BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Figyelemmel hallgattam Fazekas képviselő úr igazán szépen megfogalmazott felszólalását; azt gondolom, hogy hitelesen tükrözött egyfajta álláspontot. Egy dolgot szeretnék neki javasolni. Ha úgy ítéli meg, hogy ezt a vitát - ő úgy fogalmazott - a magyarság már régen lefolytatta, és ha jól értettem, ezzel azt is akarta mondani, hogy el is dőlt ez a vita, és csak néhányan vannak, akik akadékoskodnak, akkor mivel magyarázza azt, hogy 1990-ben egy parlamenti szavazáskor - amikor a címerről volt szó - Orbán Viktor, Kövér László, Áder János még a harmadik szavazásnál sem szavazott igennel arra, hogy a korona felkerüljön a köztársaság címerére? Mi a válasza erre a kérdésre? Vagy kérdezze meg őket!
Én ugyanis úgy gondolom, képviselő úr, hogy egy demokratikus köztársaságban a nemzethez való tartozásnak, a köztársaság egészével való azonosulásnak jellegzetesen más formái, más megtestesülései is vannak, mint egy szimbólum, mint egy a múltból ránk maradt szimbólum.
(17.40)
És bármennyire tiszteljük is ezt a múltból ránk maradt szimbólumot mint múltbéli államiságunk szimbólumát, egy demokratikus köztársaságban mindenekelőtt az a közös mű, amit a gazdasági, társadalmi, politikai együttes alkotás jelent, azokon a demokratikus mechanizmusokon keresztül, amelyek révén egy demokratikus köztársaság működik, jelenti azt az identitást, és nem a múltbéli szimbólum. Ez jellemző a világ demokratikus köztársaságaira, és remélem, hogy ez válik jellemzővé Magyarországra is.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
