BECSÓ ZSOLT
BECSÓ ZSOLT
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Mára azonban három év telt el a törvény hatálybalépése óta, így elegendő tapasztalat halmozódott fel és érlelődött meg ahhoz, hogy az azóta bekövetkezett változásokat feldolgozva szükségessé váljon a törvény módosítása.
Külön aktualitást ad a törvény módosításának az a tény, hogy a törvény hatálybalépésétől máig eltelt időszakban nem sikerült megőriznünk a többi csatlakozni kívánó országgal szemben e téren kivívott előnyünket. Időszerűségét alátámasztja még egyrészt a kormányzati struktúra változása, másrészt az a szükségszerűség, hogy a magyarországi területfejlesztés intézményrendszerét az európai uniós csatlakozási folyamat követelmény- és szervezeti rendszeréhez kell igazítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! A területfejlesztésben olyan intézményrendszert érdemes alapul venni és működési elveket szükséges követni, amelyek az üzleti életben már beváltak és az érdekérvényesítés lehetőségeit sem korlátozzák. Úgy gondolom, valamennyiünk számára evidencia kell legyen, hogy a jövőbeni intézményrendszer egyik alapja a régió. A törvénymódosítás középpontjában - helyesen - a regionális fejlesztési tanácsok megerősítése, a működési terület hézag- és átfedésmentes kialakítása, a megfelelő munkaszervezet létrehozása és a kötelezően ellátandó feladatok meghatározása áll.
Az elmúlt évek során a megyei területfejlesztési tanácsok döntései értelmében önkéntes alapon jöttek létre a regionális fejlesztési tanácsok. A működést azonban bizonytalanság jellemezte. Jelentős különbségek voltak felfedezhetők az egyes tanácsok szerepvállalását és aktivitását tekintve. A megalakult fejlesztési régiók területe sok esetben, például az északkelet-magyarországi régió esetében, nem esett egybe a tervezési statisztikai régiók határaival, illetve több megye regionális fejlesztési tanácsnak is tagja lett.
Nem kérdés számomra, hogy a Magyarországon kialakítandó régióknak kapcsolódni kell az Európai Unió területi statisztikai nómenklatúrájához, a NUTS-rendszerhez, de felvetődik, hogy miképpen és milyen időbeli ütemezéssel.
Az Országgyűlés 35/1998. számú határozatában az országos területfejlesztési koncepcióban már kialakított a NUTS II. szinten hét tervezési statisztikai régiót. A tervezési statisztikai régiók törvényi szintre emelésére azért is szükség van, mert azok ma még valójában csak adminisztratív szempontból tekinthetők létezőnek. Az eltérő érdekek következtében azonban az utóbbi hónapokban elementáris erővel törtek a felszínre a különböző vélekedések, melyek eredményeképpen jelentős időveszteséget szenvedtünk el akkor, amikor a folyamatok felgyorsítására lett volna szükség.
A régiók kialakításának legfőbb érveként merül fel sokszor az, hogy létrejöttük nélkül nem juthatunk hozzá az Európai Unió bizonyos forrásaihoz. Bár az Európai Unió nem írja elő formálisan, illetve kötelezően a régiók kialakítását, de tisztában kell lenni azzal, hogy bizonyos támogatási formák szabályait csak a régió képes kielégíteni. Ha pedig közvetlenül részesedni akarunk azokból az előnyökből, amelyeket az Európai Unió keretén belül működtetett különféle alapok nyújtanak, akkor elkerülhetetlen az alapjuttatás feltételeit jelentő szabályokhoz alkalmazkodni.
Ennek feltételét teremtette meg a tervezési-statisztikai régió intézményének a bevezetése. Ez a lehatárolás két fontos elvet érvényesített: határai megfelelnek a megyehatároknak, és lakónépességük - a közép-magyarországi régió kivételével - közel azonos nagyságrendű.
Tisztelt Országgyűlés! A régió kialakításával kapcsolatos viták saját megyémben is felszínre törtek. Nógrád megye az ország egyik legkisebb megyéje, és számos mutató tekintetében fokozottan fejlesztendő térségnek tekinthető. A megye eltérő adottságú térségei között véleménykülönbség alakult ki a tekintetben, hogy melyik régióhoz való kapcsolódás lenne a legelőnyösebb számunkra. A Nógrád déli és nyugati térségében elhelyezkedő települések ezer szállal kötődnek a központi régióhoz, Budapesthez és agglomerációjához. Naponta több ezer ember ingázik a központi terület és Nógrád között. Ott veszik igénybe az egészségügyi, oktatási, kulturális és egyéb szolgáltatásokat. Érthető volt tehát az ott élő emberek álláspontja, törekvése.
A megye keleti részén elhelyezkedő kistérségek azonban hagyományaik, a borsodi iparterülettel hasonló problémáik és évek alatt kialakított kapcsolataik miatt az országos területfejlesztési koncepcióban nevesített régióbeosztást támogatták. Több hónapos megfeszített egyeztetésre volt szükség addig, míg Nógrád megye egyértelműen ki tudta nyilvánítani azon szándékát, hogy Borsoddal és Hevessel együtt kívánja a regionális szintet megerősíteni. Így az észak-magyarországi regionális fejlesztési tanács létrejöttének már nincs akadálya. Számos vitát követően mindannyiunk számára a legfontosabb prioritás az lett, hogy minél gyorsabban és minél hatékonyabban fel tudjunk készülni az EU strukturális többletforrásainak fogadására.
Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás elsődlegesen a regionális fejlesztési tanácsok kérdését tekintve összhangban van az EU integrációs stratégiájával, a készülő gazdasági stratégiával. A regionális fejlesztési tanácsokat érintő eredeti elképzelések között volt a munkaszervezet székhelyének kijelölése. A törvény-előkészítés során azonban kikerült a tervezetből, megítélésem szerint helyesen, ugyanis így a regionális fejlesztési tanács kompetenciájába tartozik a munkaszervezet székhelyének meghatározása.
(20.10)
Érdekes elem a törvénymódosításban, hogy a regionális szervezetnek tagjai a hagyományos megyei szereplőkön túlmenően a minisztériumok képviselői, miközben a tényleges gazdasági szereplők képviselete minimális. Ennek következménye lehet, hogy a döntések alapjában véve elsősorban a források elosztására fognak koncentrálódni, nem pedig a gazdasági élet szereplőinek együttműködését feltételező projektek kidolgozására.
A törvény a térségi tanácsokról szóló új fejezettel egészül ki. A térségi tanácsot a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok hozhatják létre, megállapodás keretében.
A térségi tanácsok hatékony működésének feltétele, hogy az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások kezdeményezésén vagy támogatásán alapuljon, és a szükséges források rendelkezésre álljanak. A módosítás egyrészt kiszélesíti a megyei területfejlesztési tanácsok hatáskörét, másrészt kibővíti a tanács szavazati joggal rendelkező tagságát.
Fontos a megyei földművelésügyi hivatalok vezetőinek jelenléte a tanács munkájában, mivel az FM-hivatalok hatásköre a közelmúltban jelentősen bővült, de megítélésem szerint a tárca szándéka egyéb megoldással is biztosítható lenne.
A megyei területfejlesztési tanács kiegészülése a regionális idegenforgalmi bizottság egy képviselőjével meggyőződésem szerint rettentően fontos, mivel az idegenforgalom nettó befizetője a költségvetésnek, és hazánk pozitív arculatának alakításában meghatározó jelentőséggel bír ez az ágazat. Célszerűnek tartanám, ha ez a képviselő az adott megyét jól ismerő és a RIB-ben is képviselő személy lenne.
Egyetértek a törvénymódosítás azon szándékával, hogy a törvényességi felügyeleti feladatok ellátása miatt a közigazgatási hivatal vezetője a tanács ülésének állandó meghívottja legyen.
Szeretném azonban megjegyezni, hogy a munkaszervezet feletti törvényességi felügyeletet a közigazgatási hivatal csak akkor láthatja el, amennyiben az költségvetési szervként működik. Amennyiben azonban kht., mint nagyon sok megyében, úgy a gazdasági társaságokról szóló törvény másként intézkedik.
Tisztelt Képviselőtársaim! A területfejlesztési törvény módosítása összhangban van az EU regionális politikájával. Elősegítheti az ország valamennyi tervezési és statisztikai régiójának fejlődését, a területi-társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését. Valamennyi döntéshozónak tisztában kell azzal lennie, hogy az európai uniós támogatási alapelvek és követelmények is sok tekintetben irányt szabnak törekvéseinknek, amelyek az erőforrások minél hatékonyabb felhasználását hivatottak előmozdítani. A források fogadásának előkészítése azonban a regionális szint megerősítését igényli.
Meggyőződésem, hogy a regionális fejlesztési tanácsok gyakorlata hamarosan bizonyítani fogja, hogy erre az intézményi szintre nemcsak az EU-csatlakozás, nemcsak az onnan szerezhető támogatások miatt van szükség, hanem saját fejlődésünk eredményessége sérülne nélküle.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
