DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása - mint az az expozéban is elhangzott - az Alkotmánybíróság határozata folytán vált szükségessé. Az Alkotmánybíróság említett döntése gyakorlatilag visszhangtalan maradt, aminek oka abban kereshető, hogy olyan kérdésben mondott ez év nyarán verdiktet az alkotmányosságot biztosító taláros testület, amely a politikai pártokat, a politikai élet szereplőit tulajdonképpen semmilyen tekintetben sem osztotta meg.
Úgy gondolom, nemcsak a Fidesz-Magyar Polgári Párt vezérszónokának, hanem ma még mások szájából is el fog hangzani, hogy a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelménye az Alkotmánybíróság alkotmányos kritikáját a választási eljárási törvénnyel kapcsolatban teljesen indokolttá tette. Úgy vélem, hogy a kormány előterjesztésében szereplő megoldások sem fognak itt, a parlamentben különösebb vitát kiváltani.
Ennek jegyében a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében szeretném megerősíteni, hogy a Fidesz egyetért a jogbiztonságot szolgáló módosításokkal, egyetért a népszavazásra bocsátandó kérdések, illetve az aláírásgyűjtő ívek hitelesítésével kapcsolatos országos választási bizottsági határozatnak annak megismerhetősége érdekében a Magyar Közlönyben történő kihirdetésével, egyetért az aláírásgyűjtések kezdő időpontjának meghatározásával, illetve a gyűjtés megkezdése feltételeinek pontos törvényi körülírásával. Egyetért továbbá az általános eljárási szabályoktól eltérő speciális jogorvoslati határidő, a 15 napos, illetve a 8 napos kifogásolási határidő biztosításával is. Természetesen szükséges, hogy az országos népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok megfelelői a helyi népszavazás és népi kezdeményezés tekintetében is hasonló módon megalkotásra kerüljenek.
Amiben esetleg vita alakulhat ki, az az előterjesztésnek az a része, amely nem teszi lehetővé, hogy az Országgyűlés, illetve az önkormányzati választások kampányidőszakában a választások napjától számított, illetve az azt követő 41 napon belül és természetesen magának a választásoknak a napján aláírásgyűjtésre kerüljön sor. A Fidesz-Magyar Polgári Párt egyetért az e javaslat mögötti szándékkal és a javasolt megoldással is. A javaslat az eddigi törvényi rendezés logikáját viszi tovább azzal, hogy újabb szabályokkal is kerülni akarja, hogy az általános országgyűlési, illetve helyi önkormányzati választások kampánya népszavazási, illetve népi kezdeményezési kampánnyal kapcsolódjon össze.
Az az elképzelhető ellenvetés, hogy a törvényi rendezés esetén az általános választások évében csökken a népszavazások vagy népi kezdeményezések megtartásának lehetősége, pontosabban korlátozódik az az időszak, amikor ebben az évben népszavazásra vagy népi kezdeményezésre sor kerülhet, úgy gondolom, nagyobb súllyal nem eshet latba. Nem eshet latba, mégpedig azért, mert az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati választások természetüknél fogva az országot érintő valamennyi kérdést felvetik, és a kérdéseket illetően a választópolgárok az ügyek érdemi eldöntésére kiható vélemény- vagy pontosabban akaratnyilvánítással tudnak élni az általános választásokon történő részvételük útján. Így a potenciális népszavazási vagy népi kezdeményezési kérdés a politikai pártok részletes programjainak többi elemével együtt úgy válhat az állampolgári akaratnyilvánítás tárgyává, hogy a komplex pártpolitikai választást és az ezt szolgáló programok választópolgári összevetését, sőt magát az ajánlási szelvények gyűjtését egyes kérdések önálló szavazás szintjére történő felemelése nem torzítja és nem zavarja meg.
A kérdésnek van egy gyakorlati, praktikus oldala is. A kétfordulós országgyűlési választások, illetve az egyfordulós helyi önkormányzati választások után egy népszavazási kezdeményezés a választópolgárokat viszonylag rövid időn belül negyedszer szólítaná az urna elé, mely körülmény önmagában is magában hordozná a választópolgári passzivitás indokolatlan mértékének a lehetőségét, mely magának a népszavazásnak a sikerét, eredményessége esetén pedig a döntés politikai legitimáltságát veszélyeztetné.
Ha már azt vizsgáljuk, tisztelt képviselőtársaim, miképpen lehetne azon gondolkodni, hogy az általános választások évében a népszavazás, illetve a népi kezdeményezés lehetőségét a választások ne szorítsák annyira vissza, megoldásként inkább megfontolandó az általános országgyűlési és helyi önkormányzati választások időbeli eltávolítása, és más-más években, esetleg egymáshoz képest minden második évben történő megrendezése. Úgy vélem, a törvényjavaslatban szereplő megoldás nemcsak a már meglévő törvényi rendelkezések logikájának továbbviteléből következő javaslat, hanem teljes mértékben megfelel a közvetett - azaz a testületi - és a közvetlen demokrácia Alkotmánybíróság által is többször kifejtett viszonyának, miszerint a demokrácia általános formája a képviseleti vagy közvetett demokrácia, míg a közvetlen demokrácia a nép hatalomgyakorlásának kivételes, de a testületi demokrácia fölé emelkedése korrekcióra alkalmas, és ennek lehetőségét is magában foglaló formája.
(19.10)
A törvényjavaslat említett része ezt a viszonyt nem változtatja meg, ellenkezőleg: inkább hangsúlyozza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egészében véve a Fidesz-Magyar Polgári Párt a törvényjavaslatot támogatja és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
