FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvénynek az előzményeire kerestük a választ mi is, hogy miért kellett ezt benyújtani. Pont azon a napon, amikor ennek a módosítási javaslatnak a tárgyalása megkezdődött az elmúlt héten, ugyanazon a napon a gazdasági bizottságban Stumpf István miniszter úr egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy hamarosan elérkezik az idő, amikor eldönti a kormányzat, hogy erősítse-e a privatizáció ütemét vagy sem, eldönti, hogy erősítse-e a vagyonkezelést vagy sem, és eldönti azt is, hogy szükség van-e a privatizációs törvény egy nagyobb mértékű átalakítására.
Nos, úgy gondoljuk - az általános vitában is az hangzott el és itt szinte az összes módosító javaslat erre irányul -, hogy hamarabb kellett volna ezt a kérdést eldönteni, mint ahogy ezt a törvénymódosító javaslatot az Országgyűlés számára benyújtották.
Gyakorlatilag ezzel a dilemmával függnek össze a módosító javaslatok. Az 1. számú ajánlásban Kovács Tibor és Fritz Péter képviselőtársaim korlátozni szeretnék a kormányzatnak a vagyonkezelési szándékát. Tehát képviselőtársaim elképzelése arra irányul, hogy azért van a privatizációs szervezet, hogy az állami tulajdont magánkézbe adja, illetve egy szűkebb körben végezzen egyfajta vagyonkezelést, de végeredményben ne legyen ilyen felhatalmazása.
Ezzel a kérdéssel függhet össze az a változtatási szándék is, hogy a kormányzat szeretné az ÁPV Rt. igazgatóságát egy 9-11 tagból álló grémiummá módosítani. El tudom képzelni magam is, hogy abban az esetben, amikor mondjuk, a tevékenységi kör leszűkül, egy kisebb létszámú szervezetre van szükség, amikor pedig az úgy működik, mint pillanatnyilag is, akkor talán 11 főre. De úgy gondolom, hogy a változás, ami előtt az ÁPV Rt. áll, ennél a 9-11 fős értéknél sokkal nagyobb mértékű lehet. Tehát, ha egy olyan változás fog bekövetkezni, hogy mégiscsak meg kell gyorsítani a privatizációt, a magánosítást, akkor lehet, hogy a 9 fő sem fog megfelelni, akkor lehet, hogy egy 5-7 fős ÁPV Rt. igazgatóság is elegendő lenne. Ezért nem célszerű ilyen körben mozogni, mint ahogy azt a kormányzat kezdeményezte, és ezért tartom én is helyesnek azt a módosító javaslatot, amelyik ki akarja venni ezt a mozgásteret is, hiszen valóban nagyobb változásról van szó.
Néhány gondolatot szólnék még a 9. számú ajánlásról, amelyik az ÁPV Rt.-nek "egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat" felhatalmazását kívánja korlátozni. Az indoklásban a törvényjavaslat ezen részével kapcsolatban elmondja a kormányzat, hogy azért kellene ezt a tételt ide betenni, mert a hatályos törvény 24. §-ában van egy ilyen felhatalmazás, de az nagyon szűk körű és nem is pontos. Az én véleményem szerint éppen hogy a ma hatályos törvény 24. §-ában van nagyon helyesen megmondva, hogy mi az, amikor egyszemélyes gazdasági társaságot működtethet az ÁPV Rt.
(20.20)
Ez pedig valójában nem egy privatizációs technikaként jön létre, hanem a privatizációval kapcsolatos technikai munkák elvégzésére; irattározás és hasonló feladatok szerepelnek itt. Igen, ott valóban szükség lehet egyszemélyes társaságra.
Természetesen az is előfordulhat, hogy egyszemélyes gazdasági társaságot ennél szélesebb körben kellene alkalmazni, de véleményünk szerint a 24. §-ban leírtakhoz hasonlóan akkor az ÁPV Rt.-nek meg kellene mondani azokat az eseteket, amikor az egyszemélyes társaság működtetése célszerű lehet. Bizonyára az egyik ilyen besorolási szempont lehet, hogy milyen gazdasági társaságnál kíván egyszemélyes társaságot létrehozni. Ha ma is százszázalékos állami tulajdonban van egy társaság, akkor ott nem tartom eretnekségnek egy újabb egyszemélyes társaság létrehozását, de abban az esetben például, ha egy állami többségű társaságnál akar létrehozni egyszemélyes gazdasági társaságot, akkor ez már nagyon megfontolandó, mert éppen a privatizációval egy adott helyen százszázalékosan szembemenő megoldásról van szó, merthogy nincs százszázalékos tulajdonban az egész társaság, és most létrehoz belőle egy olyat, amelyik százszázalékos tulajdonban van.
Persze ez úgy is elképzelhető privatizációs technikaként, hogy egy nagyon kis részben hozza létre a százszázalékos társaságot, és a társaság nagy részét ezzel összefüggésben teljes egészében privatizálni fogja, így viszont támogatható lehetne. Rendkívül nagy probléma az, hogy ebből a törvényjavaslatból ez egyáltalán nem derül ki. Úgyhogy mi ezért gondoljuk azt, hogy amíg az ÁPV Rt. esetében a kormány nem tudja megmondani azt, mikor tartja szükségesnek egyszemélyes gazdasági társaság létrehozását, addig ezt általános felhatalmazásként ne kapja meg. Ugyanakkor maradjon benn az a kitétel, ami eddig is érvényes, tehát jelenleg is fut a törvényjavaslatnak a 24. §-a szerint, és erre irányul a 13. pontban rögzített ajánlás.
Köszönöm a figyelmet.
