DR. SZABÓ JÁNOS
DR. SZABÓ JÁNOS
DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Lényegét tekintve most is szeretnék néhány dologra rávilágítani a félreértések elkerülése végett, mert úgy érzem, hogy tisztelt képviselőtársaim érzelmi motivációktól túlfűtötten beszéltek, amelyekkel - megmondom őszintén - teljesen egyetértek, mert nagyon szomorú dolog az, aminek a következményeit itt tárgyaljuk, és akkor, amikor érzelmekről van szó, körülbelül így kell és így is lehet beszélni.
(18.30)
Ebben van azonban egy óriási csapda, és ennek a kormány, illetve ebben az esetben én vagyok a szenvedő alanya, aki a kormányt képviselem, ugyanis felmerült itt, hogy már a Horn-kormány is egyetértett ezzel a törvényjavaslattal, amely itt előterjesztésre került - ezzel, de nem többel! És ha ezzel értett egyet, nem értem, hogy akkor miért nem merült fel ez a korábbi?
Más vonatkozásban: mi egy hiányt pótolunk, méghozzá az Alkotmánybíróságnak azt a felhívását, amelyben megállapította, hogy alkotmányellenes helyzet állt elő azzal, hogy az Országgyűlés nem szabályozza a volt hadigyámoltaktól és a volt hadigondozott családtagoktól politikai okokból elvont pénzellátás egyösszegű ellentételezését. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy záros határidőn belül, december 31-éig pótolja ezt. Ez a határidő szorítja a kormányt, szorítja az előterjesztőt. Amikor a kormány ilyen előterjesztést tett, tisztában volt azzal, hogy természetesen ez teljeskörűen nem oldja meg ezeket a problémákat. De amikor ilyen módosító javaslatokkal találkozunk, amelyek tartalmilag nem is módosító javaslatok, hanem teljesen új javaslatnak tekinthetőek, nagyon csodálkozom, amikor egyes képviselőtársaim azt mondják, a (4) bekezdést egészítsük ki azzal, hogy: "továbbá aki okirattal bizonyítja, hogy az igény jogosultsága fennáll". Kérdezem én: milyen okirattal? Miért kell megfordítani a bizonyítási eljárást, a bizonyítási terhet? Miért kell megfordítani? - amikor van egy hatályos törvény, amely előírja, hogy a bizonyítási eljárás során milyen okiratokat lehet figyelembe venni. Amikor a tanúvallomás alapjául elfogadható az államigazgatási eljárásról szóló '57. évi IV. törvény 29. és 30. §-ai alapján a jogosultságot megállapító jegyző előtt személyesen történő tanúvallomás, milyen indoka lehet annak ilyen tág értelmezés, illetve lehetőség után, hogy még tovább tágítsuk ezt a kört, és lényegében olyan okiratokat vagy bizonyítékokat fogadjunk el, amelyek csak bemondáson alapulnak?
Jogszabályi lehetőségeket nem lehet bővíteni ilyen mértékig. Érzelmi alapon lehet, de jogszabályban ezt így megfogalmazni szinte lehetetlen. Lehet, hogy van olyan előterjesztő, aki képes lesz erre. Kíváncsian várom, hogy egy új törvény-előterjesztés - amelyet képviselőtársaim jeleztek - során egy új törvényjavaslatot nyújtanak be képviselőtársaim, de mi most csak a hiányt pótoljuk, azt az alkotmányos hiányt, amelyet az Alkotmánybíróság megállapított.
Az Alkotmánybíróság egyébként részletesen foglalkozik azokkal a képviselői felvetésekkel, amelyeket az SZDSZ, de mások részéről is felvetettek, történetesen, hogy nagy számú jogosult, politikai retorziótól félve, elő sem merte terjeszteni az igényét.
Tehát az Alkotmánybíróság foglalkozott ezzel, és határozatában, az (1) bekezdés után a (2) bekezdésben megállapította - mert azt is érdemes elolvasni -, hogy a 10. § alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat elutasítja. Tehát amikor elutasította, diszkrecionális jogkörbe utalta természetesen azt, hogy ha az Országgyűlés ennek alapján hoz egy olyan törvényt valamikor, amit ilyen kiterjesztően lehetne értelmezni, illetve a feltételeket ilyen szabadon lehetne megállapítani, ahogy egyes képviselőtársaim látják ezt, akkor akár bemondás alapján igényjogosultságot lehetne alapítani. Ugyanis a '94. évi XLV. törvény, amely hatályos törvény, erre vonatkozóan részletes eljárási szabályokat tartalmaz. Nem értem, képviselőtársaim négy évig miért nem kifogásolták ezeket az eljárási szabályokat. A bizonyítási teherről van szó konkrétan. Miért csak most merül ez fel, amikor egy alkotmányossági hiányt pótolunk? Nekünk ez a feladatunk, hogy ezt pótoljuk.
Ezen túlmenően szeretnék hivatkozni arra, amire egyes képviselőtársaim is hivatkoztak: az Alkotmánybíróság már több kárpótlással kapcsolatos határozatában megállapította, hogy az alkotmányból nem vezethető le az állam helytállási kötelezettsége a korábbi rendszerekben a jogállam mércéjével mérve esetleg alkotmányellenesen okozott sérelmekért. A hadigondozotti pénzellátások korábbi rendszerben történt elvonása sem teremt alanyi jogot azok megtérítésére.
És most jön a lényeg: az állam dönthet úgy, hogy ez utóbbi sérelmek ellentételezésére kárpótlást nyújt, az alkotmányból azonban - a jogalaphoz hasonlóan - sem az ellentételezés jogosultjaira, sem a jogosultság mértékére vonatkozóan nem vezethető le követelmény. Éppen azért hívta fel az Alkotmánybíróság a pótlásra, erre a kiigazításra a figyelmünket, mert az állam által méltányosságból biztosított kárpótlással kapcsolatban érvényesül a hátrányos megkülönböztetés alkotmányban foglalt tilalma.
Ha az állam úgy dönt, mint ahogy '94-ben, illetve most a módosítás során döntött, ha kárpótlást biztosít, akkor az azonos sérelmet szenvedettek között nem lehet hátrányos megkülönböztetést tenni - pontosan ezért került sor ennek a törvénymódosításnak az előterjesztésére a volt hadigyámoltak és a volt hadigondozott családtagok kárpótlására vonatkozóan. Tehát amikor az egyenlő elbánás elvén - amit az Alkotmánybíróság is megállapít -, méltányosságból biztosítunk kárpótlást, ami megtörtént '94-ben, akkor hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhatunk, ezáltal ez helyre lett téve.
Ezen túl lehet menni, de akkor egy teljesen új előterjesztéssel kell élni, meg kell vizsgálni a hatásait, a jogosultak körét, bizony még a költségvetési kihatását is, és akkor ezt ilyen megalapozottan kell előterjeszteni. Nem tudom, hogy a hátralévő időszakban, figyelembe véve a szünetet is, ami következik, lesz-e mód arra itt az Országgyűlésben, hogy ilyen megalapozott előterjesztést tegyen valaki.
Ha az érzelmi motivációkra figyelemmel leszünk, és ez jogi alapokkal is kellően alá lesz támasztva, akkor partner vagyok ebben, de így, ebben a körben csak erre van lehetőség. Ezért más előterjesztést most nem teszek, és nem is áll módomban tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
