BARKÓCZY GELLÉRT
BARKÓCZY GELLÉRT
BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A T/1658/222. számú módosítási javaslat új kiegészítését javasolja az 57. §-nak. Lényege: a leghátrányosabb helyzetű megyék felzárkóztatása, továbbá kérjük felvenni az elmaradott Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád megyék mellé Somogy megyét is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Most kívánom ismertetni Somogy megye helyzetét. A területfejlesztés feladata az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése. Elmaradott térség az, ahol a gazdaság értékteremtő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál.
Somogy megye gazdaságának szerkezete, teljesítőképessége, infrastrukturális ellátottsága éles területi különbségeket takar. A szűk Balaton-parti sáv turisztikai központjai fejlett infrastruktúrával rendelkező, dinamikusan fejlődő övezetet alkotnak. A megye többi területe tipikus elmaradott térség, ahol magas a népesség csökkenése, meghatározó az agrárágazat, a munkanélküliségi ráta helyenként eléri, sőt meghaladja a 20 százalékot.
Somogy megye gazdaságának teljesítménye jelentős mértékben visszaesett. A visszaesést a gazdaság radikális átszervezése, a korábbi piacok elvesztése idézte elő. Az egy főre jutó GDP-adatok alapján az 1995. évi 15. helyről 1998-ra három év alatt a 17. helyre esett vissza; számokkal érzékeltetve: 1995-ben az egy főre jutó GDP az országos átlag 76 százaléka, majd 1997-ben már csak 70 százaléka volt.
Az országos elmaradottság mellett gyengült Somogy regionális pozíciója is. Ugyanez az arány Tolnában 84, Baranyában 80 százalék. Az 1997. évben Somogy megye az országos bruttó hazai termékből 2,3 százalékban részesedett, míg 1995-ben és 1994-ben az arány 0,2 százalékponttal magasabb volt. Ezek a számok jól mutatják Somogy megye gazdasági fejletlenségének abszolút és relatív elmaradottságát, ezen belül is egyenetlenség van az ágazatok között. Somogyban a fő gazdasági ágak közül az ipar bruttó hazai terméke egy év alatt 16 százalékkal növekedett, a mezőgazdaság, a vadgazdálkodás, az erdőgazdaság pedig mindössze 1 százalékkal.
A mezőgazdasági termelők nagy része szélsőséges piaci körülmények közé került, a keresleti és a kínálati viszonyok kiszámíthatatlanná váltak. A gazdálkodás jövedelmezősége jelentősen csökkent, a termelés finanszírozása kritikus helyzetbe került Somogyban. Az agrárolló teljesen kinyílt, a '90-es években az ipari eredetű anyagok árnövekedése közel 60 százalékkal meghaladta a mezőgazdasági termékekét. Romlott a talajok kultúrállapota, visszaesett a termelés, a növényegészségügy színvonala is.
Somogyban az egy főre jutó beruházási összeg 100 ezer forint, ami az országos átlaghoz képest mindössze 60 százalékos. A vállalkozások talponmaradása érdekében visszafogták a beruházásokat, és inkább a működőképesség fenntartására helyezték a hangsúlyt. A külföldi érdekeltségű vállalatok hozzájárulása a megye beruházási teljesítőképességében az utolsó öt év átlagában 30 százalékos volt.
Somogy megyében az alkalmazásban állók száma 1992 óta 26 ezer fővel, azaz 18 százalékkal csökkent. A létszámcsökkenés közepes nagysága a vállalkozóknál volt a legnagyobb. Különösen szembetűnő, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszámcsökkenése sajnos elérte az 50 százalékot. A keresetek a megyében jelentősen alacsonyabbak az országosnál. A nemek szerint is nagy a keresetek közötti különbség, például a szellemi foglalkozásúak körében a nők a férfiak átlagkeresetének 61 százalékát mondhatják magukénak.
A munkanélküliség megyei rátája 1995-től kezdődően magasabb, mint az országos átlag. Jellemző a megyére az éven belüli, szezonális foglalkoztatottság, amely a Balaton-parti üdülési tevékenységhez kapcsolódik. Kaposváron és a Balaton-parton a munkanélküliség alacsonyabb, mint a megyei átlag, de néhány térségben, például Csurgó, Tab és Barcs térségében súlyosabbak a foglalkoztatási gondok.
Somogy megye lakossága az elmúlt húsz évet figyelembe véve évről évre apad, ez több tényező következménye, de alapvetően alacsony és csökkenő a születések száma, és a magas halandóság által előidézett természetes fogyás játssza a döntő szerepet. A népesség 1990. január 1-jén még 345 ezer volt a megyében, amely 1999. január 1-jén már 13 ezer fővel csökkent. Az egyébként is kedvezőtlen korösszetétel további romlását mutatja az elöregedési index is: Somogyban 1997-ben 100 gyermekkorúra még 98 öregkorú jutott, míg 1998. évben már 117.
(16.30)
Somogy megye jellegzetesen aprófalvas megye. A városok száma 12, a községek száma 232. A településhálózatra a törpe- és az aprófalvak túlsúlya jellemző. Az adatok összevetéséből kitűnik, hogy 232 község közül 105 törpefalu - ezek népessége nem éri el az 500 főt -, mindössze egyetlen község a 3 ezer feletti lélekszámú. 1997 elején a lakosság egynegyede élt 500 főnél kisebb, és egyharmada pedig 500 és ezer közötti településen.
A megye lakosságának közel 10 százaléka tartozik a kisebbséghez. Ugyanakkor minden ötödik megszületett gyermek kisebbséghez tartozik. Tíz településen haladja meg a kisebbség számának az 50 százalékát, a munkaképes keresetű kisebbségek, a legtöbb 90 százalék. Az analfabéták aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Somogy megye infrastrukturális ellátottságát a differenciáltság, bizonyos térségekben pedig az abszolút és a relatív leszakadás jellemzi. A közúti közlekedés szempontjából a megye középső területe gyengén ellátott, hiányzik a kelet-nyugat irányú közlekedési tengely, és rosszul kiépítettek a főutakat összekötő harántutak is.
Különös probléma, hogy a megye településének 30 százaléka zsáktelepülés, rossz minőségű bekötőutakkal. Hiányoznak a fontosabb térségeket és a szomszédos megyékkel jobb közlekedési kapcsolatot teremtő összekötőutak is. A megye továbbfejlődéséhez nélkülözhetetlen a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése. Míg a vízellátás egyes külterületeket érintő problémákon túl teljes körű, a megyében a szennyvízterületen komoly lemaradások vannak. A megye 244 településéből mindössze 22 csatornázott településen tisztítják meg a szennyvizet.
A légi közlekedés, a regionális repülőtér szerepkörének megteremtése a jövő lehetősége. A taszári repülőtér révén a lehetőségeink a legoptimálisabbak lehetnének a régióban.
Összegezve: a megye népességmegtartó ereje kifejezetten rossz, elöregszik a népesség, a jövedelmi pozíciók egyre romlanak, és ez különösen az EU-csatlakozás előtt aggodalomra ad okot. Nincs a gazdaságnak egyetlen olyan ágazata sem a megyében, amelyről azt lehetne határozottan állítani, hogy elindult a fejlődés. A megye nem vonzó a befektetők számára, a helyi vállalkozók kevéssé érdekeltek a munkahelyteremtésben. A nyomott bérszínvonal miatt nagy az elszívó hatása más megyének és a fővárosnak, a jó szakemberek elvándorolnak. A mezőgazdaság jövedelemteremtő képessége alacsony, nem alakul ki az optimális birtokszerkezet sem. Az értékesítés területén nagy a gazdálkodó szervezetek kiszolgáltatottsága. Az iparban túlzottan visszaesett az élelmiszeripar aránya. Az építőiparon belül elsősorban a nagyobb állami megrendelések hiánya miatt csökkent a mélyépítőipar aránya is. Az idegenforgalom túlzottan Balaton-part-centrikus.
A megyében az infrastrukturális ellátás gyenge, szakmailag, területileg jelentős különbségek vannak. Somogy megye új vezetése - érzékelve ezeket a kedvezőtlen tendenciákat - az országgyűlési képviselőkkel együtt négyéves ciklusprogramot készített. A konszenzuson alapuló kapcsolatok szélesítésével, a megye egésze érdekének széles körű feltárásával, érdekegyeztetéssel a gazdaság teljesítőképességének erősítését tűzte ki célul. Nem várjuk tátott szájjal a sült galambot, vannak programjaink, van saját erőnk, amelyhez azonban a helyzetünk okán számítunk a növekvő központi forrásokra.
Céljaink közül néhányat hadd említsek! A táj adottságának megfelelő tradicionális mezőgazdasági termékek előállítása és a termelés-feldolgozás viszonyának megteremtése és a feldolgozottsági fok növelése érdekében verseny- és piacképes, magas feldolgozottsági fokú termékek előállítása. Az agrármarketing tevékenység javítása, a mezőgazdasági vállalkozók hazai és nemzetközi piacon való megjelenésének támogatása. Az erdészeti, tájfejlesztő programok, kistérségi erdőtelepítések, parkerdők fejlesztésének, falusi fásítás programjának elterjesztése, újszerű technológiák elterjesztése, a kutatás-fejlesztés agráriumfejlesztésbe való bevonása. Továbbá az idegenforgalmi vonzóerő és a termékkínálat emelése, így a Balaton és a belső területek turisztikai kapcsolatának erősítése, hagyományos területeken a falusi turizmus és az ahhoz kapcsolódó vidéki területeken szervezendő programok szélesítése. A humán forrás fejlesztése, egyetemi integráció, gazdasági-társadalmi igényekhez igazodó képzési struktúrák elterjesztése, gyors reagálás a megváltozott a helyzetre. Infrastruktúra fejlesztése, a közlekedési feltételek hosszú távú és átfogó javítása, a megyét érintő, átszelő gyorsforgalmi úthálózat kiépítése, és a meglévő alsórendű úthálózat kiépítési színvonalának javítása.
Somogy számít a parlament és a kormány megkülönböztetett figyelmére. Ezért kérem, hogy az Országgyűlés hatalmazza fel a kormányt, hogy a különböző pontokban meghatározott forrásokat - tekintettel a kistérségi prioritásokra - szabályozza, ennek megfelelően az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a 2000. év március 15-ig kössék meg a megegyezést. Végezetül kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvénymódosítást.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt és az MSZP soraiban.)
