BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is azzal szeretném kezdeni a hozzászólásomat, amivel Kökény Mihály kezdte, hogy jó volt olvasni ennek a törvénynek az általános indokolását. Különösen azért volt jó olvasni, mert manapság divat súlyos szavakkal, válogatás nélkül mindent ostorozni, amit az előző kormány csinált. Ez az általános indokolás ehhez képest szó szerint a következőket tartalmazza: "A törvény - mármint az előttünk fekvő eredeti, 1997. évi LXXXIII. törvény - hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a törvényben meghatározott alapvető elvek és jogintézmények megfelelően működnek, koncepcionális változtatásra nincs szükség. A módosítást célzó törvényjavaslat rendeltetése, hogy a gyakorlatban jelentkező jogértelmezési, végrehajtási problémákra megoldást adjon a törvény megfelelő pontosításával, kiegészítésével." Tehát ennek a törvénymódosításnak a kimondott, nyílt szándéka: apró jogértelmezési pontosítás, finomítás.
Különösen azért volt jó olvasni ezt, mert az előző parlamenti vitában, amikor erről a LXXXIII. törvényről vitatkoztunk ebben a Házban, akkor az akkori ellenzéki képviselők nagyon súlyos szavakkal kifogásolták ezt a törvényt, drámai hangon szóltak.
Magammal hoztam az akkori jegyzőkönyvet. Engedjék meg, hogy ebből a jegyzőkönyvből két olyan személyiségnek az akkori véleményét idézzem, akik ma fontos hivatalt töltenek be. Selmeczi Gabriellára és Pusztai Erzsébetre gondolok.
Selmeczi Gabriella így fogalmazott (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Klasszikusok.) - igen, klasszikusok. Amikor a beszédét kezdte, azt mondta: "Egy plágiummal kezdem a hozzászólásomat: Kísértet járja be Magyarországot, az előkészítetlen törvények kísértete." Majd így folytatta: "Céltalan hajósnak valóban soha nem kedvez a szél. Akinek nincs elképzelése az egészségügy problémáiról, ezeknek a problémáknak a megoldásáról, az soha nem fog ennél a törvénynél jobb javaslatot benyújtani."
Pusztai Erzsébet úgy fogalmazott, hogy magának a jogszabálynak, a kodifikált jogszabálynak a színvonala katasztrofális, egyszerűen szégyen, hogy ilyennel ide lehet jönni a parlament elé.
Nos, én azt gondolom, hogy tulajdonképpen használhatnánk Pusztai Erzsébet akkori kifejezését erre a törvénymódosítási csomagra is. Tudniillik ezek a pontosítások javarészt, nagyrészt valóban nagyon lényegtelenek és feleslegesek.
Én nagyon gondosan végigmentem azon az összesen tizenhét paragrafuson, amit ez a csomag tartalmaz, s megállapítottam, hogy van benne néhány olyan paragrafus, ami tulajdonképpen jó és helyeselhető. Ilyennek tekintem azt az apró pontosítást, ami a fogászati ellátással kapcsolatban leírásra került, hogy tudniillik nem mindenki fejezi be 18 éves korára a középiskolát, tehát fogalmazzon a törvény rugalmasabban, és aki középiskolába jár még, ha el is múlt 18 éves, annak ingyen járjon az ellátás. Természetesen ez az olyan apró pontosítás, ami, azt gondolom, keveseket érint, de valóban, egy törvény legyen precíz, ez egy támogatható módosítás.
Hasonlóképpen támogatható az a precizitás, az a pontosítás, ami az utazási költségtérítéssel kapcsolatosan került a törvénybe. Megmondom őszintén, hogy ezek apróságok. Ennyi pontosítás miatt nem érdemes egy törvényhez hozzányúlni.
Vannak olyan paragrafusok, mint például a 7. § vagy a 12. §, ahol teljesen felesleges, teljesen lényegtelen az a - ha tetszik, stilisztikai - javítás az eredeti törvényszövegen. Azt gondolom, hogy nagyon jól működne a törvény e nélkül a változtatás nélkül is.
Van egy olyan csomag benne, ami legalábbis kérdéseket vet fel, illetve ami zavart okoz a jelenlegi megfogalmazás szerint. Mondok ezek közül hármat. Az egyik a 3. §-ban olvasható: "Ki kell függeszteni a díjtételeket." A jelenlegi törvény szerint van egy tájékoztatási kötelezettség, hogy a biztosítottat tájékoztatni kell az általa fizetendő díjról. Nagyon helyes, ha emellé még ki is kell függeszteni ezt. Csakhogy az eredeti szöveg tartalmazott egy olyan félmondatot is, hogy alá is kell íratni, hogy ezt a tájékoztatást megkapta. Nem világos, hogy ez az aláíratási kötelezettség miért maradt el a szövegből.
Hasonlóképpen azt gondolom, hogy zavart keltő, ahogy a külföldön igénybe vett egészségügyi ellátások fizetésével kapcsolatos kötelezettség kiegészítésre kerül. Itt ugyanis nem a szöveg kiváltásáról, hanem egy új passzus beszúrásáról van szó. Az eredeti szöveg visszatérően azt a fordulatot hangsúlyozza, azt a fordulatot használja, hogy az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben kell Magyarországon téríteni ezeket a költségeket. Ez a közbeszúrt új bekezdés azt fogalmazza meg, hogy a felmerült és igazolt költségek 85 százalékát kell megtéríteni. Azt gondolom, hogy ha mind a két szöveg benne marad a törvényben, akkor legalábbis értelmezési probléma áll elő, hogy most az aktuális piaci viszonyokhoz vagy a 85 százalékhoz viszonyuljunk.
Hasonlóképpen zavart kelt, hogy a törvény más passzusai az OEP-et emlegetik, míg ez az új bekezdés a MEP-et említeni - bár ennek nincs olyan nagyon súlyos következménye.
A 10. §-ról szeretnék még szólni ebben a körben, ahol a gyermek utáni táppénz igénybevételéről van szó. Erről Frajna képviselőtársam szó szerint azt mondta, hogy itt egy kiskapu bezárása történik meg, tudniillik ha az egyik szülő gyermekgondozási segélyen vagy gyermeknevelési támogatáson van, akkor a másik ne vehessen igénybe gyermekápolási táppénzt.
Én a magam részéről támogatni tudom a kiskapuk bezárását, csakhogy itt felvetődik egy új probléma: mi van akkor, ha a gyesen vagy a gyermeknevelési támogatáson lévő szülő történetesen beteg? Valóban úgy gondoljuk, hogy akkor se vehessen igénybe gyermekápolási táppénzt a másik szülő? Azt gondolom, hogy talán nem célunk egy olyan jogszabályt megfogalmazni, ami kritikus élethelyzetekben hátrányos helyzetbe hozza a biztosítottat.
Most, hogy a táppénzről kezdtem el beszélni, jutok el e törvényjavaslat igazán problematikus részéhez. Ugyanis, amikor azon gondolkoztam, hogy miért van szükség erre a tizenhét paragrafusból álló törvénymódosításra, amikor igazán fontos dolgokat nem találok benne, akkor felfigyeltem arra, hogy az a jogszabály, ami a táppénz megvonásával kapcsolatos, nagyon-nagyon veszélyes jogszabály.
(9.50)
Talán nem rosszhiszeműen, de megfordult a fejemben, hogy talán ez is az egyik eszköze a kormány elképzeléseiben annak, hogy csökkentsük a táppénzkiadásokra fordított kasszát, hiszen ide egy nagyon rugalmasan értelmezhető jogszabály kerülne beiktatásra, szó szerint az: "A táppénzt meg kell vonni attól, aki gyógyulását felróhatóan késlelteti, illetőleg az orvos utasításainak nem tesz eleget."
Első olvasásra - és ahogy Frajna képviselőtársam mondta: elvileg - akár helyeselhető is egy ilyen megfogalmazás. De ha jobban belegondolunk - és a gyakorlati kivitelezésre gondolunk -, akkor azt gondolom, hogy ez egy olyan jogszabály lenne, ami iszonyúan kényes, iszonyúan sikamlós, sőt mi több: veszélyes vizekre visz minket. Mégpedig azért, mert a betegségek meglehetősen nagy százaléka következik különböző életvezetési problémákból. Gondoljunk bele: tipikus betegség a magas vérnyomás; tegnap a Parlamentben szűrték a képviselőket, hogy felhívják a figyelmet erre a betegségre. Táplálkozási szokásokkal, mozgáshiánnyal összefüggésben számos multikauzális betegséget lehet "begyűjteni". Mi van akkor, hogyha az orvosok nagy számban elkezdik úgy értelmezni ezt a paragrafust, hogy nem tettél meg mindent a gyógyulásod érdekében, megmondtam, hogy ne egyél zsíros ételt, és te mégis nagy mennyiségben fogyasztasz ilyent - nem vagy jogosult táppénzre?! Vagy nem szoktál le a dohányzásról, tüdőrákhoz vezet - nem vagy jogosult a táppénzre!
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném, ha felfigyelnének ennek a paragrafusnak a hallatlan veszélyességére.
Elhangzott már előttem, hogy ezt a törvénymódosítást nem látta a Magyar Orvosi Kamara sem. Azt gondolom, ez súlyosan kifogásolható, különösen olyan körülmények között érthetetlen, amikor éppen olyan miniszterünk van, aki éppen az Orvosi Kamarából érkezett ebbe a székbe.
Mindabból, amit a bevezetőmben mondtam, hogy a jelenlegi kormánypártok képviselői közül meghatározó személyiségek milyen súlyosan kifogásolták ezt a törvényt, két dolog következik. Vagy nem kellett volna ezt idehozni; vagy akkor volt igazuk, és nagyon fontos bajaik vannak ezzel az egészségbiztosítással, és akkor dolgozzanak ki valami jobbat; vagy ha idehoznak valamit, akkor megint csak gondolják végig alaposabban! Ez egy olyan törvénymódosítás, amihez maga a miniszter is szűk öt percben mondott számunkra indoklást, amihez kormánypárti képviselőtársaim is - a Fidesz részéről éppúgy, mint a kisgazdák részéről - súlyos kifogásokat fogalmaztak meg.
Szóval így, egyben az egész szörnyen szegényes egyfelől, táppénzvonatkozásban szörnyen veszélyes, következésképpen a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői nem tudják támogatni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki sorokban.)
