LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Oktatási intézményeink többségét a magyar irodalom jeles személyiségeiről nevezték el. Petőfitől Illyés Gyuláig, Gárdonyi Gézától Veress Péterig sok-sok, országosan ismert és elismert nevet sorolhatnék fel, olyan jeles írókat és költőket, akiknek életművét nem kérdőjelezi meg a magyar kultúrát megőrző és ápoló utókor.
Olykor mégis méltatlan helyzetbe kerülnek. Néhány évvel ezelőtt a Petőfi Irodalmi Múzeum nevéből törölték Petőfi nevét. Azok tehették ezt, akiknek ízlésvilágát borzolta nemzeti költőnk plebejusi, forradalmi alkata és szókimondása. Csak a mai kormány adhatja vissza a meghurcolt költő nevét az Irodalmi Múzeumnak.
Hasonló eset történt az idén nyáron Veress Péter szülővárosában, Balmazújvárosban. Az amúgy is helyi háborgást kiváltó iskolaátszervezés, többszöri összevonás kapcsán a város önkormányzata úgy döntött, hogy ne Veress Péter nevét viseljék a július 1-jétől összevont helyi középiskolák. A szavazást megelőzően egyébként három alternatíva volt: vagy Széchenyi, vagy Veress Péter nevét választják, vagy pedig ne kapjon nevet az új oktatási intézmény. Az önkormányzat többsége a névtelenséget választotta.
Ezzel a döntésével így került most két szék közé a szégyenpadra, mert nagy szégyen, hogy a szülőváros önkormányzata Veress Pétert száműzte a névtábláról. Azt a Veress Pétert, aki már 1948-ban ellentétbe került a kommunista pártvezetéssel, amikor a Paraszti jövendő című könyvében ellenezte a kolhozok megalakítását. Azt a Veress Pétert, aki 1956. október 23-án beszélt a Petőfi-, majd a Bem-szobornál, és egyike volt azoknak, akik felkeresték otthonában Nagy Imrét, aktívabb szerepvállalást kérve tőle. Később semmilyen politikai nyomásra sem volt hajlandó ellenforradalomnak nevezni a forradalmat, amiért megtorlásul az MSZMP a népi írókat az úgymond ellenforradalom kirobbantásáért kollektívan felelősnek tekintette.
Veress Péter életműve irodalmi és történelmi életmű. Közéleti szereplésének és írói rangjának a mostani, balmazújvárosi meggyalázása - ezt tudatosan illetem ilyen jelzővel, mert ez csak gyalázatnak nevezhető - jogilag rendben van, hiszen ma az önkormányzatok belső ügyüknek tekintik a névadás vagy névmegszüntetés jogát.
Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Hogyan lehet megvédeni kulturális nagyjaink személyiségi jogait? Várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm. (Taps.)
