DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA, az MSZP részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslata a törvénytervezet indokolása szerint a kormány programjában meghatározott prioritásokat érvényesíti.
Mik voltak a prioritások az egészségügy területén a kormányprogramban? Például: az egészség érték, személyes és egyben össznemzeti kincs, a gazdasági fejlődés, a versenyképesség fontos tényezője. A kormány politikájának vezérlő elve a betegségek megelőzése, ezért eszköze a hatékony egészségmegőrző program. A családorvos feladatát a gyakorlatban kiterjeszti a betegségek megelőzésére, folytatja az alapellátás fejlesztését, amelyet stratégiai célnak tart. Az ellátásért a biztosítótól kapott összeg fedezetet fog nyújtani a működési költségeken túl az épületek, műszerek karbantartására és pótlására. A fekvőbeteg-ellátás területén a minőségi és felszereltségbeli különbségeket fel fogják számolni.
A közgyógyellátás területén olyan változásokat vezetnek be, amelyek szerint a szociálisan rászorultak ingyenesen juthatnak hozzá az összes számukra szükséges gyógyszerhez. A kórházak finanszírozását kiszámítható, normatív teljesítményfinanszírozásra helyezi és felgyorsítja az informatikai fejlesztést. A kormány tisztességes, etikus és magas színvonalú munkát vár el az orvosoktól, gyógyszerészektől, ápolóktól, és ezért tisztességes jövedelmet fog nekik biztosítani.
A társadalombiztosítás költségvetése a meghirdetett kormányprogram prioritásait azonban jól láthatóan nem veszi figyelembe. A négy évre tervezett program a következő évben nem kezdődik el. A társadalombiztosítás költségvetése megalapozatlan. Mindkét alapja negatív egyenlegű, mivel azonban az Áht. szerint a nyugdíjalap nem lehet deficites, ezért a költségvetéstől két címen kap pótlást, az Egészségbiztosítási Alapnál azonban a tervezett hiány meghaladja a 41 milliárd forintot, és erre a tervezet nem ad megoldást. Ha azonban megkíséreljük feltárni az okokat, évek óta ugyanarra a megállapításra jutunk. A hiány oka, hogy a járulékok nem nyújtanak kellő fedezetet az ellátásokhoz - ez mindkét alapra érvényes -, illetve az Egészségbiztosítási Alapnál a nem biztosítottak utáni járulékfizetés, illetve a szolgáltatásért fizetett ellenérték nem megfelelő.
Nem teljesül tehát a kormányprogramban meghirdetett cél, hogy a biztosítótól kapott összeg fedezni fogja nemcsak a működést, hanem az amortizációt és a fejlesztést is. Ellenkezőleg, a szolgáltatásokért nyújtott díj az ellátások reálértékét is csak nehezen lesz képes megtartani.
(9.20)
A kormány jelentős járulékcsökkentést hajtott végre. Mi lett ennek következménye a társadalombiztosítás költségvetésére? A tb-járulék 6 százalékpontos csökkenése 150 milliárd forintnyi bevételkiesést eredményez, ezt csak részben pótolja a tételes egészségügyi hozzájárulás várható 60 milliárdos többletbevétele és a százalékos egészségügyi hozzájárulás 20,1 milliárdos bevétele, mely utóbbinak a teljesülése is kétséges.
A mintegy 70 milliárd forintnyi bevételkiesést nem pótolja a társadalombiztosítás teljes vagyonának felélése sem. Bár az előterjesztés a vagyoneladásból várható bevételt közel 54 milliárd forintra becsüli, szó sincs arról, mert senki sem bizonyította, hogy ez a vagyon mekkora piaci értéket képvisel, vagyis a bevétel ezen a téren mennyire megalapozott.
A beterjesztett költségvetés tulajdonképpen két költségvetés. Mi azonban csak azzal a változatával számolhatunk reálisan, amely a zárolt tételeket tartalmazza. Ugyanis a zárolt tételek felszabadítása a gazdasági teljesítménytől függően az év végéig használható fel, és előirányzatai a kormány szándéka szerint átcsoportosíthatók. Ezért tehát 1999-ben a gyógyító-megelőző ellátásoknál nem érdemes számolni a 350 milliárd forinttal, csak a 6,95 milliárddal csökkentett összeggel, vagyis 343 milliárd 165 millió forinttal, ami a '98. évihez képest csak 14,7 százalékos bővülést eredményez.
Lehetséges azt mondani, hogy ez 3-4 százalékkal több az ellátások fedezetében, de az egészségügyben - jól tudjuk - a kiadások nem automatikusan inflációkövetőek, hanem annál jóval magasabbak. A gyógyszerek, a korszerű orvosi műszerek árai a következő évben is várhatóan az átlagos inflációnál gyorsabban nőnek. Hogyan is teljesül tehát a kormánynak az az ígérete, hogy az ellátásért kapott összeg fedezetet nyújt majd a műszerek pótlására?
A kormányprogramnak tételesen mond ellent a társadalombiztosítás költségvetés-tervezete a háziorvosi szolgáltatások kiemelt jelentősége kapcsán. Területenként eltérő mértékben ugyan, de még ma is jellemző, hogy az egy háziorvosi szolgálat által ellátandó betegek száma magas. A háziorvostól megkívánjuk, hogy részt vegyen az egészségnevelésben, a megelőzésben, a gondozásban, a definitív betegellátásban. Hogyan lehetséges akkor, hogy ebben a költségvetésben egyetlen fillér nincs a háziorvosi praxisok fejlesztésére?
A fix összeg 11 százalékkal, az ügyeleti díjak 10 százalékkal, a teljesítménydíjazás 10 százalékkal fog nőni. Ez lesz az a praxisbevétel, amelyből a privatizáció után a háziorvos megél, forgalomképessé teszi a praxist, fejleszti saját szolgáltatásait, fizeti a fejlesztésre felvett kölcsönt, fedezi saját költségeit. Így teljesül a kormány prioritása?! Ez tényleg olyan, mintha az ember nyerne egy tigrist a lottón, és még haza is kellene vinnie.
A család, a gyermekek védelme mindannyiunk által fontosnak tartott érték. Hogyan lehetséges akkor, hogy az iskola-egészségügyre, az anya- és gyermekvédelemre ugyancsak mintegy 14,7 százalékos bővítés jut?
A Fidesz ígérete, a már meghozott törvény szerint a fogászati ellátás kibővítése mindösszesen csak a 18 éves korig kiterjesztett ellátást jelenti.
Képviselőtársaim beszélni fognak a gyógyszerkassza '98. évihez viszonyított 2,3 százalékos emelésének képtelenségéről. Mégis meg kell annyit jegyeznem, hogy a kassza zárttá tétele és a kormányprogramban beígértek között nagy különbség van. A kormány ugyanis azt ígérte, hogy átalakítja, ésszerűvé teszi a gyógyszer-támogatási rendszert. Persze, azt is ígérte, hogy lesz ingyen gyógyszer a szociálisan rászorulóknak. A gyógyszertárgyalások még nem zárultak le, a támogatási rendszer nem alakult át. Ha elfogy a pénz, az egyébként is egyre nehezebben viselhető lakossági terhek tovább növekedhetnek.
A járóbeteg-szakellátás közel 48 milliárd forintos előirányzatából 800 millió forint lenne a fejlesztés. Az előterjesztő azonban úgy számol, hogy a 10 százalékos lehetséges óraszám-növekedés nem teljesül. A járóbeteg-bejelentési kötelezettség bevezetésével a teljesítmények jelentősége csökken, ezért a tervezet szerint még a bővítés is csökkenthető pár millió forinttal.
A fekvőbeteg-intézményekre fordítható kiadások a tervezet szerint ugyancsak 14,7 százalékkal nőnek. Mivel a költségvetés tervezésénél a javaslat benyújtóinak nem volt módjuk vagy szándékuk megismerni a gyógyításban dolgozók és gazdasági vezetők véleményét, azok hiába aggódnak a tervezet napvilágra kerülése óta, hogy a 7 milliárd forintos tartalékalap-képzés veszélyezteti az intézményben dolgozók 13. havi bérét. Azt sem tudni, hogy az ideinél 3 milliárd forinttal több ügyeleti díjra lesz-e fedezet.
A költségvetésből látjuk, hogy a megindult korszerűsítések, gép- műszercserék, az alapradiológiai géppark cseréje, az altatógépek korszerűsítése lelassult. A kormányprogramban meghirdetett minőségi munka díjazására nincs fedezet. A minőségi és felszereltségbeli különbségek felszámolására nincs program, tehát fedezet sincs. A kórházak saját költségvetésükből állják az egészségügyi törvényből rájuk rótt kötelezettségek pénzügyi terheit, mint például az információtárolás, adatkezelés, adatvédelem.
Senki sem hitte, hogy a miniszter úr által meghirdetett jelentős mértékű anyagi megbecsülés egyszerre és az általa mondott mértékben teljesül. De azt senki sem hitte, hogy erre kísérletet sem tesz a kormány! A betegek kiszolgáltatottak, de az ellátók is azok!
A szegénység, a szociális hátrányok, életmód, a kultúra mind hat egészségi állapotunkra. A következő évben a szegények még szegényebbek lesznek, még kiszolgáltatottabbak, az ellátásokra fordítható források érdemben nem bővültek.
Az egészségügyi reform még csak munkaanyagok formájában létezik. Az ellátók csalódottak. Ez a költségvetés kísérletet sem tesz a kormányprogramban megfogalmazott célok megvalósítására!
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
