DR. DORKOTA LAJOS
DR. DORKOTA LAJOS
DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kovács Kálmán képviselő úr azt mondta, hogy a T/171. számú törvényjavaslat általánosságban bizonyos célszerű többletjogosultságot ad az állami tulajdonos számára. Gyakorlatilag ugyanezt mondta közel egy héttel ezelőtt Szalay Gábor, szintén szabaddemokrata képviselő, aki úgy fogalmazott, hogy "az összes energetikai társaság privatizációjához kapcsolódóan az állam ilyen többletjogosítványokat kötött ki magának, bizonyos szempontokból tagadhatatlanul helyesen." Egyetlenegy probléma van csak ezzel, hogy nem pusztán az állami tulajdonosú részvénytársaságokról van szó, hanem a részvénytársaságok az alapító okiratukban és alapszabályukban rendelkezhettek bizonyos többletjogosultságról, és ezt az 1997-ben keletkezett és '98. június 16-án hatályba lépett új Gt. próbálta korlátozni visszamenőleges hatállyal.
A törvénymódosítási javaslatunk célja az volt, hogy a polgári törvénykönyv egyes pontjaival szerves összhangba hozzuk a Gt. ezen rendelkezését, így a Ptk. 200. § (1) és a Ptk. 226. § (2) bekezdésével, magyarul a szerződésszabadság elvével és a szerzett jogok és a szerződéses változtatás tilalmával.
A másik: Fritz Péter képviselőtársam hozzászólásával tökéletesen egyetértek, ami azt illeti, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény a gyakorlatban az elmúlt időszakban is hozott fel nagyon sok olyan pontot, amit módosítani kell és módosítani szükséges. Idézhetném Kálmán András szocialista képviselő urat, aki a gazdasági bizottságban vetett fel néhány pontot, illetőleg Göndör István képviselő urat, aki 17-én hajnalban vetette fel ezeket. Úgy vélem, foglalkozni kell a kérdéssel, ugyanakkor nem lehet a jelenlegi tervezetet levenni a napirendről, hiszen, mint korábban említettem, a visszamenőleges hatály a jogbiztonságot sértené, és megítélésünk szerint komoly gazdasági érdeksérelemmel járna.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
