DR. ORBÁN VIKTOR
DR. ORBÁN VIKTOR
DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm. Tekintettel arra, hogy a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője ehhez hozzájárult, így élni szeretnék a lehetőséggel. (Derültség a kormánypárti padsorokban.)
Egy olyan fontos kérdés hangzott el, amelynek teljes áttekintése talán segítheti a képviselő hölgyek és urak személyes döntésének meghozatalát. Ez a kérdés egy hozzászóló megfogalmazásában úgy hangzott: hogyan kezeljük azt a tényt, hogy a Vajdaságban élő magyarok - a felszólaló megközelítése szerint - túszok ebben a helyzetben. Ez nagyon súlyos kérdés. Én ahelyett, hogy válaszolnék erre a kérdésre, megfontolásra szeretnék javasolni néhány szempontot. Gondolkodjunk el azon, hogy vajon kevésbé kiszolgáltatott túszok lesznek-e a Vajdaságban élő magyarok akkor, ha most a Jugoszlávia felől érkező fenyegetés hatására a magyar kormány eláll a légtér rendelkezésre bocsátásától. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így van!) Vajon ezzel erőt vagy gyengeséget mutatunk-e? Kérem, ezt fontolják meg!
A másik megfontolásra javasolt szempontom, hogy vajon, ha ne adj' isten, valamikor a későbbiekben - ettől a mostani helyzettől függetlenül - emberi és kisebbségi jogaikban sérelem éri a Vajdaságban élő magyarokat, vajon nagyobb eséllyel számíthatunk-e majd akkor a nemzetközi közösség múlhatatlanul szükséges támogatására, ha most nem veszünk részt, vagy akkor számíthatunk majd rájuk inkább, ha most részt veszünk. (Taps a Fidesz, az MSZP, az FKGP, az SZDSZ és az MDF padsoraiban.) Ez egy olyan kérdés, amelyet mindenkinek magának kell megválaszolnia.
A védelmi terv módosítását illetően - bár a kérdést föltevő miniszter úr, Keleti miniszter úr nincsen a teremben, ez nem ok arra, hogy ne válaszoljak a kérdésére. A védelmi tervet egyetlen lényeges pontjában sem módosítottuk. Néhány alpontjában módosítás történt; az alpont módosítása érdekében összehívott tanácskozásra a köztársasági elnök is megkapta a szükséges meghívót. Ez a válaszom az egyik kérdésére.
A másik kérdésre - amely a Szocialista Párt egy másik parlamenti képviselőjétől is elhangzott -, miszerint én most hozzá tudom-e őket ahhoz segíteni, hogy jó lelkiismerettel döntsenek, és azt tudom-e mondani nekik, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke szerint minden szükséges katonai garancia rendelkezésre áll: erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Erre a kérdésre csak úgy tudok válaszolni, hogy a szerintem szükséges garancia rendelkezésre áll-e. Erre a kérdésre a válaszom az, hogy igen. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Világos! Ez a válasz! Ezt vártuk!) A válaszom az, hogy igen.
Ugyanakkor arra kérek mindenkit - közöttük különösen a kérdést fölvető szocialista képviselőket -, hogy e tekintetben csak a szükséges mértékig tüntessenek ki a bizalmukkal. Ugyanis az ügyben érintett bizottságok ülésein minden olyan katonai természetű információ, amely ennek a kérdésnek a megválaszolásához szükséges, az önök rendelkezésére állt. Arra kérem önöket: személyes döntésükért, amelyet meg kell hozniuk, a lehető legcsekélyebb mértékig se próbálják a felelősséget áthárítani akár rám, akár a kormányra, akár a kormánypárti képviselőkre. Minden egyes parlamenti képviselőnek - ezt célozta az első hozzászólásom is - egy nagyon nehéz, nagyon sok szempont egyidejű mérlegelése alapján meghozandó döntést kell megtennie, ami szükségszerűen személyes természetű.
Én nagyon megköszönöm az egyébként szokatlan, de számomra valóban megtisztelő, a kormánnyal szembeni szinte teljes bizalmat ebben a kérdésben - a későbbiekben is számítok majd erre a támogatásra -, most mégis arra kérem önöket, hogy saját személyes döntésüket hozzák meg; ne azért szavazzon egyetlen ellenzéki képviselő sem az indítvány mellett vagy ellen, mert a kormány ezt vagy annak az ellenkezőjét tanácsolta, így vagy úgy foglalt állást. Mi, kormánypárti parlamenti képviselők, mi, a kormány tagjai (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), saját magunk felelősségét fölmérve erre az előterjesztésre, erre a határozatra személyes döntés formájában igent fogunk mondani.
Nem véletlen, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ez a döntés nem a kormány hatáskörébe tartozik. Ha oda tartozna, a döntést meghoztuk volna, és akkor jogos lenne az önök részéről ez az igény. De a magyar alkotmány talán nem véletlenül rendelkezik úgy, hogy erről a kérdésről éppen a magyar parlamentnek kell döntenie, ami úgy értendő, hogy minden egyes tagjának saját magának kell döntenie.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban; szórványos taps az MSZP padsoraiban.)
