DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Írásban jeleztem, hogy kívánok szólni, ezért most külön nem álltam fel azért, hogy ezt bejelentsem, de köszönöm a szót.
Először is szeretném megköszönni a Ház türelmét, hogy ennek a nagyon fontos törvényjavaslatnak a tárgyalásánál kormányzati és ellenzéki oldalról is ennyien itt maradtak. Úgy gondolom, az a tény, hogy a területfejlesztési törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot ilyen nagy érdeklődéssel fogadták mind a kormánypárti, mind az ellenzékhez tartozó képviselőtársaim, a felelősségérzetük komolyságát bizonyítja. Számomra ez a jelenlét és a hozzászólások aktivitása azt jelenti, hogy a tárca munkáját nemcsak az agrárfeladatok megoldását illetően, hanem a területfejlesztéssel és vidékfejlesztéssel - vagy az én szóhasználatom szerint: a nemzetfejlesztéssel - kapcsolatos kérdések tekintetében is nagy figyelem kíséri az Országgyűlés részéről. A vita, amely nemcsak a plenáris ülésen, hanem már a bizottsági üléseken is kialakult, azt bizonyítja, hogy képviselőtársaim a beterjesztett törvényjavaslatot fontosnak tartják az ország jövője szempontjából.
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat célja, amint azt képviselőtársaim is tudják, az Európai Unió elveinek és feltételeinek megfelelő, partnerségi alapon működő területfejlesztési intézményrendszer kialakítása. Az Európai Bizottság több mint egy éve egyre határozottabban és sürgetően kéri a magyar tervezési statisztikai régiók, munkaszervezeteik létrehozását, a programozási eljárás, a programfinanszírozás vagy az Asztalos képviselő asszony által javasolt monitoringrendszer és az átlátható pénzügyi ellenőrzés bevezetését. A törvényjavaslat ezeknek a követelményeknek a rendezését tartalmazza. Amennyiben a törvény nem kerül elfogadásra vagy az elfogadás elhúzódik, akkor ennek súlyos nemzetközi, valamint hazai társadalmi és gazdasági következményei lesznek. Ezért is terjesztettem elő az általános vita lezárására vonatkozó javaslatomat a Házszabály 59. §-ának (2) bekezdése alapján, és ne vegyék rossz néven, hogy észrevételezem, hogy tisztességtelennek tartom, hogy akkor, amikor egy olyan közös érdek miatt terjesztettem elő ezt a javaslatot, hogy ne zárjuk el az országot olyan pénzügyi csatornáktól - mint amelyektől önök, az igen tisztelt ellenzék vagy három éven keresztül elzárták az országot, a Phare-pénzeket felügyelő miniszter véleménye szerint hozzávetőlegesen 50 millió ECU-től, tehát mintegy 12 milliárd forinttól zárták el önök az országot -, most sokkal nagyobb pénzösszegek vonatkozásában is ugyanezt szeretnék tenni, azért, hogy a mi felelősségünk merüljön majd fel ennek kapcsán.
Természetesen felmerülhet, hogy egyáltalán, ha már egy éve ez már ilyen módon felmerült, akkor miért nem került eddig a Ház elé. Azért, igen tisztelt képviselőtársaim, amit egyébként mellékesen önök is tudnak: hiába jött létre 1998-ban egy lényegében országgyűlési konszenzus a hét tervezési-statisztikai régió kialakítását illetően, végül is amikor a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosítása előtérbe került, akkor a korábbi konszenzus fölborult, mindenki másfajta régió kialakítását akarta, és egyáltalán úgy nézett ki, hogy ellehetetlenül az egész területfejlesztési és területrendezési európai pénzek megszerzésének lehetősége, mert a különböző szűkebb csoportérdekek egy ilyen helyzetet teremtettek.
Hogy világosan lássa az ország közvéleménye, hogy miről van szó, kénytelen vagyok rámutatni arra, milyen lehetőségektől esne el az ország, ha az igen tisztelt ellenzéki képviselőtársaim kérésének eleget tennék.
A regionális politika és a strukturális eszközök, tehát a strukturális alapok kérdése alapvető pillére annak az országértékelésnek, amelyet az Európai Bizottság Magyarország EU-tagságára való alkalmasságának megállapítására készít. Az Európai Unió kérdőívében és az ez év áprilisi átvilágítás során a kormány kötelezettséget vállalt a tervezési-statisztikai régiók létrehozására - itt zárójelben megjegyzem, hogy a korábbi döntés országgyűlési határozatban történt -, a nemzeti fejlesztési terv és a régiók terveinek elkészítésére. Ezek elmaradása vagy elhúzódása kétségeket ébreszt az Európai Bizottságban, diplomáciai hitelvesztéssel jár. A bizonytalanság kihathat a csatlakozási tárgyalások egészére is. Magyarország a regionális politika területén elveszti korábbi előnyét, és hátrányba kerül a többi csatlakozó országgal szemben. A kérdés lezáratlansága indokot jelenthet Magyarország csatlakozásának késleltetéséhez.
A másik igen fontos szempont: az Európai Unió programozása regionális rendező elveken alapul, ezért regionális struktúrapolitika és regionális tervek kialakítására van szükség. A partnerség elve alapján ezek koordinációját a kormányzattal együttműködve a regionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik látják el. A regionális tervek hiánya esetén erősen kétséges vagy nem is történik meg a nemzeti fejlesztési terv elfogadása az Európai Unió részéről, így nem készül el Magyarország támogatási keretterve sem. Ez megakadályozhatja vagy jelentősen késleltetheti a 2002-től 2006-ig terjedő évek közötti jelentős, számítások szerint mintegy 6,8 milliárd euró, tehát 1600 milliárd forint strukturális alapok felhasználását. A tervek elfogadásának elhúzódásától függően több száz milliárd forint támogatás kiesésével kell számolni. Ezt hasonlítsák össze a jelenlegi, a teljes vidékfejlesztésre rendelkezésre álló 11,4 milliárd forinttal, és akkor rögtön érthető lesz, hogy milyen nemzetellenes bűntett az, ha mi ezeket a lehetőségeket kihagynánk.
De a további érvem: a regionális intézményrendszer kiépítésében és a regionális tervek elkészítésében jelentkező bizonytalanság véleményünk szerint kihat az előcsatlakozási alapokkal összefüggő tárgyalások során is Magyarország felkészültségének értékelésére. Kedvezőtlenül befolyásolhatja a magyar tervezési, végrehajtási, koordinációs rendszer megítélését.
A regionális intézményrendszer, a régiók programjainak hiánya miatt a nemzeti fejlesztési projektek regionális megalapozottságát is kifogások érhetik. Ez veszélyeztetheti az új Phare-program évi, tehát évenkénti 156 millió euróját - ez évenként mintegy 38 milliárd forintot jelent -, a Shapard-program évi 52 millióját - ez évenként mintegy 12,5 milliárd forintot jelent - és az ISPA-program évi 100 millió euróját, az körülbelül évi 24 milliárd forint felhasználását jelentheti.
(23.00)
További érveim azzal kapcsolatban, hogy miért kell mindenképpen időben elfogadni ezt a törvénymódosítást: az intézményrendszer továbbfejlesztésének lassulása akadályozza a források decentralizálását, a társfinanszírozási feltételek megteremtését regionális és helyi szinten is. Ez nemcsak az Európai Unióhoz való csatlakozás során okoz károkat, hanem a magyar gazdaság és társadalom területi működésében és a területi különbségek mérséklésében is.
Az állami támogatások összehangolatlansága, a párhuzamosságok miatt áttekinthetetlen a támogatások területi allokációja, a projektfinanszírozás nem teszi lehetővé az állami támogatások felhasználásának tervezését. Ennek megfelelően a különböző állami támogatások nem erősítik egymás hatását a területi különbségek mérséklésében. Ezek a források felhasználásának hatékonyságát jelentősen rontó, mérséklő tényezőknek tekinthetők. A területfejlesztés intézményrendszerében - kiemelten a régiók szintjén - történő programozási és megvalósítási koordináció megteremti a feltételeit a kormányzati, önkormányzati és gazdasági szféra forrásainak addicionális felhasználására, átlátható szakmai és pénzügyi ellenőrzésére.
Az általános vita keretében most csak azokra a koncepcionális elvi felvetésekre kívánok reagálni, amelyek a törvényjavaslat megalapozottságára, indokoltságára, más törvényekkel való kapcsolatára irányultak. A törvényjavaslat egyes rendelkezéseire irányuló vélemények kifejtése megítélésem szerint ugyanis a részletes vita során lesz indokolt. Ennek keretében lehetőség lesz az elgondolások ütköztetésére, módosító indítványok kezdeményezésére, amelyekről a kormány alapos mérlegelés alapján fogja meghozni döntését. Az expozéban is kiemeltem, és ismételten hangsúlyozom, hogy a törvényjavaslat összhangban van a kormány stratégiájával, az európai integrációs törekvésekkel és az európai uniós joganyag nemzeti harmonizációs programjával.
Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat elvei, koncepciója a területfejlesztés intézményrendszerének javasolt átalakítása megteremti a feltételeket az ország harmonikus területi fejlődéséhez és a területi különbségek mérsékléséhez. A törvényjavaslat legfontosabb célkitűzése, hogy a területfejlesztés középszintű intézményrendszerét megerősítsük, és ezzel eleget tegyünk annak az elvárásnak, melyet az Európai Unió több fórumon is megfogalmazott velünk szemben.
Az általános vita során megerősítést nyert a régiók létrehozásának szükségessége és alapvető fontossága. A tervezési statisztikai régióknak megfelelő regionális fejlesztési tanácsok megerősítése, feladatainak rögzítése ugyanis azért sürgető és tovább nem halogatható, mert tevékenységük szorosan kapcsolódik a nemzeti fejlesztési terv és a regionális fejlesztési programok kidolgozásához. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a csatlakozás várható időpontjáig, 2002-ig elkészíti ezt a fejlesztési tervet, amelynek alapján benyújthatja a támogatás iránti kérelmét az Európai Unióhoz.
Ugyanilyen fontos, hogy erre az időpontra a régiók is véglegesítsék fejlesztési programjaikat, amelyek meghatározó részei a nemzeti fejlesztési tervnek, így támogatásukra az Európai Unió strukturális alapjaiból lehetőség nyílik. Több képviselő úr hiányolta az elmúlt időszak elemzését - elnézést, képviselő hölgyek is kifogásolták ezt -, a területfejlesztés értékelését. (Dr. Lamperth Mónika tapsol.) Felvetették konkrétan, hogy miért nincsenek gazdasági számítások a most általam beterjesztett törvényjavaslat kapcsán.
Azért, igen tisztelt képviselőtársaim, mert emlékeztetném önöket arra, hogy az 1987. évi XI. törvény - ha jól emlékszem fejből a számra -, tehát a jogalkotásról szóló törvény azt írja elő, hogy a törvényjavaslat beterjesztésekor kell ezt a gazdasági számítást beterjeszteni. A törvényjavaslat 1996-ban került beterjesztésre, a Horn-kormány alatt a most ellenzéki képviselői padsorban helyet foglaló Baja Ferenc akkori miniszter úr terjesztette be ezt a törvényjavaslatot. Akkor én valóban kifogásoltam is - és joggal - a hivatkozott jogalkotási törvény rendelkezéseire való utalással, hogy a gazdasági számítások nincsenek mellékelve a beterjesztett törvényjavaslathoz.
De most, igen tisztelt képviselőtársaim, én nem új törvényjavaslatot terjesztek be, hanem az önök által beterjesztett törvényjavaslat módosítására vonatkozó törvényjavaslatot terjesztek elő. Szerintem tehát önmagukon kellett volna számon kérni a gazdasági számítások hiányát. Azért, hogy világos legyen mindenki előtt, az 1996. évi XXI. törvény 27 paragrafusból áll. A 27 paragrafusra vonatkozólag most én egy 7 paragrafusból álló módosítást terjesztettem elő. Önök mégis az egész törvényjavaslatot, tehát most már az önök által beterjesztett és elfogadott törvényt is úgy ostorozták a vita kapcsán, mintha azt én terjesztettem volna be. Ezért felhívom a figyelmüket, hogy talán a lelkesedésükben nem kellett volna eddig elmenni, hiszen én a '96. évi XXI. törvénynek csak egyes rendelkezéseit kifogásoltam, hiszen nem akartam teljesen új törvényjavaslatot beterjeszteni.
Az országos területfejlesztési koncepciót, amelyhez helyzetértékelés is kapcsolódott, az elmúlt év tavaszán fogadta el a tisztelt Ház. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény rendelkezése és az előírt határidő szerint jelenleg folyamatban van az érintett tárcák bevonásával az a munka, amelyet én majd a miniszteri beszámoló keretein belül az őszi ülésszakon kell hogy a Ház előtt megtegyek. Úgy gondolom, hogy ennek a hiányát ma számon kérni rajtam, amikor az önök által beterjesztett és elfogadott törvény értelmében én ezt ősszel leszek köteles megtenni, legalábbis nem megalapozott kifogás.
Az általános vita során több képviselő úr felvetette a finanszírozás kérdését, a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök decentralizálásának alacsony mértékét. Sőt, hadd jegyezzem meg, hogy nemcsak a képviselő urak kifogásolták ezt, hanem Asztalos Ildikó képviselő asszony is, aki ráadásul egyenesen azt vetette a polgári kormány szemére, hogy mi azért kívánunk európai pénzeket megszerezni, mert azokkal majd könnyen meg lehet nyerni a választásokat.
No persze, erre én egy szónoki fordulattal válaszolhatnék akként, ha gonosz lennék (Dr. Lamperth Mónika: Nem gonosz.), hogy önök, igen tisztelt Asztalos Ildikó képviselő asszony - tehát a Szabad Demokraták Szövetsége -, ha a Dárius kincsét kapnák meg, azzal sem tudnának választást nyerni - hogy világosan lássuk a dolgokat. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban. - T. Asztalos Ildikó: A Kisgazdapárt sem tudna.)
Azt tudom mondani önnek, hogy ha mi azokat az európai uniós pénzeket, amelyeket nagy hirtelenjében kiszámoltam... - csak az új Phare-, a Shapard- és az ISPA-program kapcsán évente 74,5 milliárd forintot jelenthet évente; a strukturális alapokat tekintve 1600 milliárd forintos keretet jelenthet.
(23.10)
Tehát úgy gondolom, ha mi ezeket valóban meg tudnánk szerezni országunk számára, akkor nagyon, de nagyon megérdemelnénk, hogy megint megválasszanak minket a következő évre. (T. Asztalos Ildikó: Nem fog sikerülni!) Tehát én nem veszem rossz néven ezt a megjegyzését, inkább ígéretet szeretnék tenni önnek arra, hogy megnyugtassam önt: mi igyekszünk minél többet az országunk számára ebből megszerezni, és ezért kívánjuk most ezt a törvényt minél gyorsabban, legalábbis az általános vita szintjén lezárni, hogy ezt követően tovább haladhassunk az úton.
A hozzászólások kapcsán számos olyan elem is megjelent, amely eléggé megdöbbentett engem. Hadd utaljak arra, hogy itt olyan felszólalások is elhangzottak, hogy milyen jól működik a keleti régió, a Kárpátok régióra is történt utalás, és hogy milyen rossz, hogy mi most mégis a törvényjavaslat módosítását kezdeményeztük, ahelyett, hogy ezt tudomásul vennénk. Kérem, hadd jegyezzem meg, és én úgy gondolom, ennél ékesebb bizonyítéka nem kell annak, hogy az ellenzéki oldalon történt felszólalások e tárgykörben milyen hibásak voltak, hogy én kaptam egy levelet a dél-alföldi régiók országgyűlési képviselőitől - ha jól emlékszem, több mint 30 országgyűlési képviselő írta alá -, és ők azt kérték tőlem, hogy a keleti régió számára jutó EU-s pénzekből 10 millió eurót adjak át az ő részükre, mert a keleti régió nem elég fejlett ahhoz, hogy ezeket az összegeket felhasználhassa.
Természetesen felháborodva utasítottam vissza ezt a felkérést és ezt a felhívást, de szeretném jelezni, hogy ebből is látható, hogy bizony a régió kérdéseit illetően a különböző csoportok között jelentős érdekkülönbségek jelennek meg, és én természetesen mint földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az országos érdekeket kell hogy szem előtt tartsam, és nem a régiós érdekeket. Különösen dr. Pusztai Gyula képviselő úr vetette fel, hogy ezért nem is kellett volna a törvényt módosítani, hanem csak ezekre a jól működő régiókra kellett volna támaszkodni.
Dr. Zongor Gábor felvetette, hogy nem fogjuk tudni igénybe venni az EU-s pénzeket, mert nem tanítjuk meg őket programokat készíteni.
Nos, azért, hogy megnyugtassam a képviselőtársaimat, elárulom önöknek, hogy én nyomban a miniszteri kinevezésemet követően egy olyan stratégiai osztályt állíttattam föl a minisztériumban, amely ezeknek a kérdéseknek a legavatottabb szakértőiből állt össze, és azért tettem, nehogy a kistérségeket vagy nehogy olyan régiókat, amelyek nem tudják a programokat olyan szinten elkészíteni, amelyek a jelzett EU-s pénzek felhasználására lehetőséget adnak - itt zárójelben megjegyezném, hogy az EU-s pénzek elbírálásának alapelve a non-tolerancia elve, tehát itt nagyon jelentős veszélyek fenyegetik a különböző programok benyújtóit -, ezért én a Tudományos Akadémiával kötöttem megállapodást, hogy ők segítsenek a régióknak az ilyen programok elkészítésében, az egyetemi, főiskolai integráció eredményeként szeretném az egyetemi, főiskolai tanárokat erre igénybe venni.
Tehát amellett, hogy természetesen az adott tervezési-statisztikai régiók is elkészítik a maguk programjait, és ebből különösen értékes számomra a kistérségek programkészítése és az ezzel kapcsolatos elképzelések, de a tudományos világot is szeretnénk teljes egészében hadrendbe állítani a minél jelentősebb pénzek elnyerése érdekében, mert az én hitvallásom az, hogy jelenleg az ország több részre szakadt gazdasági okok miatt, márpedig egy egységes Európai Unióba nem lehet egy több részre szakadt országgal bemenni, ezért tehát ezeket a hátrányos helyzeteket minél jobban el kell tüntetni, és ezeket a területeket egy gyorsított fejlesztési lehetőséggel felemelni.
Hadd legyen szabad még kitérnem arra, hogy többen, így Baja Ferenc képviselő úr is és különösen Baráth Etele többször kértek arra, hogy vonjam vissza az előterjesztést, tehát a törvényjavaslatot, sőt Baráth Etele amellett, hogy felajánlotta a segítségét, azt is kérte - kérem, ellenőrizze majd a korábbi felszólalásának a parlamenti jegyzőkönyvét, hogy ez így van -, hogy függesszem fel, mondotta ön, ezt a kifejezést használta, a törvényjavaslatot.
Erre mit mondhatok én? Bármennyire nagyra becsülöm önt, de azért mégis szembeöltő számomra az, hogy ön annyira nem ismeri több ciklus után sem a Házszabályt, hogy ilyen kifejezésekkel próbál nálam eredményt elérni. Miután nem létezik az ön által használt fogalom a Házszabályban, én úgy gondolom, hogy ezért az ön segítsége talán kevésbé tűnik most már értékesnek a számomra, de annál inkább is, mert hiszen Baja Ferenc és ön voltak a '96. évi XXI. törvény fő alkotói, önök voltak azok, akik ennek a törvénynek az alapeszmeiségét megadták, és felmerül a kérdés bennem, hogy ha egyszer önök egy ilyen színvonalú törvényt alkottak meg, akkor miért lenne nekem szükségem az önök segítségére most.
Ez mindenképpen egy szembeöltő dolog, de én emlékszem arra is, amikor Baja Ferenc akkori miniszter úrnak, igen tisztelt képviselőtársamnak azt mondtam, amikor ő arra kért, hogy ezt a törvényjavaslatot a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja szavazza meg, akkor én azt mondtam neki, hogy ez a törvényjavaslat sajnos rengeteg hibától szenved, ön is azt mondotta, hogy ezt majd később módosítani lehet, de hozzátette, hogy most szükség van rá azért, hogy a vidék pénzhez juthasson, én azt mondottam önnek, hogy nekem mindennél fontosabb, hogy a vidék pénzhez jusson, és ez valóban a vidék számára egy fejlesztési lehetőséget jelent, ezért hozzájárulunk a törvényjavaslat országgyűlési elfogadásához.
Ehhez képest, hogy önök elvesztegettek hozzávetőlegesen 50 millió eurót, hát engem bizony rendkívül megdöbbentett, elszomorított, és ezek után engedjék meg, hogy én mégis arra az alapállásra helyezkedjem, hogy most a polgári kormány kötelezettsége, hogy mi ezeket a lehetőségeket ne szalasszuk el, és azok a prognosztíciók, amelyeket önök itt elmondtak, hogy micsoda szörnyű következményei lesznek annak, ha én ezt a törvényjavaslatot keresztülerőltetem - ezt a szónoki pulpitusról többen is elmondták a szocialista oldalon -, engem emlékeztetnek a ma reggeli, Kovács László frakcióvezető úr felszólalására adott válaszomra, és emlékeztet különösképpen Szilágyi Dezső egykori igazságügy-miniszter válaszára, amikor is ő 1893. március 24-én, amikor ugyancsak arra kérték a tisztelt Házban, hogy vonja vissza a beterjesztett törvényjavaslatot, illetve hogy a módosításokat ne tartsa fenn, akkor azt mondotta az ilyen prognosztíciókra, amelyeket önök is elmondtak nekem - és miután Baráth Etele igen tisztelt képviselőtársam a felszólalása végén megengedhetőnek tartott némi ironizálást, ezért engedje meg ugyanezt nekem is -, tehát kérném szépen, akkor Szilágyi Dezső azt válaszolta, hogy vigyázzanak ezekkel a próféciákkal, mert hiszen az egyik legismertebb próféta, aki ráadásul a próféták utolsó csapatába tartozó személy, Habakuk próféta oly nagyon rosszul járt az ő próféciáival, hogy bizony ha a varjak nem segítenek neki, akkor éhen haltak volna.
(23.20)
Én, kérném szépen, nem szeretném, hogy a varjak prédájára jussunk mi valamennyien, ezért én most az önök próféciáira nem hallgatok, hanem tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy az általános vitát zárja le, ahogy az a mai programban szerepel. Természetesen, ha önök megkeresnek engem a nyáron - mert az Országgyűléssel ellentétben én nem megyek szabadságra, akár már holnap reggel megtalálnak a hivatalomban -, akkor természetesen minden javaslatot készséggel igyekszem a munkatársaimmal úgy megvitatni, hogy a pozitív szempontok érvényesüljenek.
De az olyan indítványokkal nem tudok mit kezdeni, mint amelyek a költségvetésre vonatkoztak, hogy kifogásolták, hogy miért nincs a törvénymódosításban a 2006-ig terjedő programra nézve egy költségvetési előterjesztés.
Kérem, aki azt se tudja, hogy a költségvetését az Országgyűlés külön törvényben vitatja meg, külön törvényben fogadja el, azt nagyon nehéz lenne ilyen módon igénybe vennem, de lássák, a készség bennem megvan, de amint mondottam, Habakuk vonatkozásában ne essenek ugyanabba a hibába, mert akkor jöhetnek a varjak.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
