DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt hiszem, igazán fordulatban gazdag vitaszakasz ez, amelynek a tanúi és alkalomadtán a résztvevői is lehetünk. Elég régóta jelentkeztem hozzászólásra, és meg is állapítottam, hogy bármely részéhez nyugodtan kapcsolódhatott volna az, amit el szeretnék mondani. Ennek az a lényege, hogy szerintem más szempontból is meg lehet közelíteni az előttünk lévő tervezetet, illetve hozzá kapcsolódó módosítókat.
Én egyfajta azonosulásra szeretnék rámutatni vagy azonosulási lehetőségre a törvényjavaslattal, mert nem kizárólag jogi, történeti vagy kultúrtörténeti megfontolások lehetnek itt, hanem akár egészen mások is. Melyek ezek? Most, a millenniumhoz közelítve, talán megéri felvázolni, hogy mit is jelentett, mit is jelent a Szent Korona a magyar nép tudatában. Régen ugyanis, ahogy hallhattuk, a közjoghoz kapcsolódva magát az államot testesítette meg, ma már a történeti köztudat részévé vált. De el kell mondani, hogy a múlt évszázadokban valami egész mást is jelentett a magyar népnek, mint amit oly gyakran hallhattunk itt a mai alkalommal és korábban is.
Mit is jelentett a Szent Koronát botjára véső hortobágyi pásztornak, a tükrösére, ládájára koronát faragó, festő somogyi asztalosnak? Mit jelenthetett az általa fúvott üvegbe a koronát bemetsző felvidéki cipszer iparosmesternek, az általa korongolt edényre a koronát festő karcagi, mezőtúri fazekasembernek és a tőle e portékát megvásároló parasztasszonynak? Mit jelenthetett a székely kapujára címert és koronát előszeretettel faragó székelynek, a szűrjére koronát hímző csallóközi és alföldi magyar embernek? Lehetne még hosszan sorolni a példákat arra, hogy a nép legszélesebb rétegei mennyire mélyen kötődtek, kötődnek államiságunk eme szimbólumához. Azért is, mert a korona számukra a magyarságtudatot, a megmaradást, a nemzeti összetartozást is hordozza. A népösszetartozás tudatát is jelentette, és jelenti egyébként ma is; egyszerre többet és mást is, mint a hivatalos ideológiák és azok aktuálpolitikai megítélése. Talán látható, hogy többet, mint maga a valamikori Szent Korona-tan. A korona megjelenítése a népművészetben, a népi műveltségben nemcsak a magyarság összefogását, összetartozását, de a nemzeti egységet is kifejezte, kifejezi. Ez egyébként látható is; nemcsak nézni, de látni is kell, és akkor lehet érezni - ma is lehet érezni, nemcsak a történelmi régmúltban vagy közelmúltban.
Tisztelt Képviselőtársak! A fentieket nem pusztán kultúrtörténeti vonatkozások miatt mondtam el. Azért is fejtettem ki mindezt, hogy érzékeltessem: nemzetünk teljessége társadalmi helyzettől függetlenül már régen lefolytatta azt a vitát, amelyet most néhányan újra élesztgetni próbálnak. Számukra a korona ma már az összmagyarság jelképe, a nemzeti összetartozás-tudat szimbóluma, határainkon innen és túl. Ékes bizonyság erre az, hogy bármerre is járunk a Kárpát-medencében, azokon az emlékműveken, melyek sorsunk kiemelkedő, még ha nem is mindig sikeres eseményeire utalnak, mint amilyenek a millenniumi, a '48-as, az első és második világháborús és a legújabban ezrével állított millecentenáriumi márványtáblák, szobrok, emlékművek, mi az, ami a leggyakrabban előforduló jelkép, motívum? Ez a Szent Korona, tisztelt képviselőtársaim. Erről egyszerű vizualitással lehet meggyőződni.
Azt a vitát, amely itt folyik, a magyarság már régen lefolytatta, akkor, amikor ragaszkodott ősei jelképéhez, és feltüntette, vállalta azt. A népszuverenitásnak ma egy jelképe az Országház is. Ha ide kerül, azt hiszem, hogy nem lesz - ebben a gondolatmenetben is látható - semmilyen ellentmondás, nem lesz olyan ellentmondás, mint amire néhányan hivatkozni kívántak. Azt hiszem, ezt kell nekünk is figyelembe vennünk. Azt hiszem, hogy így bizton vállalható az, ami előterjesztésre került, és szükségtelenek azok a módosítások, amelyeket az SZDSZ-es képviselőtársaink javasoltak.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)
