VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mai napon általános vitára kerülő javaslatcsomag az adózás rendjéről, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény módosítását tartalmazza. Az önök előtt levő két javaslat közül markánsabb változtatásokat az adózás rendjéről szóló törvény módosítása tartalmaz.
Az adózás rendjéről szóló törvény alapvető funkciója, hogy szélesebb körben, egységes szemlélettel határozza meg az adók és az államháztartás más bevételi jogcímeinek beszedéséhez szükséges szabályokat. Ennek az igénynek a törvény csak akkor felelhet meg, ha egyidejűleg képes elősegíteni a törvényes adóztatás eredményességét, és az adózók adminisztratív kötelezettségeit a szükséges minimumra szorítja. Az adózás rendjének tárgyalás előtt álló módosítása csak olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek beilleszthetők a középtávú elképzelésekbe, és a modern adóigazgatás követelményeinek mindinkább megfelelő adóztatás kialakítását segítik elő.
(10.00)
Tisztelt Ház! Úgy hiszem, senki által sem vitatott tény, hogy a társadalombiztosítási járulékok hatékonyabb és olcsóbb, a fizetésre kötelezettek számára pedig kevésbé terhes beszedése érdekében elkerülhetetlen a járulékigazgatási reform.
Az előzetes szakértői vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy az integrált beszedés az állami adóhatóság már kiépített, viszonylag jól működő rendszerén belül könnyebben és gyorsabban megvalósítható, mintha a fejlesztéseket egy külön rendszer felállításával oldanánk meg.
Az integráció, valamint a járulékreform előkészítése az idén rendelkezésre álló néhány hónapnál hosszabb időt feltételez, ezért az integrált rendszer működése 2000. január 1-jénél előbb nem képzelhető el. Az integrációt, illetőleg annak előkészítését azonban jelentősen megkönnyítheti, ha a két apparátus, a beszedést végző adóigazgatási szervek és a társadalombiztosítási igazgatási szervek formai különállása már 1999. január 1-jétől megszűnik.
Az integráció első lépéseként ezért a javaslat az állami adóhatóság hatáskörét kiterjeszti a járulékbeszedésre. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a társadalombiztosítási igazgatási szervek beszedési tevékenységet végző apparátusa és eszközei átkerülnek az állami adóhatósághoz.
E változás szükségessé teszi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz átkerült, járulékbeszedést végző társadalombiztosítási szervek és az ellátások finanszírozásával foglalkozó tb-szervek közötti kommunikáció és a társadalombiztosítási azonosító jel használatának szabályozását. Ezeket a szabályozási igényeket a benyújtott törvényjavaslat az adatvédelmi biztos egyetértésével megfogalmazott rendelkezésekkel kielégíti. A javaslat szabályainak nagyobb csoportját alkotják az adóztatás eredményességének, hatékonyságának javítását célzó rendelkezések.
Tisztelt Ház! Vélhetően nem akad önök között senki, aki ne hallott volna az utóbbi évek úgynevezett befektetési ügyeiről; azokról a nyilvánvalóan adómegkerülési célból létrehozott szervezeti és szerződési konstrukciókról, amelyeket az egyes adótörvények vélt vagy valódi szabályozási hézagainak kihasználásával kizárólag az adóelőnyök mind teljesebb kiaknázására hoztak létre. Ezen akció kárvallottja a költségvetés volt, azaz valamennyien, valamennyi adófizető. Az elszenvedett veszteségek nagyságrendje pedig több milliárd forint.
A Legfelsőbb Bíróság befektetési adóügyekben hozott jogegységi döntése is felhívta a figyelmet arra, hogy a hasonló ügyek kialakulásának megakadályozása érdekében nem elégséges az egyes adótörvényekben esetlegesen meglévő hibákból vagy hiányosságokból fakadó kiskapuk bezárása, hanem szükséges a kizárólagosan az adómegkerülésre irányuló magatartások generális tiltása. Ennek tesz eleget a javaslat, amikor az adózás rendjének alapelvei között elvi éllel deklarálja a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettségét az adójogviszonyokban, és tiltja az olyan szerződéseket vagy más jogügyleteket, amelyek célja az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése.
Gazdasági életünkben a kívánatosnál még mindig lényegesen nagyobb szerepet játszik a készpénzforgalom. A visszaszorítására teendő intézkedések újra és újra napirendre kerülnek az adóztatás területén is, ami nem véletlen. A készpénzforgalom jellegénél fogva veszélyezteti az adóztatási érdekeket, mert megnehezíti a különböző szerződések és elszámolások mögött meghúzódó, valós teljesítmények és elszámolások mögötti pénzforgalom tényleges nyomon követését.
A javaslat e helyzet javítása érdekében bejelentési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha valamely szerződés teljesítése esetén a vevő vagy a szolgáltatás igénybevevője - a meghatározott értékhatárt túllépve - készpénzzel fizet. Az így nyert információk a jelenleginél biztosabb alapot adnának az adóhatóságnak az ellenőrzéshez és az eltitkolt adóalapok feltárásához. Természetesen a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyek ügyleteit ez a bejelentési kötelezettség nem érinti.
A javaslat más módon is javítani kíván az adóhatóság információs rendszerén. A jogkövető magatartást a magánszemély adózók esetében is az ellenőrzöttség tudata képes kialakítani. Ehhez rendkívül jó alapot biztosíthatnának az adóhatóság adatszolgáltatásból nyert adatbázisai. Az, hogy ez mégsincs így, annak köszönhető, hogy a valóban tömegesen beérkező adatok zöme beazonosíthatatlan.
Ennek oka nagyon egyszerű; nevezetesen, hogy az adózók ilyen irányú kötelezettségük ellenére nem közlik adóazonosító jelüket az adatszolgáltatásra kötelezettekkel, akik ennek hiányában vagy saját gondatlanságukból azt az adatszolgáltatások során nem alkalmazzák. Ezért a javaslat megtiltja az adatszolgáltatásra kötelezett kifizetőnek, munkáltatónak, illetőleg az adókedvezmény, valamint a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítójának a kifizetést vagy az igazolás kiállítását mindaddig, ameddig a magánszemély az adóazonosító jelét nem adja meg vagy nem igazolja.
Reményeink szerint ez a jogkövetkezmény már kellő kényszerítő erőt jelent az adóazonosító jel közléséhez, ugyanakkor - bár első hallásra talán kicsit drasztikusnak tűnik a jogkövetkezmény - nem ró aránytalan terhet az adózóra, hiszen a jövedelemszerző magánszemély a most hatályos rendelkezések értelmében is mindenképpen kell hogy rendelkezzen adóazonosító jellel, amelynek egyszerű közlése az adatszolgáltatóval nem teljesíthetetlen feladat.
A feketegazdasághoz szükségszerűen hozzátartozó nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, vagy a bejelentés nélkül alkalmazott foglalkoztatás mind olyan súlyosan jogsértő magatartások, amelyek veszélyeztetik a folyó évi adóbevételeket.
Az ellenőrzöttség javítása érdekében ezért a javaslat kötelezővé teszi az adóhatóság számára azoknak a beérkező bevallásoknak az ellenőrzését és szükség esetén az adóalap becsléssel történő korrekcióját, amelyek valóságtartalmát az említett magatartások év közben kétségessé tették.
Az élőmunkára rakodó közterhek nagy csábítást jelentenek a vállalkozások számára, a bejelentés nélküli, úgynevezett feketefoglalkoztatásra. Minthogy ez a magatartás - a tapasztalatok szerint - széles körben elterjedt, rendkívül nagy az államháztartás különböző alrendszereinek e területen elszenvedett vesztesége. A közterhek általános csökkentését pedig leginkább az nehezíti, hogy a terhek nem érvényesülnek csak a kötelezettek egy meghatározott részénél.
Az adóbevételekre legalább ilyen súlyú veszélyt jelent, hogy a vállalkozók egy része tisztázatlan eredetű árut forgalmaz. E magatartások elleni hatékonyabb fellépés érdekében a javaslat felhatalmazza az adóhatóságot, hogy a jogsértőket átmenetileg korlátozza a vállalkozási tevékenység gyakorlásában az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség lezárásával, vagy az adóköteles tevékenység felfüggesztésével.
A járulékbeszedés részleges integrálásán túl a javaslat más módon is javítani kívánja a közterhek beszedésének hatékonyságát. A beszedéshez rendelkezésre álló kapacitások mind az állami adóhatóságnál, mind a Vám- és Pénzügyőrségnél korlátozottak, ezért célszerű azokat minél összehangoltabban működtetni.
A javaslat ezért a követelések hatékonyabb érvényesítése érdekében a VPOP-nál nyilvántartott adó-, jövedéki és vámtartozások ügyében a képviselet ellátását, illetőleg a végrehajtási eljárás lefolytatását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe helyezi.
A vámtörvény módosítása révén a vámtartozások behajtási feladatainak egy része átkerül az állami adóhatósághoz, és a vámhatóságnál maradó behajtási ügyekben is az adózás rendjének szabályait kell alkalmazni.
A végrehajtás során az adóhatóság gyakran kerül kapcsolatba harmadik személyekkel, munkáltatóval, más kifizetővel, pénzintézettel, az adóst megillető követelés kötelezettjével, akiknek közreműködése az eljárásban elengedhetetlen. Ha e személyek kötelezettségeiket megszegik, és ezzel a költségvetésnek kárt okoznak, csak polgári úton kötelezhetők a kár megtérítésére. Ezért a javaslat az adóhatóság beszedő tevékenységének javítása érdekében felhatalmazza az adóhatóságot, hogy határozatával a le nem vont, át nem utalt összeg erejéig az adótartozás megfizetésére kötelezhesse a jogszabálysértő mulasztás elkövetőjét.
(10.10)
A teljesítés elmaradása esetén az adóhatóság az adóvégrehajtás szabályai alapján jár el a határozat kikényszerítése érdekében.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A modern adóigazgatás egyik ismérve minden kétséget kizáróan az, hogy nem ró a szükségesnél több terhet sem az adóhatóságra, sem az adózókra. A mi adóigazgatásunkról sajnos ez még nem mondható el, de ez irányú törekvésünk azonban tagadhatatlan. Ezt bizonyítja a javaslat számos rendelkezése is, amelyek az adminisztratív kötelezettségek csökkentését célozzák.
A módosítások e célt elsősorban a bevallási rendszer párhuzamosságainak megszüntetésével, az érdemi információt nem hordozó adatszolgáltatási kötelezettségek eltörlésével, a határidők harmonizálásával, a fizetési kötelezettségek és támogatási igények nettósításával kívánják elérni. A javaslat ezért megszünteti az éves összesítő bevallás intézményét, és a felesleges összesítések sorából kihagyja a költségvetésitámogatás-igényléseket, annak kimondásával, hogy az igénylés bevallásnak minősül.
Azonos esedékességű adófizetési kötelezettség és támogatásjogosultság esetén lehetővé válik a támogatás adófizetési kötelezettségbe történő közvetlen beszámítása. Annak érdekében, hogy ezzel a lehetőséggel az adózók valóban élni tudjanak, szükséges a befizetés és a támogatásigénylés esedékességi időpontjainak a költségvetési érdekekkel még összeegyeztethető egységesítése. A javaslat szerint jellemzően - a levont jövedelemadó és jövedelemadó-előleg kivételével - a fizetési kötelezettséget általában a tárgyidőszakot követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni, illetőleg a tárgyidőszakra vonatkozó költségvetési támogatás is ettől az időponttól igényelhető.
A javaslat az említetteken túlmenően olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek leginkább csupán pontosítanak, és amelyeket más jogszabályok változásai, illetőleg a gyakorlati jogalkalmazás tapasztalatai hívtak életre. E módosítások közül kiemelést érdemel az az adótitkokat érintő szabály, amelyet szintén a gyakorlat hívott életre, és amely a nemzetbiztonsági szolgálatokat a jelenleginél szélesebb körben már nemcsak a törvényben eddig szűken meghatározott bűncselekmények nyomozása kapcsán, hanem a szolgálatokról szóló törvényben előírt valamennyi feladatukhoz kapcsolódóan jogosítja fel az adóadatok igénylésére, segítve és hatékonyabbá téve ezzel munkájukat.
Tisztelt Országgyűlés! A jövedéki termékek új alapokra helyezett adóztatása ez év január 1-jén lépett hatályba. Az új törvény bevezette az adóraktári jogintézményt, az adófelfüggesztéses adózást, az elszámolás szigorú, zárt rendszerét. Az adóbeszedés hatékonyságának növelése mellett a megújított szabályozás egyidejűleg a jogharmonizációban is nagy előrelépést jelentett, biztosítja az Európai Unió egységes belső piacán működő harmonizált jövedékiadó-rendszerbe történő integrálódásunk alapjait.
Az eltelt időszak tapasztalatai, nem utolsósorban a jövedéki termékek utáni adóbevételek kedvező alakulása alapján elmondható, hogy az új szabályozás jól funkcionál, nagyobb jelentőségű konstrukcionális változtatások nem szükségesek.
A törvénymódosítás benyújtását így elsődlegesen nem a szabályozással összefüggő változások, hanem a tételes, a jövedéki termékek mennyiségi egységére megállapított jövedéki adók valorizálása, a jövedéki adókból származó költségvetési bevételek reálértékének megőrzése érdekében a jövő évben is szükségessé váló adóintézkedések indokolják.
A javaslat szerint a jövedékiadó-tételek - igazodva a jövő évre tervezett infláció mértékéhez, azzal megegyezően - átlagosan 11 százalékkal emelkednek. Ennél nagyobb mértékű a cigarettákra javasolt adóemelés, amelynél figyelembe kellett venni az Európai Unióban előírt minimális adószinttől való igen jelentős elmaradásunkat. Némileg meghaladja az átlagot a motorbenzinek adójának emelése is amiatt, hogy a magasabb adójú ólmozott motorbenzinek forgalmazása a jövő év április 1-jétől megszűnik. Nemzetközi kötelezettségvállalásaink, illetve az Európai Unió jövedéki előírásaihoz való fokozatos közeledésünk szükségessége motiválja a gyümölcspálinkák kedvezményes adókulcsának nagyobb emelését, a szeszes italokra ma még érvényesülő kétféle adókulcs közelítését.
A szabályozást illetően javasolt módosítások többsége jellemzően pontosító jellegű, a hatályos rendelkezések egyértelműbb vagy részletesebb kifejtésére, a jogalkalmazást könnyítő megfogalmazására, kiigazítására irányul. Ilyen például a jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység elhatárolására vonatkozó rendelkezés szövegének módosítása, vagy a jövedéki termékek adómentes beszerzésére, felhasználására vonatkozó hatályos szabályozás kiigazítása.
A törvényjavaslat szerinti módosítás rendezi a vámtörvény és a jövedékiadó-törvény jelenlegi rendelkezéseiből következően fennálló ellentmondást a vám - adóraktárba szállított vámáru, jövedéki termék vám- és adóterheinek - beszedése tekintetében. A javasolt megoldás szerint a vám - adóraktárból kiraktározásra kerülő jövedéki termék, vámáru valamennyi vám- és adóterhe - a vámigazgatási eljárás keretében kerül kivetésre.
Összességében a jövedéki szabályozásban javasolt korrekciók az adóbeszedés hatékonyságának szem előtt tartása, illetve növelése mellett megfelelően szolgálják a jogkövető magatartás segítését, valamint a gazdasági szereplők érdekeit is.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tárgyalás előtt álló két törvényjavaslat megfelel a módosítással szemben előzetesen támasztott kormányzati célkitűzéseknek, alkalmas arra, hogy javítsa az adózók közérzetét oly módon, hogy egyúttal hatékonyabbá tegyék az adóztatást, ugyanakkor az adózókat mentesítsék a számukra feleslegesen előírt terhek alól. Kérem, hogy e törekvéseket, amelyek mind teljesebb megvalósítása mindannyiunk érdeke, a tisztelt Ház segítő észrevételeivel és végül támogatásával támogatni és elfogadni szíveskedjen.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP padsoraiban.)
