BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Mulatságosnak tartom, hogy miközben a törvényjavaslat arról szól, hogy kiemeljék a koronát és a koronázási jelvényeket a múzeumi tárgyak közül, az államtitkár úr azzal indokolja - egyébként helyesen - azt, hogy minden, amit eddig tettek, az jogszerű, hogy azok a törvények vonatkoztak a koronára és a koronázási jelvényekre, amelyek mint múzeumi tárgyra vonatkoztak rá. De ez rendben van, csak a dolog egy kicsit mulatságos.
(17.20)
Viszont, amit most Salamon képviselő úr mondott, arra egy dolgot szeretnék mondani: jelenleg az első vitaszakaszban vagyunk, nem a preambulumról van szó, hanem a korona Országházba helyezéséről szóló törvényi rendelkezésekről. Ezeknél a rendelkezéseknél nem lehet két mondat elhagyásával konszenzust teremteni.
Az első perctől kezdve világossá tette a Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége: azt tartja indokoltnak, hogy továbbra is a Nemzeti Múzeumban őrizzék a koronát és a koronázási jelvényeket; a kormánytöbbség viszont azt gondolja, hogy át kell hozni őket az Országház épületébe. Természetesen ilyen két álláspont között csak egyetlen módon lehet konszenzust teremteni, ha visszatérünk ahhoz az elvhez, amit a 72 százalékos kormánytöbbség fogadott el az előző ciklusban, hogy a kiinduló állapothoz képesti változtatáshoz van szükség a négyötödös többségre. Miután a kiinduló állapot, amit a társadalom az elmúlt húsz évben elfogadott az, hogy a koronázási ékszereket a Nemzeti Múzeumban őrzik, és ott bárki megtekintheti, ebben a kérdésben a konszenzushoz az az út vezet, ha a kiinduló állapottól mindaddig nem térünk el, amíg az eltérés mellett nem sorakozik fel a parlamenti pártok konszenzusa.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az SZDSZ soraiból.)
