BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Annyira gerjed, amennyire mérges vagyok! (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Valóban azzal akartam kezdeni a felszólalásomat így az első vitanap végén, hogy meglehet, sok újat nem tudok hozzátenni ahhoz, amit ellenzéki képviselőtársaim előttem elmondtak, nem tudom meggyőzőbben bizonyítani, hogy ez a személyi jövedelemadóról szóló törvénytervezet az adóterhek csökkentése helyett adóterhek növekedéséhez fog vezetni, mint ahogy azt megtette ma reggeli felszólalásában előttem képviselőtársam, Bauer Tamás. Ellenzéki képviselőtársaim pontról pontra sorolták, mennyi bajuk van a törvénytervezettel (Varga Mihály: Ezt te is így csinálod!), és ha most mégis szót kértem, annak az az egyetlen oka, hogy mélységesen fel vagyok háborodva, hogy egy szóval tudnám jellemezni, leírni azt, ami gyermekügyben és családügyben tavasz óta, a választási kampány óta történik ebben az országban - hogy blöff. Ez az ide illő szó véleményem szerint! (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
Azért mondom ezt, mert ha képviselőtársaim fellapozzák az előttünk fekvő törvénytervezetet, akkor az általános indokolásnál körülbelül ilyen mondatokat, vagy pontosan ilyen mondatokat olvashatnak: "a javaslat a gyermekes családok jövedelmi esélyegyenlőségének érzékelhető javítását célozza, a családok teherviselő képességéhez igazodó adóztatás megteremtését alapozza meg". Azt írja az általános indokolás, hogy "minden gyermekre kiterjedően a gyermekek után járó adókedvezmény bevezetésre kerül". Ez pedig, tisztelt képviselőtársaim, egyszerűen nem igaz! Szóval, maradjunk annál a finomabb kifejezésnél, hogy blöff! (Varga Mihály: Indokolást kérünk!)
Azért nem igaz, mert azt gondoljuk, hogy nagyon sok család elesik ettől az adókedvezménytől, amit a törvény bevezetni ígér. (Varga Mihály: Jövedelmet csak munkáért tudunk adni, sajnos!) Azt gondoljuk, hogy nagyon sok család rosszul jár ezekkel a tervezett intézkedésekkel. De mielőtt magam is felsorolnám, hogy ki mindenki jár rosszabbul, ha majd hatályba lép az előttünk fekvő törvénytervezet, előtte még szeretnék röviden arról is szólni, hogy a magam részéről blöffnek tartom azt, hogy ez a törvénytervezet variációkat tartalmaz, A- és B-változatot azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékű legyen ez az adókedvezmény. Mindannyian tudjuk, a miniszterelnök is, a legnagyobb kormánypárt is, a Fidesz is nyilatkozott már arról, hogy a magasabb változatot támogatja.
(19.10)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ki fogja megszavazni az alacsonyabb változatot?! Amikor bizottsági ülésen feltettem ezt a kérdést, a minisztérium képviselője azt mondta, hogy keresgélik még a forrást. A két változat között egészen pontosan 5 milliárd forint a különbözet. Azt gondolom, ha komolyan szándéka a kormánynak, hogy gyermekkedvezményt akar adni a családoknak, akkor ez az 5 milliárd forint nem okozhat gondot, nem fog gondot okozni. Valószínű, hogy majd a Ház többségi alapon megszavazza a magasabb változatot. Egyszerűen PR-fogásnak tartom, hogy ebben a törvényben két változat van, hogy aztán majd a sajtónak ünnepélyesen be lehessen jelenteni, hogy megtalálták és még nagyobb támogatást adnak a családoknak, mint tervezték - jóllehet, a családok jelentős része elesik ettől a támogatástól.
Kik is azok, akik rosszul járnak? Természetesen rosszul jár mindenki, ahol nem képződik adóköteles jövedelem, rosszul járnak azok a családok, ahol munkanélküli, illetve nyugdíjas a szülő, és nem kötelezett adófizetésre. A meglepetés az, hogy nemcsak az a csoport esik el ettől a támogatástól, akikről régtől fogva tudjuk, hogy kívülrekednek, hanem nagyon sokan olyanok is elesnek a támogatástól, akiknek pedig van adóköteles jövedelme. Ugyanis rosszul jár mindenki, akinek az éves jövedelme alapján számított adója kevesebb, mint ami kedvezményként levonható. Hogy számokat is mondjak - merthogy nekem is kedvem támadt számolgatni -, úgy gondolom, rosszul jár az a szülő, akinek például egy gyermeke van, és a keresete nem éri el a havi 26 ezer forintot, amennyiben alkalmazott, és levonja az alkalmazotti kedvezményt is. Rosszul jár az a szülő, akinek két gyermeke van, és a keresete nem éri el a havi 37 ezer forintot, amennyiben alkalmazott, és levonta az alkalmazotti kedvezményt. Rosszul jár az a szülő, akinek három gyermeke van, és a keresete nem éri el a 49 ezer forintot havonta, és alkalmazott, és igénybe vette azt a kedvezményt. És akkor nem tettem még említést arról, hogy a törvény a nyugdíjak, a magánnyugdíjpénztár igénybevétele után is biztosít adókedvezményt. Ha egy bérből élő 30 ezer forintot keres, és igénybe veszi, mondjuk, éves szinten 36 ezer forint erejéig a nyugdíjkedvezményt, valamint az alkalmazotti kedvezményt, tisztelt képviselőtársaim, azzal kell hogy szembenézzen, hogy egyetlen forint gyermek után járó kedvezményt nem tud igénybe venni!
Ezek miatt gondolom én, hogy ez a törvény nagyon sok embert hátrányosan fog érinteni, hogy blöff, hogy nem igaz, amikor azt írja, hogy az adókedvezménnyel valóban a családokat és a gyermekeket támogatja. Egy réteget támogat: azt a réteget, amelyiket támogatásra érdemesnek tekint ez a jobboldali kormány.
Képviselőtársaim szóltak előttem arról is, hogy természetesen nem kapják az adókedvezményt azok a családok, ahol az iskolalátogatási támogatástól elesett a gyerek; ugye, tudjuk, hogy hatéves kor felett a kormány azt tervezi, hogy átalakítja a családi pótlékot iskolalátogatási támogatássá. Ha mindehhez hozzátesszük azokat a háttér-információkat - amelyek természetesen nem százszázalékosan hitelesek, hiszen a sajtóra támaszkodunk, amikor találgatjuk, hogy mi fog elénk kerülni a rövidesen benyújtásra kerülő költségvetésben -, hogy vélhetőleg nem lesz családipótlék-emelés, vagy ha lesz is, csak alacsonyabb lesz, mint az éves infláció, akkor úgy gondolom, hogy olyan nagyon büszke nem lehet majd magára a kormány, hogy mennyi mindent tett a családokért.
Nekem személy szerint legjobban az fáj, azt tartom igazán bosszantónak, hogy kísérletet sem tesz a kormány arra, hogy ezeket a családoknak járó támogatásokat jövedelem szerint differenciálja. Amikor erre vonatkozóan is kérdést tettem föl a bizottsági ülésen, a Pénzügyminisztérium előterjesztője megint csak technikai magyarázkodásba kezdett. Azt mondta, hogy rettentően megbonyolítaná az eljárást, ha valamilyen jövedelemkorláttól függő mértékű adókedvezményben kezdenének el gondolkodni. Pedig, tisztelt képviselőtársaim, ilyen jövedelemkorlátot igenis megfogalmaztak, mégpedig az alkalmazotti adókedvezmény vonatkozásában! Érdekes módon ott le tudták győzni a technikai akadályokat, hogy hogyan is vegyék számításba.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy ez a jobboldali kormány rossz úton jár, amikor a választási kampányát ilyen módon folytatja, és valóban jó szándékkal jegyzem meg, hogy a blöff a politikában előbb-utóbb megbosszulja magát.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
