DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Alá szeretném húzni az elhangzottakkal is kapcsolatban, hogy az átfogó járulékigazgatási reform keretében, melyet magyarul egyszerűen az APEH átveszi a tb-t megfogalmazással szoktunk használni, nem elegendő az eljárási szabályokat megváltoztatni nyilvánvalóan. Van is rá utalás az indoklásban, hogy végig kell gondolni, hogy a társadalombiztosítási törvényben ez milyen változtatásokat tesz szükségessé. Hiszen tudjuk, hogy a két rendszer nem illeszkedik, bár ennek a részleteivel nemigen foglalkoztunk. Például a tb-nél hiányzik a határozat kétfokúsága, valamint a fellebbezés intézménye. A társadalombiztosításnál továbbá folyószámla-adási kötelezettség nincs, mint az APEH-nél. A tb határozatát közvetlenül csupán a bíróság előtt lehet megtámadni, és ez hosszabbá teszi a helybeli érdemi ügyintézést.
Véleményem szerint az APEH-től is azon a törvényi szinten kellene megkövetelni az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény alkalmazását, vagyis jogkövetkezmény nélkül az APEH se lépesse túl a 30, illetve a 60 napos ügyintézési határidőt. Ezek volnának, amikre kifejezetten föl szeretném hívni a figyelmet.
Szeretnék tenni egy megjegyzést a törvényalkalmazás kérdéséhez. Tapasztalat szerint nem egységes az APEH különböző igazgatóságainál a "ki kit képviselhet" kérdése. Következetesen kellene alkalmazni az adótanácsadó, az adószakértő, valamint a könyvvizsgáló igénybevehetőségét, hiszen ha a vállalkozás nevében és képviseletében fellépő személyek hozzáértése nem megfelelően biztosított, akkor ez az APEH-nek is többletmunkát jelent, és feleslegesen fogja bonyolítani az ügyintézést.
Köszönöm szépen.
