SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Kétségtelen tény, hogy a társadalmi, politikai és gazdasági rendszerváltoztatás folyamatának egyik fundamentális jelentőségű eseménye volt az önkormányzati rendszer létrehozása. 1990-ben a Magyar Demokrata Fórum vezette kormánykoalíció alapvető feladatnak és a vidék felzárkóztatása sürgető erejének és lehetőségének a magyar hagyományokon alapuló, de a fejlett európai modelleket is figyelembe vevő önkormányzatiság megteremtését tekintette. Ezen alapelvet az akkori ellenzék - bár a részletkérdések tekintetében nem, de - magáévá tette.
Azóta is - az utóbbi időszak fogyatkozó önkormányzati mozgástere és finanszírozási nehézségei ellenére is - a magyar demokrácia intézményrendszerén belül továbbra is az önkormányzati rendszer az, amely szükségességét és működőképességét újra és újra bizonyítva az elmúlt nyolc esztendő sikertörténetét jelenti.
(13.10)
De azt is látnunk kell, hogy ez a megteremtett és önmagát bizonyító rendszer csak úgy és csak annyiban tudja önmagát fenntartani, amilyen mértékben fennáll és megmarad jogi és gazdálkodási önállósága; ha meg tudja őrizni mozgásterét, ha képes lesz hosszú távra is kiszámíthatóan a településeken élő állampolgárok és családjaik életminősége érdekében hathatósan cselekedni. Az önkormányzatok csak úgy és csak annyiban lesznek és lehetnek a helyi hatalomgyakorlás, a helyi akarat megfogalmazásának és megcselekvésének színterei, amennyiben nem kvázi önkormányzatok lesznek, hanem életerős, perspektivikus feltételek között gondolkodó és dolgozó jó sáfárai a településeknek.
Ebben az összefüggésben van megkülönböztetett helye és szerepe a helyi adókról szóló, 1990-ben megalkotott törvénynek, és e törvény előttünk fekvő módosító javaslatának. Az önkormányzat jövője összefügg a gazdálkodási lehetőségeivel, bevételei alakulásával és kiszámíthatóságával. Az önkormányzat önállósága természetes módon összekapcsolódik a gazdálkodása önállóságával. Az elmúlt nyolc esztendő tapasztalata azt mutatja, hogy a helyi adóról szóló törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Megteremtette a kiszámítható bevételek lehetőségét, az önkormányzatok önállóságát. Ugyanakkor a már leszűrt tapasztalatok azt is mutatják, hogy ez a törvény nem tudta kezelni a települések közötti esélyegyenlőség megteremtését és olyan kiegyenlítő mechanizmust, amely a különböző településtípusokat harmonikusan tudta volna esélyhez és lehetőséghez juttatni.
Tisztelt Ház! Mindezek mellett megérett a helyzet arra, hogy az egész adórendszert, s benne a helyi adó meghatározóan fontos szerepét újragondoljuk, és ebben az adóreform-folyamatban van kitüntetett szerepe a beterjesztett T/273. számú törvényjavaslatnak. Figyelemre méltó, hogy a 2000-re kiteljesedő adóreformra vonatkozóan a kormányprogram az alábbi fontos elvet fogalmazza meg: "A kormány a központi elvonások fokozatos mérséklésével megteremti az alapot a helyi adók részarányának növelésére." Ezzel összhangban a beterjesztett javaslat az MDF megítélése szerint irányát tekintve mindenképpen pozitív szándékot hordoz. Azt az igazságos elvet, tendenciát tükrözi, hogy az átalány jellegű ingatlanadóztatás helyett az önkormányzatoknak legyen jogi lehetősége különbséget tenni, differenciálni a vagyoni különbségek szerint.
Tapasztalatunk szerint maguk az önkormányzatok sem túlságosan gyakran éltek, élnek a jelenlegi jogi lehetőségekkel sem, hiszen hiányzott az elfogadott értékelési szabályrendszer, illetve a közterhek nagyságrendje, a helyi adótípusok sokfélesége és diszharmóniája nem serkentette a vagyonarányos ingatlanadóztatás érvényre juttatását.
A törvényjavaslat irányával, céljával azonosulni tudunk és azt támogatjuk. Támogatjuk, hogy középtávon az ingatlanokat terhelő helyi adók köre az építmény- és telekadóra szűküljön, illetve ezzel párhuzamosan az ingatlanokat terhelő magánszemélyek kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó megszűnik. Egyetértünk azzal az előterjesztői szándékkal, amely a vagyonarányos közteherviselés elve alapján az érték alapú, a jelenlegi szabályozás helyett egy igazságosabb adóztatás lehetőségét szeretné megteremteni, s ezért reméljük, hogy a módosítás társadalmi elfogadottsága is nagyobb lehet.
A törvényjavaslat egyéb módosító tervezete segíti az alkalmazhatóságot, és megszünteti az önkormányzatok mozgásterét eddig indokolatlanul szűkítő, feltétel nélküli adómentességet, az adókedvezmények lehetőségeinek beiktatására.
Kedves Hölgyeim és Uraim! Mindezeken túlmenően engedjék meg, hogy képviselőcsoportom nevében megfogalmazzam a törvényjavaslattal kapcsolatosan felvetődött aggályainkat is. Az új értékszámítási mód olyan konkrét eltérést mutat a magyar valóságtól, amely igen komoly konfliktusokat, helyi, illetve jogi konfliktusokat szülhet. Ezért a magunk részéről nem tudunk azonosulni a minisztérium azon megfogalmazásával, hogy az értékelési módszer egyszerű és tömegesen alkalmazható, illetve azzal a kitétellel, hogy az értékelési módszer alkalmazásával előálló adóalap - az ingatlan számított értéke - a valóságos értékviszonyokat tükrözi.
Nem értünk egyet azzal a magabiztos megfogalmazással sem, hogy ez az új értékszámítási módszer nem keletkeztet egyedi értékvitákat, hiszen nagyon jól tudjuk mindannyian, akik az önkormányzatokban dolgozunk, hogy milyen vitát jelentett az önkormányzati bérlakások privatizációjakor az értékelési módszer, és mennyivel inkább nagy vitát jelenthet ez a mostani új helyzetben, a helyi adóval és az állampolgárok szempontjából egy folyamatosan jelentkező kiadással összefüggésben.
E törvényjavaslat nem éri el azt a sokunk által megfogalmazott célt, melyet a magyar állampolgárok is elvárnak a törvényalkotótól, hogy az illegális jövedelmekből szerzett nagy értékű ingatlanok, illetve azok tulajdonosai legyenek megadóztatva arányosan, és hogy helyreálljon az igazságos közteherviselés. Az előterjesztés nem tesz elegendő súlyú megkülönböztetést, nem differenciál kellő mértékben a magyar valóság jövedelemviszonyai között, és a fent említett célt nem tudja megvalósítani, illetve irreális adóterheket rakhat az egyébként is sok közteherrel és fizetési kötelezettségekkel sújtott állampolgárokra.
További aggályunk az előterjesztéssel szemben, hogy a számított érték bevezetésének és működtetésének az önkormányzatok túlnyomó többségénél nincsenek meg a személyi feltételei. Az érték alapú adóztatást bármennyire is próbálja a törvény egyszerűsíteni, a végrehajtáshoz növelni kell az önkormányzati adóapparátust is, ez óriási adminisztrációs teherrel párosulna. A kistelepülések számára pedig különösen nagy kihívás a speciális szakemberek alkalmazása. Egyszóval, nem látjuk a realitását a személyi és dologi feltételek önkormányzatok általi megteremtésének. Természetes, hogy az önkormányzatoknak önállóan lehet bevezetni az új adót, de már most kódolva van az a kényszerpálya is, hogy 2000-től megszűnik a magánszemélyek kommunális építményadója, tehát az önkormányzatoknál bevételkiesés jelentkezik. Ezért nagyon súlyos és reális nagyságrendű kérdés, hogy ilyen gyorsan és ilyen módon be lehet-e vezetni az általunk pozitív és jó tendenciát tükröző, igazságos célt megfogalmazó, de sok továbbvezető részletproblémát felvető törvényjavaslatot.
A Magyar Demokrata Fórum támogatja azt a kormányprogramban megfogalmazott elvet, hogy a központi adót kiszámíthatóan csökkenteni kell, és ezzel párhuzamosan, koncepciózusan növelni kell a helyi adók lehetőségét. Így támogatjuk a törvényjavaslatot, de fenntartjuk aggályunkat, esetenként értetlenségünket egyes részletekkel és megfogalmazásokkal szemben. Tovább kell csiszolnunk és finomítanunk a törvényjavaslatot, amelyhez több módosító indítvánnyal szeretnénk hozzájárulni annak érdekében, hogy a bevezetés formája elfogadható, a tartalmi és szakmai garanciák megteremthetők legyenek, és egy igazságosabb helyi közteherviselés elviselhető mértékben megvalósulhasson.
Tisztelettel kérjük, hogy a kormány szíveskedjen támogatni majd ez irányú módosító javaslatainkat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiból.)
(13.20)
