KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Miniszterelnök úrhoz intézett interpellációjára a belügyminiszter úrral egyeztetve adom meg a választ. Ez - azt hiszem - egyértelmű arra a kérdésére, hogy a polgári védelem természetesen nem hozzám tartozik, de a válasz együtt születik meg.
Itt, a Házban is többször elhangzott, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy hazánkban a minden eddigit meghaladó árvizet ember feletti munkával sikerült a gátak között tartani. A vízügyi szervezetek és szakemberek irányítása mellett a honvédség, a polgári védelem és a lakosság példás együttműködése és hősi helytállása olyan veszélyt hárított el, amelyet még a miénknél sokkal fejlettebb európai országokban sem sikerült megtenni.
Ilyen és ehhez hasonló rendkívüli helyzetek, természeti katasztrófák és azok következményeinek felszámolása a Magyar Köztársaság és Ukrajna között hatályos, de még ki nem hirdetett nemzetközi szerződése alapján történik. Ez az egyezmény szabályozza a segítségnyújtás alapelveit, pontosan meghatározza az információcsere módozatait, katasztrófák esetén előírja a határátlépésre vonatkozó szabályokat.
A jelenlegi árvíz során kialakult helyzetben - függetlenül attól, hogy az egyezmény előírásai jogilag még nem alkalmazhatók - mind az ukrán, mind a magyar fél az idevonatkozó pontokat betartotta. Nem merült fel olyan probléma, amelyet a két ország az érintettek között folytatott konzultáció révén ne oldott volna meg.
Az árvizek elleni védekezés terén Ukrajnával a magyar-ukrán vízgazdálkodási egyezmény alapján történik az együttműködés. Az árvíz ideje alatt az ukrán vízügyi szervekkel folyamatos kapcsolatot tartottunk, az információkat - néhány átmeneti, árvíz okozta technikai problémától eltekintve - az előírt gyakorisággal megkaptuk. Arról van szó, hogy pontosan az árvíz megjelenésekor a tőlünk kapott rádió elektromosáram-ellátás miatt nem működött, de a mobiltelefonok igen. Tehát ilyen típusú segélynyújtás is volt a két ország között.
Az árvízvédekezésben minden résztvevőnek, így a polgári védelmi szervezeteknek is nélkülözhetetlen szerepük van. Jó szakmai felkészültséggel, helytállásukkal nagyban hozzájárultak a katasztrófaveszély elhárításához.
Az eddigi tapasztalatokat levonva tárcánk előterjesztést készített a kormány részére az árvíz kapcsán teendő intézkedésekről. Ennek keretében többek között javaslatot teszünk a felmerült többletköltségek elszámolására is.
A polgári védelem jövőjével kapcsolatban a kormányprogram egy korszerűbb, a NATO-tagsággal járó követelményeknek megfelelő, a nemzetközi együttműködésben is hatékonyabb katasztrófaelhárítási és irányítási rendszer kialakítását célozza meg. Az erre vonatkozó törvényjavaslatok előkészítése folyamatban van, és a közeljövőben módjában lesz a Háznak ezt megismerni.
Ami pedig az ukrán határ mentén a jövőbeni árvízvédekezést illeti: az Ukrajnában esetlegesen kitörő vizek visszaszorítására védvonal kiépítését nem tervezzük. Megvalósításával ugyanis a mostani állapotnál kedvezőtlenebb helyzetet idéznénk elő ukrán területen, mivel az ottani településekre duzzasztanánk rá a vizet. Reális lehetőségnek és megnyugtató megoldásnak azt tartjuk, ha a közös érdekeltség alapján erősítik meg a jelenlegi fővédvonalakat.
Végül képviselő úr utolsó kérdésére azt tudom mondani, hogy Kucsma ukrán miniszterelnök október végi látogatásakor a határátlépés rendjére vonatkozó kérdés nem került napirendre. A magyar-ukrán kölcsönös utazási feltételekről - a kormányfői találkozást megelőzően - október 12-14. között szakértői tárgyalások kezdődtek, amelyek jelenleg is folyamatban vannak. Azok eredményéről a Belügyminisztérium természetesen képviselő urat tájékoztatni fogja.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
