DR. MIKES ÉVA
DR. MIKES ÉVA
DR. MIKES ÉVA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szervezett bűnözés elleni küzdelem mára kiemelt jelentőségű és komplex szabályozást igénylő üggyé vált, az eddigi vitákból, bizottsági anyagokból tökéletesen követhető az, hogy milyen jelentőségű és milyen kiemelt fontosságúnak tulajdonítja minden, ebben a kérdésben véleményt nyilvánító képviselőtársunk ezt az ügyet. Ez még inkább aláhúzza e vita jelentőségét.
Elhangzott több ízben - és ennek az igazságát csak megerősíteni szeretném -, hogy a szervezett bűnözés mára egyik legfontosabb ismérve, hogy a gazdasági hatalom egy részének megszerzésére irányul, és gazdasági hatalommal elfoglalt pozícióinak megerősítése révén a politika, az állami élet, az állami igazgatás területén illegális eszközökkel pozíciók megszerzésére és a döntéshozatali folyamatok jogellenes befolyásolására irányul.
Ennek a kérdésnek, amelyről ma vitatkozunk, a legfontosabb területe a döntéshozatali folyamatok jogellenes befolyásolása, hiszen ha és amennyiben az igazságszolgáltatási döntéshozatali folyamatokat nem tudjuk a szervezett bűnözéstől érintetlen módon megtartani - azt hiszem, ebben mindannyiunk véleménye megegyezik -, akkor ez nemcsak jogellenes, nemcsak amorális, hanem a köztársaság biztonságára nézve rendkívül veszélyes folyamat, amely a köztársaság mindennemű érdekét veszélyezteti. Ezen befolyásolási szándékoknak kiemelten van kitéve az igazságszolgáltatási tevékenységben közreműködő szervezetrendszer, így a bíróság, ügyészség.
Az Országgyűlés és a kormány kötelessége az, hogy az állam védelméhez és a jogellenes befolyásolás elhárításához szükséges eszközöket természetesen jogszabályi felhatalmazások útján biztosítsa. A jogállam nem jelent eszköztelen végrehajtó hatalmat, hanem a demokratikus, hatékony és joguralom elvű működéssel összhangját kell biztosítania, tehát ilyen módon az én megítélésem szerint ez, amiről most beszélünk, egy lehetőség. Egy lehetőség arra - visszatérve a mondandóm elejére -, hogy az igazságszolgáltatási folyamatban az abban részt vevőket, azon bírákat, azon ügyészeket, akik a szervezett bűnözés ügyeiben eljárnak, nem utolsósorban a saját támadhatatlanságuk érdekében is ilyen lehetőséghez juttassuk.
A bűnözés elleni küzdelem széles eszközrendszerre kell hogy épüljön. Ennek csak egy eleme az a törvényjavaslat, az a törvénymódosítás, amelyről ma beszélünk. Bizottsági állásfoglalásokban is megjelenik az a vélemény - ez a magam véleménye is -, hogy a szervezett bűnözés ellen irányuló törvénymódosító csomaghoz szervesen illeszkedik ez a módosítási javaslat. A bűnözés természetesen társadalmi és a társadalom állapotát tükröző jelenség, így - mint ahogy említettem - átfogó programokat igényel az ellene való küzdelem, illetve a helyzet kezelése. Ez azonban nem mentesíti az államot, az Országgyűlést, a kormányt attól, hogy ezzel párhuzamosan megteremtse a bűnüldözés és a bűnmegelőzés konkrét és hatékony intézményeit, illetve ezeket működtesse és - aláhúzom - hatékonyan működtesse.
A nemzetbiztonsági törvény módosítása a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag részét képezi, de egy nagyon fontos részét, hiszen megteremti azt a lehetőséget, hogy az állam védelmi, önvédelmi képességét növelje. Ennek két fő területe van: a nemzetbiztonsági védelem és a nemzetbiztonsági ellenőrzés.
A nemzetbiztonsági védelem erősítése tekintetében a tervezet következetesen kiterjeszti a védelmet a titkos információgyűjtést engedélyező bírákra, a büntetlenségi megállapodást jóváhagyó ügyészekre, valamint az olyan kiemelt súlyú büntetőügyekben eljáró bírákra és ügyészekre, akik esetében fennáll a veszélye az ügyészi tevékenység jogellenes céllal történő befolyásolásának. Hogy ki tartozik ebbe a körbe, azt a törvénymódosítási javaslat szerint minden esetben az eljáró bíróság, illetve ügyészség vezetője határozza meg. Tehát jelzem, ez megint az ő mérlegelési körébe tartozik.
A védelem célja meghatározott pozícióban lévő személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységhez kötődő védett információk jogellenes megszerzését célzó és ennek természetéből fakadóan leplezett törekvések felderítése és az ellenük irányuló védelem, ezek elhárítása. Nem jelent tehát folyamatos ellenőrzést. Nincs arról szó, hogy az ezen ügyekben eljáró bírák és ügyészek valamifajta folyamatos ellenőrzésnek lennének alávetve, hanem egyértelműen az ezen pozíciók tisztaságát támadó szándékú törekvések elhárítását és az elleni védelmet jelent.
A védelem ellátása során a nemzetbiztonsági szolgálat a védendő személyt érintően csak annak írásbeli hozzájárulásával alkalmazhatja az információgyűjtés nyílt és titkos eszközeit, mint ahogy ez a hatályos törvényben is így van. Az eljáró szolgálatok rendszeresen tájékoztatják a védendő személyt a védelem során tett biztonsági intézkedésekről és az intézkedések által érintett személyek köréről, tehát csak tudtával és beleegyezésével folyhat ez a vizsgálat. Szeretném felhívni a figyelmet arra, ami tudott: hogy a jelenleg érvényes és hatályos nemzetbiztonsági törvény rendelkezései szerint ez a jogintézmény létező jogintézmény, nem arról van szó, hogy a bírói vagy az ügyészi karban most kerül bevezetésre, jelen pillanatban is létezik, a bírák és az ügyészek egy meghatározott körére; valamint szeretném hangsúlyozni azt, hogy a nemzetbiztonsági törvény módosításában valóban egyértelműen technikai jellegű módosításnak, módosító indítványnak látom azt a kérdést, amely nemcsak a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére irányulóan írja elő ezt az ellenőrzést, hanem a továbbiakban a rendőrség megkeresésére is.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés erősítése tekintetében a törvénytervezet következetesen kiterjeszti az ellenőrzést a titkos információgyűjtést engedélyező bírákra és a büntetlenségi megállapodást jóváhagyó ügyészekre. Mint ahogy említettem, ez ma szűkebb kör a hatályos törvényben, mint a módosító javaslatban. Az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy az érintett személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek, és a biztonsági feltételek vizsgálata azon kockázati tényezők, körülmények, információk vizsgálata, amelyek az esetleges jogellenes befolyásolás lehetőségét megteremtenék. Újfent hadd húzzam alá azt a nagyon fontos ügyet, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az az elleni védekezés, a társadalom védekezése, illetve az állam önvédelme a szervezett bűnözés tekintetében rendkívül fontos érdek.
Megfogalmazódtak aggályok a bírák és az ügyészek tekintetében, az emberi jogi bizottság kisebbségi véleménye is megfogalmazott ilyen aggályokat. Szeretném hangsúlyozni azt, hogy a hatályos nemzetbiztonsági törvény azon részében, amely bírák és ügyészek személyét, ellenőrzését és biztonsági védelmét érinti, nem merültek fel sem ilyen aggályok, sem alkotmányi aggályok eddig a nemzetbiztonsági törvény parlamenti megszavazása óta.
Abban a kérdéskörben, hogy ez az állami ellenőrzésnek, valamifajta totális ellenőrzésnek a nemkívánatos kiterjesztése lenne, egyrészt bizonyos vagyok abban, hogy ez nincs így, másrészt olyan érdekekről beszélünk, amely érdekek kiemelt fontosságúak. Az, hogy a szervezett bűnözés befolyásolási köre kiterjedhet az igazságszolgáltatásra, ennek lehetőségét nem tagadhatjuk. Ezen lehetőség kivédése a köztársaság további működése szempontjából is kiemelt jelentőségű ügy, ez nem lehet egyértelműen csak kormányzati ügy, hiszen ma már nemcsak a törvényhozás területén, hanem a társadalmi élet minden területén komplex és átfogó önkormányzati, állami, sőt társadalmi szervezetek által vezérelt programok is célozzák már a szervezett bűnözés ellen való védekezést.
Annyit még hadd tegyek hozzá, hogy a jelenleg hatályos nemzetbiztonsági törvény mellékletében szereplő C-típusú kérdőív, amelyről elhangzott, hogy nagymértékben amorális, jelenleg is hatályos kérdőív. Eddig ilyen aggályok nem merültek fel.
(9.30)
Valóban vannak olyan kérdései a C-típusú kérdőívnek, amelyek nagymértékben magánéletbeli kérdéseket feszegetnek. De azoknak a személyeknek, akik olyan döntéshozatali lehetőséggel rendelkeznek, amelyek révén a szervezett bűnözés állapotát, helyzetét nagymértékben befolyásolják - hiszen az igazságszolgáltatás területén fogható meg jogállamban ez a kérdés -, nos, azok védelmét meg kell teremtenünk, valamint meg kell teremtenünk az állam védelmét is, hogy az ő személyük ne legyen támadható. Ezt a témát természetesen nem egyszerűsíthetjük le egy kérdésre, de itt elsősorban arról van szó, a védelem legfontosabb kérdésköre az, hogy ezek az emberek ne váljanak támadhatóvá, illetve ha és amennyiben támadhatók személyi és egyéb körülményeik folytán, akkor arról tudomást szerezzünk.
A szervezett bűnözéssel kapcsolatos helyzet - ami ma Magyarországon az élet minden területére behatolt - oly mértékben amorális, hogy nem elsősorban moralitási kérdéseket - amelyek egyébként nagyon fontosak - kellene e törvényjavaslat megtárgyalásakor figyelembe vennünk, hanem a magyar társadalom, a Magyar Köztársaság ez ellen való védekezésének a lehetőségét.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
