KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A most előttünk álló törvényjavaslat terjedelmes volta ellenére - mondhatjuk nyugodtan - elsősorban technikai vagy jogharmonizációs és ahhoz kapcsolódó kereskedelmi, technikai szabályozást jelent, ahogy ez a miniszteri expozéban el is hangzott. Ha szét akarnánk választani a logikai rend mentén ezt a törvényjavaslatot, akkor talán azt mondhatnánk nagyon leegyszerűsítve, hogy a szabályozás egyrészt az elektromos berendezések elektromágneses zajára vonatkozik, másrészt ezen zajok, zavarok, azaz az elektromágneses összeférhetetlenség kiszűrésére, illetve egy másik szabályozási körben szintén az elektromos berendezéseknek a frekvenciagazdálkodás területén történő szabályozására vonatkozik.
A szabályozás valóban az unió és az Európai Gazdasági Közösség még korábbi, 1989-es előírásainak megfelelően történik, és elsősorban új elem az elektromágneses összeférhetetlenségnek, az úgynevezett EMC-vizsgálatnak és szabványosításnak, eljárási rendjének a bevezetése.
Ami érdekességként megemlíthető, és ami már rögtön bizonyos értelemben kérdésként meg is fogalmazódott bennem a gazdasági bizottság ülésén, az a rádiótávközlő végberendezések, valamint a rádiótávközlő és nagyfrekvenciás jelet adó vagy ilyen mellékhatást keltő berendezések szétválasztása, és az ilyen módon történt szétválasztás után a szabályozás, az ellenőrzés, az engedélyeztetés két különböző típusú rendszerének bevezetése. Az egyik: a frekvenciagazdálkodásból történő szabályozás esetén ugyanis, a korábbi törvényi szabályozással ellentétben - nem ellentétben, inkább azt mondanám, azt kiegészítve - pontosít a szöveg, és azt mondja, hogy a továbbiakban a rádiótávközlő berendezések és nagyfrekvenciás villamos berendezések gyártásának, behozatalának és üzemben tartásának frekvenciagazdálkodás szempontjából történő engedélyezését és hatósági ellenőrzését írja elő.
Ami újdonság ebben a szövegben, az a "hatósági" szó megjelenése, ami azt tükrözi, hogy ezen a területen a szabályozó nem kíván élni például azzal a lehetőséggel, ami a közlekedési felügyelet és a közlekedési szabályozás területén egy bevett gyakorlat, hogy az eredetileg hatóságiengedély-köteles vagy hatósági szabályozási körbe tartozó tevékenységet olyan szervezetekre bízza - például a gépjárművek esetében a szervizekre -, amelyek adhatnak ki zöldkártyát, műszaki engedélyt, tehát eredetileg vagy elvileg hatósági körbe tartozó engedélyeket. Mindezt a hatóság felügyeli, ennek kontrollja alatt működik. Ebben az esetben a szabályozás azt mondja, hogy rögzítsük törvényileg is, hogy ez a terület a későbbiekben kizárólagosan hatósági engedélyezési területté válik. Ugyanakkor az elektromágneses összeférhetőség típusvizsgálatok és egyéb ehhez kapcsolódó tanúsítványok kiadásánál nem teszi meg ezt a disztinkciót, tehát ott tulajdonképpen lehetőséget ad arra, hogy nem csak hatósági formában történő ellenőrzés és engedélyeztetés valósulhat meg.
Az első kérdés - ahogy itt a gazdasági bizottság előadójától is elhangzott - a bizottságban így merült fel: vajon mi okozza ezt a szétválasztást, mi indokolja, hogy az egyik esetben a frekvenciagazdálkodás területén kifejezetten ragaszkodjunk a hatósági ellenőrzési jogosítványhoz.
A második kérdéskört így fogalmaznám meg - látszólag a hatályba léptetés és a zárórendelkezések körébe tartozó kérdéskör, de mégis azt hiszem, érdemi, tulajdonképpen a helyi stúdiók, a helyi kábeltelevíziók, műsorszórók, frekvenciagazdák, -szolgáltatók körére vonatkozik -: kérdés, hogy ez a szabályozás - ami elsősorban miniszteri rendeleti szabályozás lesz majd a paraméterek, a műszaki megfelelhetőség, egyebek szempontjából, tehát nem most a törvény során kerül kibontásra - milyen mértékben lesz műszaki értelemben összhangban azzal a színvonallal, ami jelenleg különböző spontán módon, majd később szervezett módon, a '80-as évek végétől egészen napjainkig országszerte kis kábelhálózatok, nagyobb hálózatok, kis helyi stúdiók, nagyobb stúdiók kialakításához vezetett. A kérdés így hangzik: úgy érezzük, az erre vonatkozó hatályba léptetés a zárórendelkezéseknél nem teljesen kielégítő; hiszen ugyan a zárórendelkezések körében megfogalmazódik egy ilyen hatályba léptetés, egy adott rendelkezési pontot - most a 12. § (1) bekezdésének i) pontját mondja a törvény, ez a kötelező engedély-visszavonási kategória -, ezt a rendelkezést a törvény hatálybalépésekor érvényes rádióengedélyeknél nem kell alkalmazni.
Ez világos és érthető beszéd, ugyanakkor az a kérdés, hogy mi van abban az esetben, ha lejár a rádióengedély rövid időn belül. Nyilván egészen más, ha ez az engedély a végberendezésre vonatkozik, és gyakorlatilag határidőhöz nem kötött, a valamikori szabályozásnak megfelelően kiadott engedély; és egészen más, ha például ez egy stúdióengedély, ami egy adott időszakra vonatkozik, és amikor meg kívánom újítani, akkor vajon a hatályos jogszabályok, tehát az új feltételek szerint - amit majd miniszteri rendelet szabályoz, vagy még a korábban, pályázat útján a technikai berendezések beszerzése időszakában történt szabályozás szerint - újíthatom meg.
(17.20)
Először is kérdezném, valóban okkal vetődik-e föl az emberben ez a kérdés, vagy a hatályba léptető rendelkezések nem teljesen pontos értéséből fakad ez az aggodalom. Amennyiben ez némiképpen megalapozott, akkor azzal a kéréssel szeretnék fordulni az előterjesztőhöz, hogy az esetleg ehhez kapcsolódó módosító indítvány benyújtására - amelyben részletesebben szabályoznánk a hatályba léptetést, esetleg lehetőséget adva arra, hogy a lejárt határidejű engedélyek esetén is 2001. december 31-éig, tehát uniós csatlakozásunkig egy türelmi idő álljon rendelkezésre a műszaki felkészülésre - legyen lehetőség.
A harmadik kérdéskör az egyedi és típusengedélyezések köre. Azt örömmel látjuk, hogy igen jelentősen megnőtt a típusengedélyes körbe tartozó berendezések köre, tehát nem az egyedi engedélyezés és az egyedi felülvizsgálat. A kérdés így hangzik: vajon nem pusztán a távközlési végberendezések, hanem az egyéb berendezések esetében is nemcsak elektromágneses összeférhetetlenség, hanem frekvenciagazdálkodási szempontok figyelembevétele során is lehetne-e a típusengedélyezésre áttérni az egyedi engedélyezéssel szemben. Ez nyilván a készülékek költségében, valamint a kereskedelemben egy további könnyítést jelentene. Köszönöm szépen.
Az SZDSZ-frakció az itt jelzett, inkább értelmező és pontosító módosítási igények mellett a törvénytervezetet támogatja, annak elfogadását a módosításokkal együtt javasolja, s azzal a kéréssel fordulunk az előterjesztőhöz: az általános vita felfüggesztésével tegye lehetővé, hogy a módosító indítványokat be tudjuk nyújtani.
Köszönöm. (Taps mindkét oldalon.)
