DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos törvényjavaslattal ugyanúgy vagyunk, mint az 1997-es költségvetés zárszámadásakor tartott vita során: egy új kormánynak kell az előző vezetés tevékenységéről a bizonyítványt kiállítani. Abból a szempontból azonban óriási a különbség, hogy már túl vagyunk az önkormányzati választásokon, és így várhatóan nem fogják kampánycélokra felhasználni a kérdést.
Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeket illetően az Állami Számvevőszék részletes és kimerítő adatai mindannyiunk számára rendelkezésre állnak, ahhoz hozzátenni nem nagyon lehet.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1997-ben 628 milliárd 607 millió forint bevételt realizált, és 623 milliárd 392 millió forintot költött el, azaz több mint 5 milliárd forint bevételi többlet keletkezett, melyet az idei év kiadásaira fordítanak.
Az alap 1997. évi költségvetési mérlegének bevételi táblázatát tanulmányozva megállapítható, hogy valamivel több mint 13 milliárd volt a bevételi többlet a tervezettnél.
A sorokat részletesen tanulmányozva azonban néhány érdekességet is megfigyelhetünk. A munkáltatói járulékbefizetés a gazdálkodó szervek és a társas vállalkozások esetében több mint 40 milliárd forint többletet eredményeztek, és az egyéni vállalkozók befizetései is közel 3 milliárd többletet mutatnak. Ezzel szemben a költségvetési szervek esetében 5 milliárd 400 millió forint hiány mutatkozik a tervezetthez képest. Önként adódik a kérdés: tervezési hibáról van-e szó, vagy pedig a fizetési fegyelemmel van gond? Ha az utóbbi az igaz, akkor elvárható-e az állampolgártól a járulékfizetést illetően is a jogkövető magatartás akkor, amikor az állam nem teljesíti kötelezettségét.
Munkanélküli-járulék után fizetett járulék esetében 403 millió forint az elmaradás, ami feltehetően a regisztrált munkanélküliek számának csökkenésére utal. Ez azonban nem feltétlenül jelenti a munkahelyek számának növekedését, hiszen az egyes szociális ellátások után fizetett járulék bevétele során 2 milliárd 294 millió forint többlet látható, és ebből feltehetően a munkanélküli-járadékból kiszorult egyének segélyezésére fordított összegek utáni járulék jelentős nagyságban részesül.
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 13 milliárd 83 millió forint többlettel teljesültek a tervezetthez képest, az eltérés alig haladja meg a 2 százalékot. Az alap működési bevétele is minimális többletet mutat az előirányzathoz képest. A kiadások is az előirányzatnak megfelelően alakultak, itt az eltérés a 0,5 százalékot sem éri el. A kiadások közül a kincstári egységes számla igénybevétele miatti kamatkiadás több mint háromszoros előirányzat-túllépése érdemel említést. Bár a tétel az egész költségvetésen belül elhanyagolhatónak mondható, de mégis átmeneti működési zavarokat jelezhet.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1997. évi költségvetése 19,5 százalékos nyugdíjemelést tett lehetővé. A fogyasztói árindex mértéke 18,3 százalék volt, és így a nyugdíjak vásárlóértéke egy százalékponttal nőtt, 1994 óta először. Az átlagnyugdíj összege 22 010 forintra emelkedett.
Az egészségbiztosítási alap 1997. évi költségvetése az előterjesztő szerint is sok kívánnivalót hagy maga után. Igazolódott az akkori ellenzék kritikája, mely szerint a bevételek felül-, a kiadások alultervezettek voltak. Bár az évközi pótköltségvetés az eredeti 3 milliárd 846 millió forint tervezett hiányt több mint tízszeresére emelte, a "teljesítés" ez utóbbit is 37 százalékkal meghaladta.
Az igen jelentős hiányért a járulék mértékének 3 százalékpontos csökkenésén kívül a két alap közötti úgynevezett keresztfinanszírozás megszüntetése, valamint a nem biztosítottak ellátásának fedezetéül szolgáló állami járulékfizetés megvonása tehető felelőssé az előterjesztő szerint.
(11.30)
Mindhárom, bevételt csökkentő tétel azonban előre tervezhető volt, sőt a járulék mértékének csökkenése ellenére a bevételek 1996-hoz képest 5 százalékkal nőttek. A költségvetés felborulásának okait tehát máshol kell keresnünk.
Ezek közül csupán néhányat kívánok említeni. A bevételeket az úgynevezett egészségügyi hozzájárulás bevezetésével kívánták növelni. Az eredetileg tervezett közel 98 milliárd forint bevételből 26 százalékkal kevesebb, majdnem 72 milliárd realizálódott. Igaz, ez utóbbi némiképpen meghaladta a módosított előirányzatot. A gyógyszertámogatásra valamivel több mint 85 milliárd forint volt az eredeti előirányzat, amely alig több mint 1 milliárddal haladta meg az előző évit. A végső ráfordítás több mint 100 milliárd volt, amely a módosított előirányzatot is 6,6 milliárd forinttal haladta meg.
A kincstári egységes számla igénybevétel miatti kamatkiadás rovatban 3 milliárd 306 millió forint szerepel az eredetileg tervezett 20 millióval szemben. Az úgynevezett kórházbezárási törvény nem csupán szakmailag bukott meg, hanem a várt megtakarítást sem realizálta. Itt az eredeti tervezethez képest a kiadási többlet közel 6 milliárd forint volt.
Összegezve: az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi költségvetési mérlegének mind a bevételi, mind a kiadási oldalán elvétve találunk olyan tételt, amelyben a teljesítés az eredeti előirányzatnak megfelelően történt volna. A pótköltségvetés 15,2 milliárd forinttal csökkentette az Alap bevételeit, valamint 21,6 milliárd forinttal növelte kiadásait, vagyis a hiány összegét 40,7 milliárd forintban határozta meg. A ténylegesen létrejött hiány - mint azt már a bevezetőben is említettem - a pótköltségvetést is 15 milliárd forinttal haladta meg.
A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében annak reményében javasolom elfogadásra a törvénytervezetet, hogy a jelenlegi kormányzat levonja a megfelelő következtetéseket a társadalombiztosítási alapok idei költségvetése tárgyalásakor a jelen zárszámadás hibáiból.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
