LEONYID KUCSMA
LEONYID KUCSMA
LEONYID KUCSMA, Ukrajna köztársasági elnökének felszólalása a Magyar Országgyűlésben: *
Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. által hitelesített ukrán nyelvű szöveg hiteles magyar fordítása.
Igen tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Országgyűlési Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy e szónoki emelvényről, olyan emberek előtt szólalhatók fel, akik a magyar népet képviselik a legfőbb törvénykezési szervben.
Meggyőződésem, hogy a választók, akik ezt a parlamentet létrehozták, helyesen döntöttek. Meggyőződésem, hogy igen fontos törvényhozói tevékenységük során Magyarország és Ukrajna kapcsolatainak további fejlesztésével és elmélyítésével kapcsolatos kérdések méltó helyet kapnak.
Különleges és emelkedett hangulatot jelent számomra az is, hogy Európa egyik legnagyobb épületének és építészeti remekének kiemelkedő honfitársuk, Steindl Imre alkotásának falai között szólhatok Önökhöz.
Nem kevésbé fontos az is, hogy a törvénykezésnek ezt a szentélyét a kék Duna partján, nem csak kifinomult alakja tette híressé.
Ma, majdnem száz évvel azután, hogy Pestnek ebben a szép kis szögletében felépült ez az építészeti alkotás, meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a magyar nép teljesítette a klasszikus parlamentarizmus magas követelményeit.
Az Önök országának régi és tartós demokratikus hagyományai, a májusi országházi választások során, szemléletesen valósultak meg. És ami a legfontosabb, az, hogy a magyar parlamenti képviselők mindennapi szorgos munkájukkal tovább építik és gazdagítják országukat.
Azonban Önök is és mi is emlékezünk arra, hogy ezek a hagyományok kegyetlen megpróbáltatásoknak lettek kitéve, ugyanúgy, mint népük örök törekvése a szabadságra, a demokráciára, a humanista eszmék megvalósítására.
Elég visszaemlékezni az 1956-os forradalmi eseményekre, amelynek évfordulójáról Magyarország a napokban emlékezett meg.
Azokban a vészes napokban e parlamenti falak tövében gyűlt össze a szabadság és demokrácia eszméjének védelmére több tízezernyi budapesti lakos.
Akkor az önfeláldozás és a bátorság, a néppel és az országgal szembeni felelősségérzet került előtérbe, és fegyverrel a kézben harcba szálltak a jövőjükért.
Ismert okokból fakadóan ezek a törekvések, valamint a nyugati szövetséghez történő közeledés csak több mint harminc év elteltével valósulhatott meg.
Ebben az összefüggésben, meg kell emlékezni azoknak az időknek még egy, véleményem szerint, igen szimbolikus eseményéről.
Mint ismeretes, a magyar forradalom kitörését megelőzte a lengyelországi demokratikus erőket támogató diáktüntetés.
A magyarok már akkor, az európai népek szövetségében látva jövőjüket, tudták, hogy kölcsönös támogatás nélkül ezt nem lehet elérni.
Gondolom nem tévedek, ha azt mondom, hogy a viharos ötvenes években mind szemléletesebben kezdett kirajzolódni a kelet-európai népek érdekközössége saját országaik és a kontinens demokratikus szabadságának és értékeinek megszilárdítása érdekében.
S ebben nyilvánul meg az 1956-os magyar forradalom további történelmi érdeme.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Azok az eszmék, amelyekért férfiasan harcoltak a múltban a magyar hazafiak, aktuálisak ma is. Annak ellenére, hogy a világban nagy változások történtek.
Megváltozott Magyarország is. Döntő lépéseket tettek nemzetgazdaságuk reformja érdekében, befejeződött a privatizáció, olyan jogi és gazdasági feltételeket hoztak létre, amelyeknek köszönhetően jelentősen megnövekedett a külföldi tőkebehozatal.
Mi, ahogy a magyarok mondják, "kalapot emelünk" az Önök eredményei előtt.
Azonban Ukrajna sem állt egy helyben ezalatt az idő alatt.
Az első és legfontosabb az, hogy megújította függetlenségét és államiságát.
Az viszont, hogy az államépítést gyakorlatilag a nulláról kezdtük, eleve megnehezítette az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítését.
Egyidejűleg kellett létrehozni az államstruktúrát és a hatalmi szerveket, kialakítani a saját gazdasági teret, létrehozni a nemzeti pénzt, kiépíteni és korszerűsíteni a pénzügyi és a bankrendszert.
Bizonyos mértékben ezekkel a feladatokkal kellett megbirkóznia a többi szovjet utódállamnak is. Azonban Ukrajnának megvan a komoly sajátossága. Gondolok itt a korábban elhurcolt népek életkörülményeinek rendezésére, akik a történelmi hazájukba térnek vissza (s akiknek a száma eléri a több százezret), a csernobili katasztrófa következményeinek és az atomfegyvereknek a felszámolására.
Mindezt terhelte az általunk örökölt, torz, sőt mi több, sok párhuzamosságot mutató népgazdasági szerkezet. Óriási erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az elhatározott gazdasági változásokat végrehajtsuk.
Ezzel együtt, függetlenül a különösen kedvezőtlen indulási feltételektől, a függetlenség hét éve alatt elég sokat tudtunk elérni.
Megvalósult az ukrán államiság, jelentősen leépítettük az adminisztratív és parancsuralmi rendszert, beindult az árképzés piaci mechanizmusa, liberalizálódott a külkereskedelmi rendszer.
Jelentős előrelépés történt a gazdaság krónikus hiányrendszerének leküzdésében, biztosítottuk a piac feltöltését áruval.
A közelmúltban a nemzetközi pénzügyi szervek által Ukrajnának nyújtott támogatást mi úgy tekintjük, mint annak elismerését, hogy következetesen hajtjuk végre azt, amit elvárnak tőlünk a piacgazdasági kiépítésben.
A társadalomban erősödik e lépés támogatottsága.
A nemzetközi téren folytatott erőfeszítések hozzájárultak a volt szovjet köztársaság átalakulásához, amely annak ellenére, hogy valaha az ENSZ egyik megalapítója volt, nem rendelkezett önálló külpolitikával annak érdekében, hogy az európai és a világközösség elismert tagja legyen.
Ukrajna megfontolt és kiegyensúlyozott külpolitikai irányvonalának köszönhetően bekapcsolódott az új európai struktúra létrehozásába. Aktív részvevője a kontinensen felmerülő krízishelyzetek rendezésének, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, a Moldovai Dnyeszter-melléki köztársaság, Grúzia területén végzett békefenntartásban.
Úgyszintén bejelentettük készségünket az EBESZ keretében a koszovói nemzetközi misszióban való részvételre.
Egyidejűleg a szomszéd országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével országunk jelentősen hozzájárul a regionális együttműködés erősítéséhez, beleértve a Fekete-tengeri régió országait. Kijev összekötő kapoccsá vált a Fekete-tengeri és a baltikumi régió között.
Bővülnek Ukrajna tengerentúli kapcsolatai is.
Kiépült Ukrajna és az Egyesült Államok között a stratégiai partnerségi viszony. Ukrajna és NATO között aláírásra került a különleges partnerségi viszonyról szóló egyezmény.
Hazánk véleményére odafigyelnek az ENSZ-ben, az EBESZ-ben és más nemzetközi szervezetekben.
Ma már törvényszerű az a következtetés, hogy Ukrajna kulcsfontosságú szerepet játszik nemcsak Kelet-Európa, hanem az egész kontinens stabilitásában is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az európai integráció és a közös európai biztonsági rendszer kialakításának jelenlegi eredményei vitathatatlanok.
Ennek ellenére még mindig nyitott marad az európai szolidaritás kérdése.
Sőt mi több, úgy mondanám, eléggé élesen vetődik fel ma: egységes legyen-e Európa, vagy maradjon megosztva "bennfentesekre" és “idegenekre”?
Bármennyire is paradox a kérdés, de a kontinens új felosztásának távlata ma a Nyugattól függ. Az Európai Közösség tagjelölt országainak keleti határai meghatározhatják Európa politikai határait is.
És ami különösen sajnálatos, ezek a határvonalak országaink és népeink közé állhatnak.
Emlékeztetni akarok arra, hogy amit hagyományosan Kelet-Európának szoktunk nevezni, az valójában Európa földrajzi középpontja.
Minden bizonnyal nem jogos az Európához való tartozást a Brüsszeltől vagy Strasbourgtól mért távolsággal kifejezni.
Tehát a valódi európaiság elsősorban azokban az értékekben és elvekben nyilvánul meg, amelyek jellemzőek egyik vagy másik országra. Ez a demokráciában vetett hit.
Az emberi jogok iránti elkötelezettség. A szabad és nyitott piacgazdaság kialakítására való törekvés szándéka és megvalósítása.
Meggyőződésem, hogy mind Önöknél, mind nálunk ez megvan. Egyes külföldi szakértők bírálják Ukrajnát, hogy nem elég gyors az átalakítás folyamata, elsősorban a gazdasági átalakulás lassú üteme miatt. Jó lenne, ha ezek a bírálók olyan javaslatokat és tanácsokat adnának, amelyek jobban veszik figyelembe a mi történelmi tapasztalatunkat és a mai realitásokat is.
Nem tárok fel nagy titkot, amikor azt mondom, hogy két héttel Ukrajna függetlenségének elnyerése előtt, valaki határozottan arra szólította fel az akkori vezetőséget, hogy maradjon a Szovjetunió közösségében. Később pedig, hogy ne váljon ki a rubelzónából.
Most pedig a piacgazdaság létrehozásának meggyorsítására intenek bennünket.
Ennek szükségességének mi is tudatában vagyunk.
A reformok megvalósításakor azonban arra törekszünk, hogy figyelembe vegyük a meglévő lehetőségeket és a reális valóságot.
Úgy, ahogy a függetlenség kezdeti szakaszában cselekedtünk, ellentétesen egyes tanácsokkal, amelyekről már beszéltem.
És nem utolsósorban az a törés, amit a nemzetgazdaság a nemzetközi pénzügyi válság eredményeként elszenvedett, sokkal kisebb volt Ukrajnában, mint Oroszországban.
De most ne beszéljünk a múltról, gondoljunk a jövőre!
És a jövőt, ismételten hangoztatjuk, az egyesült Európában látjuk.
Mint egy olyan ország államfője, amely mindig támogatta Magyarország integrálódási törekvéseit az európai és atlanti szerkezetekbe, gratulálok Önöknek, az egész magyar népnek, az e téren elért érzékelhető eredményekhez.
Figyelmesen tanulmányozzuk ezt a tapasztalatot, és szeretnénk is felhasználni azt, mert Ukrajna, amely több évtizeden át el volt szigetelve Európától és az európaiaktól, úgyszintén elhatározta, hogy végérvényesen és visszafordíthatatlanul visszatér e családba, és erőteljesen dolgozik ennek megvalósításán.
Most számunkra az a legfontosabb, hogy fokozatosan olvadjunk be az Európai Közösségbe.
Közel van a megvalósításhoz közvetlen célunk is a szabadkereskedelmi övezet létrehozása, és az EU tagsági tárgyalások kezdete. Az első lépéseket ez irányban már megtettük a bécsi Ukrajna-EU találkozón.
Önök jól tudják, mennyire bonyolult lépés ez.
Ezt igen nehéz megoldani a szomszédok és a közeli partnerek segítsége és támogatása nélkül.
Számítunk Magyarország részéről is támogatásra e téren, valamint arra, hogy tovább fejlődjenek az Ukrajnával fennálló kapcsolatok, és ebben nagyon fontos szerepet játszanak Önök, országgyűlési képviselők.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nem légüres térben építjük a két ország közötti kapcsolatokat. Amikor jellemezzük ezeket a kapcsolatokat, nagyon gyakran hangzik el, hogy “első”, “elsőként”.
Hiszen Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna állami függetlenségét. Később elsőként nyitotta meg Kijevben nagykövetségét. Közös és kimagasló eredményünk Ukrajna első politikai alapszerződésének aláírása.
Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke elsőként látogatott Ukrajnába még azelőtt, mielőtt függetlenné vált volna.
Nagyra értékeljük Magyarország támogatását abban, hogy Ukrajna mint a kelet-európai régió állama megszilárduljon, és azt a segítséget, amelyet az Európa Tanácshoz, valamint a Közép-európai Kezdeményezésekhez való csatlakozás során nyújtott.
Európai integrációs terveink reális támogatásának tekintjük Magyarország elnökének azon szándékát, hogy részt vegyen a közép-európai államfők 1999-ben esedékes ivovi találkozóján, valamint a Balti- és Fekete-tengeri országok csúcstalálkozóján Jaltában.
Talán egyetértenek velem abban, hogy az eddig elvégzett munka jó alapot szolgáltat az újabb érzékelhető lépések megtételéhez, a bizalom és a megértés erősítéséhez, a kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítéséhez.
Vajon hogyan látjuk a jövőt Kijevből?
A politikában előnyben részesítjük a partneri kapcsolatok fejlesztését Magyarországgal, valamennyi elvi jellegű kérdésben a koordinációt tartjuk szem előtt.
Ezalatt a legmagasabb szintű rendszeres politikai párbeszédet, az európai és euró-atlanti integrációs folyamatokban a kölcsönös támogatást és — a már említett — kölcsönösen előnyös együttműködést értjük.
Kiemelve Göncz Árpád elnökkel meglévő intenzív és gyümölcsöző kapcsolatainkat, a kormány tagjai és a miniszterek közötti párbeszéd hasznosságát, szeretném aláhúzni az ukrán és a magyar parlament közötti együttműködés fontosságát. Ugyanakkor szükséges kiemelni a következőket:
Míg az említett területeken kétoldalú kapcsolataink viszonylag dinamikusan fejlődnek, addig a gazdasági szférában a két ország lehetőségeit még messze nem merítettük ki. Itt Önöknek és nekünk is vannak még tennivalóink.
A kereskedelmi és gazdasági együttműködésben tovább is megmarad a prioritása a már hagyományosnak számító közös beruházásokban való részvételnek, valamint a vegyes vállalatok alapítása során a harmadik országok piacán történő megjelenéshez.
Nem kisebb jelentőségű feladatnak tekintjük a kooperációs kapcsolatok felújítását, az új technológiájú nagyléptékű projektek közös kidolgozását, elsősorban a gépiparban, a gyógyszeriparban és a haditechnikai termelésben.
Országaink szomszédos államok, számukra igen nagy jelentőségű a határ menti gazdasági együttműködés bővítése. Hozzáfűzöm, hogy az EU-s eurorégiók legjobb hagyományai és tapasztalatai alapján. Nevezetesen, konkrét lépésként értékelhető az ukrán oldalon létrehozandó csapi különleges gazdasági övezet, amely a magyarországi záhonyi vállalkozási övezet partnere.
Jelentős távlatok nyílnak meg országaink előtt a Budapesten és Kijeven áthaladó 5. európai közlekedési folyosó keretein belül létrehozandó autópálya építésében.
Önöket is tisztelt képviselő urak, arra kérem, hogy törvényhozási szinten járuljanak hozzá ezeknek, illetve más, sokat ígérő terveknek a megvalósításához.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Végezetül — még ha röviden is — érinteni szeretném kapcsolataink rendkívül fontos területét, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogainak és szabadságának védelmére vonatkozik.
Úgy vélem, hogy ebben az összetett és kényes kérdésben az államaink közötti megértés szintje példaértékű. Még az Európa Tanács magas mércéje szerint is.
Az ukrán emberek, akik évszázadokon keresztül saját bőrükön tapasztalták a nemzeti és kulturális elnyomást, nem absztrakt módon közelítik meg ezt a problémát. E kérdésnek konkrét és fontos üzenete van.
Az ukránok mint többségi nemzet különösen vigyáznak arra, hogy a nemzeti kisebbségek megőrizzék öntudatukat, nyelvi identitásukat, kulturális hagyományaikat, biztosítva legyen sokoldalú fejlődésük és az ukrán társadalomba való civilizált beilleszkedésük.
Mélyen Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Mélyen Tisztelt Országgyűlési Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A népeink közötti kapcsolatok története a régmúltban gyökerezik. Már a Kijevi Rusz idején dinasztikus rokonsági kapcsolataink voltak. Grigorij Szkovoroda — költő és filozófus —, akit ukrán Szókratésznek is neveznek, több évig vándorolt Magyarország útjain, és Budapesten jelent meg az első ukrán nyelven írt évkönyv a Dnyeszter partján sütkérező hableányról.
Kijevben, a nevezetes Ászkold fejedelem sírja mellett nemrégen a magyarok honfoglalásának 1100 éves évfordulója tiszteletére emléktáblát avattunk fel. A történészek azt állítják, hogy ezen a helyen találkoztak a magyarok a kijevi fejedelmekkel.
Ukrajnában többször megfordultak a magyar művészet zseniális képviselői: Petőfi Sándor — a költő, Liszt Ferenc — a zeneszerző.
A régmúlt és a legújabb történelem sok-sok példája feljogosít arra, hogy kijelentsem: Ukrajna és Magyarország jó szomszédok és megbízható partnerek voltak a múltban, jelenleg is azok, és a jövőben is azok maradnak.
Engedjék meg, hogy az ukrán nép nevében magyar barátainknak sok szerencsét, békét és felvirágzást kívánjak, sikereket az új élethez, a jövő társadalmának és országuknak az építéséhez.
Köszönöm a figyelmet.
(14.30)
