DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Frakciónk nevében azért kérem a tisztelt Házat, hogy fontolja meg indítványunk támogatását, mert ezzel nem dől el véglegesen a kérdés, de egy újabb lehetőség keletkezik arra, hogy a Ház végiggondolja ennek a döntésnek a következményeit. Ugyanis az ügyrendi bizottság állásfoglalása új helyzetet teremt, legitimál egy olyan házszabály-értelmezést, amely szerint csak a rendkívüli ülésszak idején van garancia arra, hogy az Országgyűlés összehívható legyen. A rendes ülésszak alatt akár össze sem hívható az Országgyűlés, hiszen a Házszabályból minden olyan értelmezési lehetőséget kivesz az ügyrendi bizottság állásfoglalása, amely a legkevesebb kötelezettséget róná az Országgyűlés mindenkori elnökére, hogy összehívja az Országgyűlést - és itt szeretném hangsúlyozni, hogy ez az értelmezés nemcsak a mostani ciklusra vonatkozik. Ettől kezdve, ennek az értelmezésnek az elfogadásától kezdve, ha az Országgyűlés elnöke nem hívja össze az Országgyűlést, még a kormánypártok sem tudják elérni az Országgyűlés összehívását. Kizárólag az elnök kezében van az a döntés, hogy a rendes ülésszak alatt összehívja-e az Országgyűlést vagy sem. Szerintem ez nem jogállami értelmezés, márpedig az ügyrendi bizottság állásfoglalásából ez következik, hiszen nincs garancia arra, hogy akár egyetlen ülést is tartson az Országgyűlés a rendes ülésszak alatt.
Az alkotmány értelmében egyértelmű, hogy az Országgyűlés működésének kétféle fázisa van egy éven belül: a rendes ülésszak és a rendkívüli ülésszakok, amire már történt utalás. Az alkotmány rendelkezik arról, hogy közjogi rendszerünkbe garancia épüljön be olyan esetekre, amikor nincs rendes ülésszak, vagyis a nyári és a téli hónapokban. Ezekben az időszakokban az országgyűlési képviselők egyötödének indítványára köteles az Országgyűlés elnöke összehívni az Országgyűlést. Ha az ügyrendi bizottság állásfoglalása most állva marad, akkor abból az fog következni, hogy az országgyűlési szünetek idején van garancia, az Országgyűlés rendes működése idején pedig nincs garancia, mert ez alatt az időszak alatt 75 képviselő nem hívhat össze rendkívüli ülést.
Szeretném felhívni Répássy kolléga figyelmét arra, hogy az ügyrendi bizottság állásfoglalása mellett egyetlen házszabályi vagy alkotmányos rendelkezést sem tud citálni. A mellett az álláspont mellett, hogy hetente ülésezni kellene, két házszabályi rendelkezés is szól: a 155. § idézett (3) bekezdése és a 46. § (2) bekezdése, amely előírja, hogy a sürgősségi indítványt a benyújtó a benyújtást követő héten két percben megindokolhatja. Értelemszerűen ez a szabály nem működik, ha az Országgyűlés nem ülésezik. Ez a két rendelkezés is azt a jogalkotói szándékot támasztja alá, hogy a rendes ülésszak idején az Országgyűlés ülésezzen.
Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy elképzelhető - és ebben esetleg az SZDSZ is partner tud lenni egy tárgyaláson -: házszabályi rendelkezéseink nem járják eléggé körül azt a kérdést, hogy mi van akkor, ha a rendes ülésszak idején, akár ünnepnapok miatt, akár húsvéti szünet miatt, akár a választási helyzet miatt szünetet akar az Országgyűlés tartani, hogy ilyen helyzetre kellene bizonyos garanciális szabályokat alkotni, hogyan lehet a szünetet elrendelni. Én ezt elképzelhetőnek tartom, de ez az ügyrendi bizottsági állásfoglalás nem alkalmas ennek a problémának a megoldására. Érvényben maradása megítélésünk szerint a jogbiztonságot fenyegeti abban a tekintetben, hogy megszünteti a garanciát a rendes ülésszakok idején.
Szeretnék utalni Salamon László azon érvére is, hogy a köztársasági elnök a rendes ülésszak alatt 30 napra elnapolhatja az Országgyűlés ülését. Ez éppen hogy azt mutatja, hogy az alkotmány gondoskodik arról, hogyan lehet szünetet tartani a rendes ülésszak alatt, és a köztársasági elnökhöz telepíti ezt a jogkört. Ha elfogadjuk az ügyrendi bizottság állásfoglalását, akkor abból az következik, hogy a köztársasági elnök csak rendkívüli körülmények között 30 napra napolhatja el, az Országgyűlés elnöke viszont azzal, hogy nem hívja össze, akár három hónapra is elnapolhatja az Országgyűlés rendes üléseit.
Ezért tisztelettel kérjük a Házat, hogy fontolja meg döntésünk támogatását. Ez nem változtatja meg a jelenlegi helyzetet, csak esélyt ad arra, hogy egy esetleges házszabály-módosításról tárgyalások induljanak, és ne jöjjön létre olyan állapot, ami megítélésünk szerint az alkotmánnyal és a Házszabállyal is ellentétes.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
