DR. ŐRY CSABA
DR. ŐRY CSABA
DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Amikor a kormány úgy döntött, hogy a gyermekek neveléséhez biztosított családi pótlékot minden gyermeket nevelő család számára hozzáférhetővé teszi, s a támogatási rendszert nem rászorultsági alapon működteti, nemcsak hogy bonyolult, gazdaságtalan és értelmetlen jövedelemvizsgálati tortúrától szabadította meg az állampolgárok tömegét, hanem egyfajta értékváltás mellett is állást foglalt. A családi pótlékot a jövő évtől kezdődően minden állampolgár gyermeke részére biztosítani kívánja; ez tényszerűen alátámasztja azt a meghirdetett elvet, hogy a kormány számára minden gyermek azonos értéket képvisel. Megjegyzem, hogy ezt a kormányzati szándékot határozati formában, többségi szavazással az Országgyűlés is megerősítette.
A kormány határozott szándéka továbbá, hogy stabilizálja mindazon gyermeket nevelő családok anyagi helyzetét, amelyek gazdasági szempontból aktívak, s amelyek munkájára a társadalom a továbbiakban is feltétlenül kell hogy számítson. E családok képezik ugyanis a jövőbeni polgári társadalmak meghatározó rétegét.
A gyermekes családok hátrányainak leküzdése érdekében, úgy gondolom, többfajta, összehangolt intézkedésre van szükség, s a gyermekek utáni adókedvezmény bevezetése ennek csak egyik formája lehet. Természetesen nem gondoljuk, hogy a családok adójából leírható kedvezmény minden család számára azonos mértékű támogatást jelent majd, de a családok nagy többségét feltétlenül jobb anyagi helyzetbe hozza.
A '97-es adatok szerint 3 millió 822 ezer háztartás közül a gyermekes háztartások száma 1 millió 502 ezer volt, vagyis a háztartások közel 40 százalékában neveltek gyermeket. A gyerekes családok 87 százaléka aktív kereső, 13 százaléka inaktív kereső volt, s a gyermeket nevelő nyugdíjas, valamint egyéb, nem aktív háztartások száma nem érte el a 100-100 ezret. A KSH adatai alapján, körülbelül 200 ezer inaktív gyermekes háztartásban átlagosan 1,7, húsz év alatti eltartott gyermek él együtt munkanélküli, nyugdíjas vagy gyesen lévő szüleivel. Joggal feltételezhetjük azonban, hogy teljes vagy részösszegben érvényesíthető az adókedvezmény, különösen úgy, ha mindkét szülőnek van adóköteles jövedelme. Sajnos, biztosan lesznek olyan családok, amelyek nem rendelkeznek adóköteles jövedelemmel, vagy az alkalmazotti kedvezménnyel, és a nyugdíjjárulék-engedménnyel csökkentett adójuk összege kevesebb lesz, mint a családi kedvezmény összege, s ezt a bevalláskori rendezésnél a házastárs sem tudja majd érvényesíteni.
Az adószakértők becsült adatai szerint az adókedvezményt a gyermekes családok körülbelül 75-80 százaléka lesz képes érvényesíteni, azok körében, akik a közterhek viseléséhez is hozzájárulnak. A többlettámogatás tehát növeli a családok esélyegyenlőségét. Mindenképpen hangsúlyozni kell azonban, hogy a szociális támogatási rendszerek hatása csak komplex módon, a különböző típusú ellátások együttes hatásaként értékelhető. Minden alkalmat megragadunk, hogy megerősítsük azt a szándékunkat, hogy a legnehezebb helyzetben élő családokat sem fogjuk magukra hagyni. Közel 800 ezer gyermek jogosult a gyermekvédelmi törvényben szabályozott rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, melynek összege jövőre az inflációt meghaladó mértékben, 12 százalékkal fog emelkedni.
A központi ellátások mellett az önkormányzatok további segítséget nyújtanak a családoknak. Ilyen lehet a rendkívüli segély, az átmeneti segély, az étkeztetési támogatás s a többi, amit kiegészítenek a családsegítés formájában nyújtott személyes támogatások, különféle akciók, például ruhaakciók.
A harmadik kérdésre a válasz: hogy jövőre, az azt követő években a jövedelmi különbségek hogyan alakulnak az országban, most abszolút számban pontosan megmondani természetesen nem lehet. A jövedelemkutatások szerint a különbségek az elmúlt évek során folyamatosan nőttek, a jövedelemegyenlőtlenségek magasabbak a gyermekes háztartások körében.
1996-os adatok szerint az alsó három decilisbe a gyermekes családok 40 százaléka tartozott, a felső háromba pedig csak 22 százalékuk. A legfelső és legalsó decilisbe tartozó gyermekes háztartások között az országos átlagnál magasabb, mintegy nyolcszoros a különbség. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) A lakosság egészét tekintve ez az arány '94-ben mintegy 6-6,5-szeres volt.
A kormány azzal számol, hogy az elkövetkező 3-4 évben 6-6,5-szeresére csökken ez a különbség. (Sic!) (Az elnök ismét jelez.)
Köszönöm, majd folytatjuk. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Derültség az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)
