CSURKA ISTVÁN
CSURKA ISTVÁN
CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Senki nem képzelheti, hogy ez a vita arról szól, amiről beszélünk. Ezt már elmondtam az általános vitában a MIÉP álláspontjaként mint vezérszónok. Itt alapvető világnézeti kérdésekről van szó, jelképes összeütközésekről, de ugyanakkor egész jövőnkről is.
A kormánykoalíció beterjesztette ezt a törvényjavaslatot, ennek a törvényjavaslatnak mind az időzítésével, mind az előkészítésével sok hibát is vétett, a szöveg sok helyütt valóban pontatlan, nehéz minden szavával egyetérteni, és sok helyütt éppen az az emelkedettség, az a pontos fogalmazás és az egész ügyhöz méltó nemzeti tartás, elhatározottság hiányzik belőle, amelynek ugyanakkor ezt az egész törvényjavaslatot át kellene hatnia.
Másfelől, szerintem teljesen hibás az a kiindulás is, hogy itt most konszenzust kell keresni. Nem, ez a parlament is, mint minden parlament, kormánypártra és ellenzékre oszlik, illetve világnézetileg összetartozó elemű pártokra vagy nem olyanokra. Itt a szóban forgó kérdéseket nem lehet elsimítani, ebben nem lesz soha egyetértés a kormánypárt, az SZDSZ és az MSZP között, nem lehet, mert itt az SZDSZ-nek és az MSZP-nek a létalapjáról van szó. Azért, hogy eldőljön, hol őrizzék a magyar koronát, a múzeumban vagy itt, szót sem érdemes vesztegetni. Ha valamennyiünknek egyforma a viszonya a koronához, akkor ez mindegy.
Nem lehet vita a tekintetben sem, hogy hányan látják és hányan nézik, a magyar Szent Korona és az egész ügy szempontjából ez mellékes kérdés, egyszerűen nincs értelme erről beszélni. Itt arról van szó, hogy ez a magyar Szent Korona mit jelképez és mit üzen a jövőnek. Azt üzeni-e, hogy ennek a törvénynek az elfogadásával egy új korszak kezdődik, amely magához meri végre ölelni az egész magyar történelmet, a szent szittya kezdeteitől, vagyis Szent István megkoronázásától kezdve; őt nevezem így, és természetesen nem magamtól, hanem nagy történelemtudósaink könyveiből vettem ezt a kifejezést, mert Szent István Árpád-házi király volt, a magyar törzshöz tartozott, a vezető törzshöz, és nyilvánvalóan Attiláig vezette vissza a hagyomány és valószínűleg a történelmi tények alapján a családfáját.
Szittya volt a javából, olyan, aki a clunyi évszázadban, főleg idősebb korában mélyen hívő keresztény ember lett. Egy pillanatig nem lehetett kétséges az ő hovatartozása abban a pillanatban, amikor felvette a kereszténységet. Mélyen hívő, vallásos ember vált belőle, de azt a sok nemzetiségű államot, amelyet megteremtett a Kárpát-medencében, ő nem olyan értelemben képzelte el sok nemzetiségű államnak, ahogy ma sok történettudós is állítja, mert azt is magával hozta a magyarság, a honfoglalás idején. Az egész vonulása a törzseknek magát jelentette a sok nemzetiségű és sok nemzettel érintkező magyarságnak és történelemnek. Ez tehát nekünk adottságunk. Ebből fejlődött ki a Szent Korona tana, nem pedig a Horthy-rendszer által kitalált és a magyar tudatba beleültetett fogalomból. Ez a mi alaptermészetünkhöz tartozik.
Tehát aki ebben a kérdésben itt most vitát provokál, és lehet, hogy mind a két oldalon elhangzanak ilyen provokatív megjegyzések, jó lesz, ha meggondolja, ha elfogadjuk, csiszoljuk és jobbá tesszük ezt a törvényt, akkor kihat az egész magyarság lelkiállapotára, nemzeti tudatára, természetesen kereszténységére vagy nem kereszténységére is. Ezért, meg kell mondanom minden sértő szándék nélkül, annak az egész fejlődésnek, amit a liberalizmus vagy libertariánizmus vagy amit az MSZP képvisel, alapjaiban ellene van, alapjaiban ingatja meg. Nem kell tehát, tisztelt kormánypártok, itt a konszenzusra törekedni, mert annak itt nincs lehetősége, egyszerűen nem következhet be, mert nem adhatják fel alapelveiket. Nem érdemes arról vitatkozni, hol legyen a korona elhelyezve, mert másodrendű kérdés.
Tisztelt Ház! Ezek után, hogy ne húzzam az időt felesleges dolgokkal, néhány, éppen ebbe a vitaszakaszba tartozó megállapítást teszek. Támogatjuk azt a módosító javaslatot, amely szerint a Magyarok Világszövetségének is a koronatestületben a helye. A Magyar Tudományos Akadémia elnökének jelenléte mellett semmi különöset nem lehet tartani afelől, hogy ennek a szövetségnek az elnöke is részt kell vegyen a korona testületben. Ugyanis éppen a Magyar Tudományos Akadémia elnökének részvétele fakasztott belőlem egy kis mosolyt, mivel ez úgy van megindokolva, hogy tudományos kérdés is előállhat a koronával, az elhelyezésével vagy esetleg továbbszállításával kapcsolatban. Nem! A tudományos vagy technikai kérdéseket a koronatestület megrendelheti az Akadémia elnöke nélkül. De nem kifogásolom, magas tisztség legyen ott, de akkor legyen ott a Magyarok Világszövetségének elnöke is.
(17.30)
Végezetül, jó lenne, ha a magyar egység, amelyet az Országgyűlés teljes mértékben soha nem fejezhet ki, hiszen eleve szembenálló akaratok, elvek gyűjteménye, más tekintetben jelentkeznék. Jelentkeznék az egész történelmi felfogásunk átalakításában, jelentkeznék a privatizációhoz való viszonyunkban, jelentkeznék az egész jövőnkhöz való viszonyunkban, jelentkeznék a magyar nép fogyatkozásának megállításával kapcsolatban, és sok minden olyan, messzire ható gondolat és akár törvény vagy törvényjavaslat formájában, amelyek valóban hatnak a magyar életre. Ez a törvény nem hat, mégis nagy jelentőségű, mégis valamennyiünket, lám, micsoda vitákra, micsoda ellenállásra és mennyi támogató hozzászólásra ösztökél! Kellene, hogy ez a lendület, ez a sok akarat végre valódi dolgokban is megnyilvánuljon.
Hölgyeim és uraim, itt ez az utolsó figyelmeztetésem, nem a trónról van szó, hanem egy eszméről, amelynek valóban lehet olyan hivatása, hogy mindannyiunkat összekössön, egy egészen távoli jövőbe mutató cél érdekében.
Köszönöm. (Taps a MIÉP és a kormánypártok soraiban.)
