DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Országgyűlés! Tökéletesen egyetértünk abban, hogy a kérdés aktuális, hiszen a magyar gazdaságot, mint a többi nyitott, exportra termelő gazdaságot alapvetően érintik a környezetében váratlanul megjelenő hatások. Azt azonban joggal elmondhatjuk most is, hogy a magyar gazdaság globális folyamatát nem rendítik meg az említett események, hiszen mint ahogy ön is említette, ez összességében 4-5 százalékot jelent. A magyar export '97-ben mintegy 970 millió dollár volt, a teljes kivitel 5 százaléka. '98-ban az első nyolc hónapban szállításaink értéke 566 millió dollár volt, amely valamelyest elmaradt a tavalyi teljesítménytől. Ezen belül az élelmiszeripar kivitele lényegében nem változott.
A válság kialakulását követően a kormányfő azonnal összehívta a gazdasági tárcák vezetőit a kialakult helyzet áttekintésére. Világos volt, hogy a hatás kettős: van egy közvetett és egy közvetlen hatása. Mindkettő felmérését a kormány haladéktalanul megkezdte. A munkában valamennyi érintett gazdasági tárca részt vett, ezért válaszomat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal egyeztetve adom meg.
A konkrét problémák tételes megismerése érdekében a kormány felkérésére a Gazdasági Minisztérium vezetésével tárcaközi bizottság alakult. A bizottság a munkájáról folyamatosan tájékoztatja a kormányt, és a szükséges intézkedéseket kezdeményezte, illetve kezdeményezni fogja. Megállapodtunk abban is, hogy a kérdéssel mind a gazdasági kabinet, mind az érdekképviseleti szervek és a gazdasági kamarák bevonásával foglalkozunk. Ez megtörtént.
Az Oroszországba irányuló magyar kivitelen belül vannak olyan termékcsoportok - ahogy ön is említette -, ahol az exportlehetőségek csökkenése az átlagot meghaladóan érzékenyen érinti az egyes szakágazatokat. Ilyen az élelmiszeripar, ezen belül a konzervipar, a húsipar, az üdítőital-ipar, a baromfiipar, a tésztaipar. Ezekben az ágazatokban több cég éves árbevételében az orosz export meghatározó részarányt képvisel, ami önmagában is jelentős, de még jelentősebb, hogy érinti a háta mögött levő termelő, beszállító réteget. A kialakult orosz gazdasági helyzet következménye miatt először a konzerv- és tartósítóipar képviselői jelentkeztek, hogy vevőik nem tudnak fizetni, ezért komoly nehézségeik alakultak ki.
Az élelmiszer-ipari termékek esetében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével külön kialakított tárcaközi fórum az érintett vállalatokkal együtt, azok erőfeszítéseit is figyelembe vevő konkrét teendőkre terjeszti elő javaslatait. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes esetekben nehéznek ígérkezik piackonform eszközökkel utólagos megoldásokat találni, különösen azon cégek esetében, amelyek nem kötöttek biztosítást exportügyleteikre.
Hangsúlyozni kell, hogy a piaci viszonyok között a kormány csak enyhíteni, de egészen magára vállalni nem tudja egy ilyen válság pénzügyi következményeit, ezért fontos, hogy a vállalatok maguk is tegyenek meg minden lehetséges intézkedést.
A Gazdasági Minisztérium irányításával megkezdődött annak összesítése, hogyan reagálnak a világgazdaság más résztvevői a fejleményekre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a reakció általában - a magyar vállalkozói viselkedéshez hasonlóan - a szállítások leállítása, illetve természetes következmény a kivárás.
A külpiaci apparátus és a kereskedelmi szolgálat feladatul kapta az alternatív értékesítési lehetőségek keresését és felajánlását. Közzétettük, hogy az európai uniós, illetve CEFTA-országokkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) kötött megállapodás alapján hol vannak kihasználatlan vámkontingensek. Számos egyéb konkrét intézkedéssel igyekszünk a válságot mérsékelni.
Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
