DR. DÁN JÁNOS
DR. DÁN JÁNOS
DR. DÁN JÁNOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A magyar élelmiszer-ellenőrző és -vizsgáló rendszer történelmileg kialakult formájával eddig is megfelelő szinten szolgálta az élelmiszer-ellenőrzés iránt támasztott követelményeket, megfelelt a hazai és a nemzetközi elvárásoknak.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás igénye azonban felveti a jelenlegi élelmiszer-ellenőrző rendszer átalakításának szükségességét.
Az EU eljárási rendet követve az élelmiszer-ellenőrzési tevékenység két meghatározó, egymással szorosan összefüggő területen történik: az egyik az élelmiszer-biztonság, a másik az élelmiszer-minőség. Az élelmiszer-biztonság - food safety security - olyan köz- és állat-egészségügyi rendszer, melynek komplex teljesítése, illetve annak hatósági kikényszerítése útján az élelmiszerekkel kapcsolatban hatósági fogyaszthatósági döntés születik. Ezen feladatokat az FVM keretében működő állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat teljeskörűen látja el, együttműködve az ÁNTSZ-szel.
(9.20)
Az élelmiszer-minőség a másik fogalom, a food quality; a minőség ellenőrzése az a tevékenység, mely a fogyaszthatósági döntést követi, és értelmezhető azon meghatározott tulajdonságok összessége, melyek a fogyasztók vásárlási készségét, szándékát motiválják. Kívánatos, hogy az állam mintegy hozzájáruljon az élelmiszerek minőségének fejlesztéséhez, a kívánatos minőségpolitika kialakításához.
A fentieket állami szempontból két szervezetnek kell figyelemmel kísérnie, a már említett állat-egészségügyi szolgálatnak, illetve a fogyasztóvédelmi felügyelőségnek. A megalapozott élelmiszer-ellenőrzés csak megfelelő laboratóriumi és intézményi hálózattal végezhető, mely az alábbiakból tevődik össze: az FVM keretében működő Országos Élelmiszervizsgáló Intézet, az Országos Élelmezésügyi és Táplálkozási Intézet, ennek az intézetnek feladata élelmiszer-adalékanyagok, tisztító- és fertőtlenítőszerek, élelmiszer-csomagolóanyagok, új élelmiszerek és importból származó élelmiszerek vizsgálata, engedélyezése. Mindkét felsorolt intézetnek a fejlesztése szükséges.
Az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat tevékenységét regionális műszercentrumok és megyei állomások laboratóriumai segítik. A műszercentrumok elsősorban az élelmiszer-biztonsági veszélyelemek, valamint fontosabb minőségi jellemzők nagyműszeres vizsgálatát jelentik. A jelenleg működő hat műszercentrum helyett elegendő a veszprémi, kecskeméti, debreceni. Megyei állomási laboratóriumokban mikrobiológiai vizsgálatok, érzékszervi vizsgálatok, valamint egyszerű minőségi jellemzőkre vonatkozó vizsgálatok történnek. Néhány megyében, ahol az élelmiszer-termelés alacsony mértéke vagy a földrajzi elhelyezkedés, a főváros közelsége, műszercentrum közelsége stb. indokolja, a megyei laboratóriumok számát csökkenteni lehet. A növényi eredetű élelmiszereknél az Állami Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat laboratóriumi kapacitása is szerepet kaphat a növényi termékek fogyaszthatósági döntésének meghozatalánál. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei laboratóriumainak létjogosultsága a továbbiakban is változatlan.
Az oktatási-tudományos intézetek bekapcsolhatók a nem hatósági élelmiszer-ellenőrzésbe, amennyiben nemzetközi akkreditációval rendelkeznek. Ki kell alakítani a két főhatóság között működő, tehát a Földművelésügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium között működő szakmai koordinációs testületet. Az élelmiszerek radioaktív szennyezettségének összehangolt vizsgálatát a Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai Intézet, az OÉT, az OÉV és alájuk rendelt megyei laboratóriumuk végzik.
A felsorolt intézményi rendszer és a magyar szakemberek felkészültsége biztosítja, hogy az európai elveknek megfelelően az élelmiszer a termelőtől a fogyasztó asztaláig ellenőrizve legyen, szolgálva a fogyasztó biztonságát. (Taps a kormánypárti oldalon.)
