FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Igen nyugodt körülmények között tudunk most már, úgy látszik, több száz milliárd forint sorsáról beszélni, főleg ha visszaemlékezünk az egy órával ezelőtti hangulatra.
Nem akarom sokáig rabolni a még igen kitartó mintegy húsz képviselőtársam figyelmét. Annyit hozzá szeretnék tenni, hogy a jövedéki termékek azok, amelyekből az egyik legnagyobb bevétele van minden kormánynak, és majdnem hogy kénye-kedve szerint bánhat a bevételekkel a józan ész határán túl, mert nyilvánvaló, hogy ha túlzott emeléseket teszünk, nem biztos, hogy bejön a megfelelő mennyiségű adó. De itt még nem hallottam annak az aggályát, hogy a jövedéki termékekből származó bevételeket szinte automatikusan ki is fogjuk adni a másik oldalon a gyógykezelésekre, illetve óriási veszteségei lesznek az államnak, hogyha a dohány és az alkohol összefüggéseit nézem a korai elhalálozások tekintetében. Szerettem volna, ha erre is tesz néhány utalást valaki, vagy valahol erről is képet kapnánk.
Emlékszem rá, hogy az elmúlt parlamenti ciklus alatt az egyik miniszter utalt arra, hogyan is lehetne a jövedéki terméket előállítók körét más területre bevonni, egy kis kárpótlást fizettetni velük. Tehát a kormány ilyenkor egy kicsit összekacsint a jövedékitermékesekkel, hiszen várja is tőlük a befolyt adót, mert tudja, hogy igazából minél nagyobb mértékben jön be, nagyobb a fogyasztás, ez azt jelenti, hogy ennek várhatóan sajnos következményei lesznek, rendszerint az egészségügy területén.
A mostani három jövedéki termék egyikéről, a szeszről szeretnék beszélni, amellyel kapcsolatban már megtettünk módosító indítványokat, főleg a gyors, feszített tempó miatt.
A 20. §-ban megemlítésre kerül az a háromféle alkohol, amelyek különböző mértékben lettek emelve, a finomszeszről, a borpárlatról és a szerződés alapján főzött pálinkáról van szó, a bérfőzött pálinkáról. Az EU-konformitásra hivatkozik az előterjesztő. Önmagában igaz, hogy egyforma adó alá esik az európai uniós országokban ez a háromféleképpen előállított szesztermék, csakhogy nem veszi figyelembe, hogy a borpárlat és a valódi gyümölcspálinka - nagyon lényeges, hogy kiemeljem a "valódi gyümölcspálinka" kifejezést - esetében a termelőket támogatják.
Miért? Mert egy hektoliterfok finomszesz előállítása száz forint, egy hektoliterfok borpárlat előállítása négyszáz forint, egy hektoliterfok valódi gyümölcspálinka előállítása ezer-ezerkétszáz forint. Ugyanis egy mázsa gyümölcscefréből három-négy hektoliter, három-öt hektoliterfok - gyümölcse válogatja - nyerhető ki. Ez gyakorlatilag nyolc-tíz-tizenkét liter ötven százalékos pálinkának felel meg.
Tehát egy olyan igényes termékről van szó a borpárlat esetében, amiből a konyakot - bocsánat, a brandyt, ugye védett szó a konyak -, a brandyt lehet előállítani, és a valódi gyümölcspálinka, amelyek igényes szeszkategóriát képviselnének, ezeknek az adóját összhangba szeretnék hozni a tömegméretekben előállítható finomszeszével. Ezzel a lépéssel így önmagában egyetértek, ha közben utalás lenne arra, hogy igen, kérem szépen, de a borpárlat-alapanyagot, valódi gyümölcspálinka alapanyagot termelői oldalról támogatni fogjuk, mert tessék hozzátenni, hogy ez is európai uniós szokás.
Nem akarom az ezzel kapcsolatos konkrét számadatokat tovább sorolni, a beterjesztett módosító indítványt minden képviselőtársunk meg fogja kapni, remélem, hogy az ottani vitákban részletesen, számadatokkal meg tudom indokolni az előterjesztésünket, amellyel - megjegyzem -, hogy mintegy 1,5, de inkább 2,5 milliárd forintos becsült növekménybevétel hozható. Ennek egyik része az a nagyon furcsa helyzet, egyik képviselőtársamtól is hallottam már a megjegyzést, hogy száz hektoliterfok alkoholt kedvezményes bérfőzési lehetőséggel minden magánszemély készíthet. Magánszemély, még nem is egy család. Ez a száz hektoliterfok alkohol lefordítva kettőszáz liter ötvenfokos pálinkának vagy kettőszázötven liter negyvenfokos pálinkának felel meg, és ezt elvileg magánfogyasztásra lehetne használni.
(20.50)
Természetesen ez képtelenség, hogy egy ember ennyit megigyon egy év alatt! Nyilvánvaló, hogy ez feketecsatornákon bekerül a közforgalomba, különféle zugivókba, számla nélkül pedig a hivatalos éttermekbe és egyéb alkoholkimérő-helyekre. Tehát ez így tarthatatlan véleményem szerint. Ennek egy normális határát kellene szabni.
A másik része a lepárlóberendezések előállítása, forgalmazása, és az alkoholok ezekkel való előállításáról szól a 39. §. Ehhez annyit szeretnék hozzátenni, hogy aki egy picit gyakorlatiasabban is ismerős e témakör közelében, az tudja, hogy a 20 ezer és a 100 ezer forint büntetés szinte nevetséges összeg, pontosabban úgy fogalmaznék, hogy a lepárlóberendezés nagyságától függően vagy nevetséges összeg, vagy éppen hogy egy kis visszatartásra kényszeríti a tiltott jövedéki terméket előállítót. Mert nem mindegy az, hogy egy három-ötliteres főzőüst tartalmú lepárlóberendezéssel dolgozik tilosban valaki, vagy pedig bizony-bizony elég sokszor ismert és felderített a rendőrség által az 1000 literes, 10 hektós, de ennél is nagyobb főzőüstök, tehát ipari méretekben történik a zugpálinkafőzés. Ezeknek a személyeknek a 20 ezertől 100 ezer forintig terjedő bírság nagyon kevés bírság, nekik már az is egész komoly csapás, hogy ezt a berendezést elkobozzák természetesen - ez sokkal nagyobb csapás, mint ez a 100 ezer forintos tervezett bírság. Tehát ezzel kapcsolatban is módosító indítványt terjesztettünk elő.
Magában igaz, hogy ezen törvénytervezet technikai jellegű, és talán jól átgondolt az indítványtevő részek nagy része, a törvénytervezetek nagy része, és a Magyar Demokrata Fórum a megtett indítványai kapcsán és azoknak bizonyos kompromisszumos elfogadása esetén támogatja, elfogadásra fogja javasolni ezen törvénytervezetet.
Köszönöm szépen, és lassan jó éjszakát kívánok képviselőtársaimnak. (Dr. Kávássy Sándor: Hol vagyunk még attól?)
