JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Igyekszem röviden befejezni. Meggyőződésem, hogy érdemben szóltam hozzá, nemcsak az időt húztam, nemcsak azért vagyok itt, hogy szerepeljek a televízió képernyője előtt, és úgy érzem, nem kell, hogy elfogadjam az elnök úr ilyen irányú észrevételét.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ott tartottam, hogy a második kérdéskör az, hogy vannak olyanok, akik nem tudják elővenni azokat a dokumentumokat, amelyekkel bizonyítani tudják azt, hogy tőlük politikai okból megvonták az ellátást. Az Alkotmánybíróság határozata nagyon részletesen taglalja ezt a kérdést. Nagyon pozitívan szól az Alkotmánybíróság határozata arról, hogy az előző törvénymódosítás mennyire jól oldotta fel ezt a problémát, hogy negyven-ötven év távlatában nem kérhető számon, hogy dokumentumokkal történjen a bizonyítás. Úgy gondolom, ha a negyven-ötven évvel ezelőtti papírok nem kerülnek elő, ez nem róható fel egyetlenegy érintett számára sem hátrányként, ez nem okozhat hátrányt. Éppen ezért számtalan ilyen példa is van.
(10.20)
Hogy ne legyek nagyon hosszú, ezeket a példákat nem mondom el, pedig nagyon érdekes és tanulságos példák, de azt kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy ezekre való tekintettel is támogassák majd azt a módosító indítványt, amely lehetővé teszi azt, hogy a volt hadiárva, volt hadigyámolt és volt hadigondozott családtag körébe belekerüljenek azok is, akik bizonyítani tudják azt, hogy őket gondozásba kellett volna venni. Ennek bizonyítása már nem probléma, mert a halotti bizonyítvány egyértelműen rendezi azt a kérdést, hogy mikor és milyen körülmények között hunyt el az illető, tehát hogy hadi eredetű cselekményben hunyt-e el. Ez az egyik bizonyíték.
A másik bizonyíték a kérelmező személy részéről az ő személyi igazolványa, az ő személyes adatai. Ha egyértelműen világos, hogy amikor a szülője elhalt hadicselekmények következtében, ő 16 évnél fiatalabb volt, akkor ez egyértelműen bizonyság arra, hogy ő hadiárva volt, tehát akkor is, ha nem vették hadigondozásba, és akkor is, ha hadigondozásba vették. A tény az tény: ő hadiárva volt.
Az a módosító indítványunk, hogy ezt építsük be a törvénybe, azt jelenti, hogy ettől még nem jár alanyi jogon ezen személyeknek az egyösszegű térítés. Ez után még jön az a procedúra, hogy őneki bizonyítania kell, hogy politikai okból szüntették meg vagy politikai okból nem állapították meg a hadigondozásba vételét. Tehát még akkor sem lesz nagyon egyszerű ez a kérdéskör, de nem rekesztjük ki ezen személyeket ebből az ellátási formából, ebből az egyösszegű térítésből.
Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogyha a parlament ma, illetve a törvény tárgyalása során csak a beterjesztett javaslatot szavazza meg, akkor továbbra is nagy adóssága marad a hadiárvák, hadigyámoltak tekintetében. Éppen ezért azt kérem képviselőtársaimtól, hogy a módosító indítványok során támogassák azokat az indítványokat, amelyek egyszer s mindenkorra megnyugtatóan rendezik az egyösszegű térítés kérdéskörét.
Természetesen - erről nem volt szó, de erről beszélni kell - ennek pénzügyi vonzata van. A pénzügyi vonzata nem olyan súlyú, amely gondot jelenthetne. Felmérések bizonyítják - a Honvédelmi Minisztériumban vannak felmérések, mert vannak olyan kérelmek, amelyeket ezért kellett elutasítani -, hogy mintegy három-négyezer személy az, akivel számolni kell. Ha az 50 ezer forintos egyösszegű térítést tartjuk szem előtt, akkor ez egy 200 millió forintos nagyságrend. Ez a következő évek költségvetését terheli. Úgy gondolom, hogy ha arányba kell tennünk a mit-miért dolgokat, akkor egyértelmű a képviselőtársaim véleménye.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérem, hogy az általános vita és a részletes vita során is erre a kérdéskörre irányítsuk a figyelmet, és fogadjunk el egy olyan törvényt, amely megnyugtatóan, tartósan szabályozza a hadigondozotti ellátásról és ezen belül a hadigondozottak kárpótlásáról szóló törvényt.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
