DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszter Úr! "Az új évezred küszöbén" címet viselő kormányprogram az esélyegyenlőség elvét hirdette meg az élet minden területén, így az egészségügy területén is. Az 1996. évi LXIII., az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatíváról szóló, közismertebb nevén az úgynevezett kapacitástörvény - melynek alapján egészségügyi intézményeket zártak be, kórházi ágyak százait szüntették meg - sérti ezt az elvet, és a jelenlegi finanszírozási keretek között értelmetlennek is tűnik.
A törvény mind az egészségügyben dolgozók, mind az állampolgárok körében felháborodást váltott ki, ezt tüntetések és sztrájkok mellett az is bizonyítja, hogy az Alkotmánybírósághoz számtalan indítványt nyújtottak be. Bár az Alkotmánybíróság 54/1996. számú határozatával nem találta alkotmányellenesnek a törvényt, de alkalmazásával kapcsolatban alkotmányos követelmény kimondását tartotta szükségesnek. Ebben korábbi döntésére is hivatkozva ismételten kimondta, hogy "az állam köteles megteremteni a kialakított intézményrendszer működésének azokat a garanciáit, amelyek mindenki számára biztosítják az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, azaz azt, hogy a szolgáltató intézmények hiánya miatt senki ne maradjon ellátatlanul". A törvény hatálybalépése óta eltelt időszak igazolta, hogy ennek a feltételnek nem minden esetben tud megfelelni.
Ezért kérdezem, miniszter úr, hogy az egészségügyi jogalkotás eme torzszüleményével kapcsolatban mit kíván tenni.
