FARKAS IMRE

Teljes szövegű keresés

FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Akkor szeretnék a 16. és a 41. indítványhoz hozzászólni, hiszen azt szintén én nyújtottam be Soós Győző képviselőtársammal.
A 16. ajánlásban a következőről van szó: a kormányzat azt javasolja, hogy a készpénzzel fizetők körében az átláthatóságot erősíteni kell, és ilyen tekintetben az a vállalkozó, aki társas vállalkozás esetén 1, egyéb vállalkozás esetén 5 millió forintot meghaladó értékben teljesít készpénzfizetést, az az APEH részére bejelentéssel tartozik. Ez a kormányzati előterjesztés tartalma. A módosító indítványunk lényege az, hogy ne 5 millió forint legyen ez az értékhatár, hanem 2 millió forint.
Az indítványunkkal kapcsolatban szeretném elmondani annak megalapozásaként, hogy már korábban is tett az Országgyűlés, illetve az előző kormány is kísérletet arra, hogy a készpénzzel történő fizetést próbálja visszaszorítani.
(17.00)
Erre vonatkozóan született is törvényjavaslat, pontosabban törvény, ezt az ominózus részt azonban az Alkotmánybíróság érvénytelenítette. Ez a kormányzat - véleményem szerint nagyon helyesen - továbbra is próbál ezen az úton járni, nyilván törvényes, alkotmányba illő megoldást javasol.
Az általános vita során is elmondtam, hogy ez az indítvány, amit a kormányzat tett, tartalmát tekintve végeredményben alatta marad az előző indítványnak. Az előző indítvány szankciókat próbált alkalmazni a nagy összegű készpénzzel történő kifizetéshez, míg ennek a kormányzatnak az indítványa a szankciót gyakorlatilag csak ahhoz köti, hogy be kell jelenteni az adóhivatalnak a nagy összegű kifizetést, és amennyiben az érintett vállalkozás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor gyakorlatilag olyan bírsággal sújtható, ami azt illeti, aki adózással kapcsolatos adatszolgáltatásának nem tesz eleget. Úgy érzem tehát, hogy ez tartalmilag lényegesen kisebb súlyú lépés, mint a korábbi elképzelés, illetve megfogalmazás volt.
Ráadásul véleményünk szerint az is kifogásolható, hogy értékhatárként a korábbi 1 millió forinttal szemben az 5 millió forint lett megjelölve. Ez azt jelenti, hogy vélhetően nagyon kevés lesz a bejelentések száma - már ha ennek természetesen minden vállalkozó eleget tesz is -, hiszen az 5 millió forintos értékhatár ma még igen jelentősnek mondható.
Megnéztem különböző forrásokban, és például arról győződhettem meg, hogy az Amerikai Egyesült Államokban ez a bejelentési kötelezettség 10 ezer dollárhoz van kötve. Én is hallottam már, hogy a magyar gazdaság fejlettebb, mint az amerikai gazdaság, de azért úgy gondolom, hogy abban a gazdaságban, ahol eddig ilyen gyakorlat semmilyen formában nem lett alkalmazva, ott véleményem szerint egyelőre megelégedhetnénk azzal a színvonallal, azzal a szinttel, amit, mondjuk, az Amerikai Egyesült Államok alkalmaz.
Ezért javasoljuk mi - nem pontosan átszámítva az összeget -, hogy ez az értékhatár 5 millió forint helyett 2 millió forint legyen. Így remélhetőleg több olyan eset lesz, amikor az APEH majd áttekintheti, nem is egyszerű nyilvántartások és elemzések után, hogy mit tud kezdeni ezzel az adatmennyiséggel, amihez ily módon majd hozzájut.
A következő ilyen indítványunk a 41. pontban van rögzítve, ezt szintén Soós Győző képviselőtársammal adtam be. A kormány javaslata a következőket tartalmazza, amit mi javasolunk eltörölni: "A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek 100 ezer, más adózók 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók, ha hibás, valótlan vagy hiányos adatszolgáltatást alkalmaznak."
Azt tudni kell hozzá, hogy a törvény korábban ugyanezt az eljárást vagy szankciót alkalmazta, azzal a kivétellel, hogy a bírságot nem terjesztette ki az adatszolgáltatásra. Tehát ilyen bírsággal csak annak kellett szembenézni, aki hibás vagy valótlan bevallást tett. Úgy érzem, ez tartalmilag jogos is, tehát aki ilyen szempontból nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségeinek, az vállalja a következményeket.
A kormányzati előterjesztésben vannak olyan indítványok, olyan javaslatok, amelyek azt tartalmazzák, hogy lényeges módon ki kell szélesíteni az adóazonosító jel alkalmazását, és ezután ezt gyakorlatilag mindenféle APEH-hel kapcsolatos nyomtatványra, bevallásra, iratra rá kell írni. Véleményem szerint ez is egy helyes lépés, mert így gyakorlatilag az a nyilvántartás, elszámolás sokkal könnyebben kezelhető.
Azt azonban a magunk részéről már nehezen tudjuk elképzelni, hogy aki véletlenül elfelejti felírni az adóazonosító jelet egy ilyen beadványra, az automatikusan, mivel hiányos adatszolgáltatást teljesít, máris szembenézzen akár egy 100 vagy 200 ezer forintos bírsággal. Ez véleményünk szerint méltatlan. Méltatlan azok számára, akik át akarnak állni, de mondjuk, elkövetnek ilyen hibákat, és ezeket az eseteket gyakorlatilag azonossá teszi a hibás és valótlan adóbevallást teljesítőkkel.
A gazdasági bizottság ülésén a kormányzat képviselője elmondta, hogy ez nem feltétlenül ezekre az esetekre vonatkozik. Szeretném hangsúlyozni, hogy márpedig ez így van, ahogy mi ezt értékeltük. A törvénytervezet indoklásában a következő szerepel: "Az új rendelkezések alapján az adatszolgáltatásra kötelezettek, ha tőlük elvárható gondossággal járnak el, várhatóan képesek lesznek magánszemélyek adóazonosító jelének beszerzésére és használatára." Látjuk, hogy "várhatóan képesek lesznek". Ezzel szemben a végén az szerepel: "Ezzel összefüggésben az adatszolgáltatási kötelezettség megsértésére vonatkozó mulasztási bírság törvényi tényállása kiegészül, és a hibás adatszolgáltatás mellett a hiányos, például az adóazonosító jelet nem tartalmazó adatszolgáltatást is bírságolni rendeli a jövőben." Úgy érzem, ez teljesen félreérthetetlen, ezért méltatlannak tartjuk, hogy ilyen súlyos szankciót alkalmazzanak ezekkel a személyekkel szemben.
Azt is szeretném elmondani, hogy jelenleg is van olyan szankció, ami a hiányos adatszolgáltatásra vonatkozik: ennek felső határa 50 ezer forint. Véleményünk szerint ezt nem kellene tovább erősíteni, nem hiszem, hogy a valorizálást feltétlenül itt kell elkezdeni. Úgy érzem, hogy azt, aki ma nem írja rá az adóazonosító jelet, elég lesz, ha 50 ezer forintig terjedő bírsággal fogják a jövőben is megbüntetni.
Kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket az elképzeléseinket a szavazás alkalmával támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban. - Keller László ügyrendi kérdésben szót kér.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem