DR. SCHVARCZ TIBOR
DR. SCHVARCZ TIBOR
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság kormánya 1993-ban írta alá a Világbankkal azt a megállapodást, aminek értelmében az egészségügyi informatika fejlesztésére 2000-ig 30 millió dollárt lehet fordítani. Sokáig nem történt semmi, csak annyi, hogy időközben ez az összeg 26,4 millió dollárra fogyatkozott.
A projekt 1996-ban elindult igen örvendetes módon, s az első körben lévők jelenleg már élvezhetnék a megnyert összegeken beszerzett hardvereket és szoftvereket. A második körben részt vevők túlvannak a projektmenedzserek kiválasztásán, megtörtént a tendereredmények kihirdetése az átvilágító cégeket illetően is. Ebben a fázisban azonban a kormány bizonytalan időre leállította ezen projektet, de ehhez hasonlóan áll a területi konzorciális világbanki projekt is.
(16.00)
Az interpellációmban most csak a világbanki informatikai projekttel kívánok foglalkozni, részint személyes érintettség miatt is. A gondjaim a leállítással kapcsolatosan a következők:
Ezen projekt leállítása is része azon kirajzolódó folyamatnak, hogy amit az előző kormányzat elkezdett, azt le kell állítani vagy legalábbis felül kell vizsgálni, még akkor is, ha a Világbank van a dologban. A projektben részt vevő menedzserek esetén igen komoly egzisztenciális kérdéseket vet föl a leállítás. Sokan felhagytak a projekt idejére eredeti foglalkozásukkal, és jelenleg teljes létbizonytalanságban vannak, másrészt ezek után igen nehéz megtartani a jól képzett informatikusokat az egészségügyben, ahol köztudottan nem magasak a fizetések.
A projektben nemzetközi átvilágító cégek is részt vettek és nyertek megbízást a kórházak informatikai átvilágítására. Ez az egész huzavona komolytalanná teszi a megbízásokat, és ez azzal jár, hogy megrendül e cégek bizalma hazánk iránt. Nem hiszem, hogy ez lehet a cél. Nem gondolom, hogy kedvező benyomást keltünk azzal, ha a köztudottan elmaradott kórházi informatika fejlesztésére a Világbanktól kapható kölcsön felhasználását indokolatlanul akadályozza a kormányzat. Annál is inkább, mert ez az eljárás nem takarékos, hiszen a fel nem használt kölcsön után is kell készenléti díjat fizetni, ami kidobott pénz. Nem beszélve arról a rengeteg időről, munkáról és szellemi kapacitásról, amit a pályázatban részt vevő kórházak már eddig is befektettek. Ennyire gazdagok lennénk?
Azért sem értem ezt az eljárást, mert a miniszter úr bizottsági meghallgatása során, valamint az egészségügyi programban is elkötelezte magát a kórházak informatikai rendszerének fejlesztése mellett, most pedig az adott lehetőséget megállítja. Ez is abba a kategóriába tartozik, hogy más a választási ígéret és más a megvalósítás? Ha ezt eljátsszuk, lesz-e még egyszer ennyi pénzünk az egészségügyben az informatika fejlesztésére?
Tisztelettel várom a miniszter úr válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
