DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Átnézve az 1998-ban megválasztott Országgyűlés eddigi tevékenységét, azt láttam, hogy a Duna-hidakkal kapcsolatosan interpelláció és kérdés számos esetben hangzott el. Ez a probléma tehát erősen foglalkoztatja a parlamentet és képviselőtársaimat, ennél többet talán csak Kaya Ibrahimmal és Josip Tottal foglalkozott az Országgyűlés. Megállapíthatjuk tehát, hogy a folyóinkon átnyúló hidak léte és állapota csak az előbb említettekhez hasonló sorsfordító, nemzeti kérdés.
Tehát hidak: a Dunán az első, állandóan használható átkelőhely 1849-ben épült Pest és Buda között, ez a Széchenyi lánchíd, amelynek idén ünnepeltük a 150 éves évfordulóját. A kiegyezést követően nagy lendületet vett a hidak építése. A második világháború kitörésekor a Budapesten kívüli Duna-szakaszokon a hidak sűrűsége elérte a 40-50 kilométert. Az újjáépítés során a Budapesten kívüli Duna-szakaszokon levő hidak döntő többsége úgy épült, hogy azok közúti és vasúti közlekedést is szolgáltak egyidejűleg.
Tisztelt Országgyűlés! Már a hatvanas-hetvenes években nyilvánvalóvá vált, hogy a motorizáció fejlődésével a Duna-hidak hiánya, szűk kapacitása a gazdasági fejlődést, különösen a Budapesten kívüli területek gazdasági fejlődését gátolja. Ennek ellenére sem épült újabb híd, sőt a meglévők a fokozott használat miatt rohamosan leromlottak. Azokat többször le kellett zárni a javítási munkák miatt. Ilyenkor valósággal kettészakadt az ország, a közlekedés a két országrész között csak az amúgy is zsúfolt Budapesten keresztül történhetett. E helyzeten mit sem változtatott az 1980-as évek második felében, illetve a kilencvenes évek közepén elkészült két, ugyancsak Budapesten épült híd.
Hidakra, működőképes hidakra márpedig szükség van! Épülő világvárosunk főpolgármesterétől tudjuk, hogy Budapestnek a meglévők mellé még legalább két hídra van szüksége a Dunán. Kár, hogy a Pécsről Szegedre szállító vállalkozó vagy a Debrecenből Nagykanizsára igyekvő kamionsofőr már kevesebb publicitást kap, valószínűleg tudnának mesélni ők is.
A polgári kormány 1998-ban igen rossz állapotban vette át a meglévő bajai, illetve dunaföldvári hidat. Baján a középső hídrész igen rossz állapotban volt, az előre gyártott pályalemezek töredeztek, és csak könnyű közúti forgalom áthaladását tették lehetővé. Dunaföldváron '98 júliusában kilyukadt az 1950-ben épített vasbeton pályalemez, annak újjáépítése halaszthatatlanná vált.
Megállapítható, hogy sajnos nagyon sok idő ment el azzal, hogy túlzott reményeket tápláltak a szekszárdi híd koncesszió keretében történő megvalósítása iránt. A híd építése kitolódott, állandó feszültséget idézve elő a térség közúti forgalmában. A meglévő átkelési lehetőséget biztosító közös vasúti, közúti hidak felújítása halaszthatatlanná vált. A kormánynak tehát mindenekelőtt és elsősorban tűzoltómunkát kellett végeznie. Baján az 1998 őszén elkezdődött korszerűsítés egy év alatt befejeződött, ennek eredményeként megszűnt a közös üzemeltetés, a közúti járművek akadályoztatás nélkül haladhatnak át az ez év októberében átadott, Türr Istvánról elnevezett hídon. A bajai híd elkészülte lehetővé teszi a forgalomkorlátozás bevezetését és a korszerűsítés megkezdését a dunaföldvári hídnál. A meglévő Duna-hidak szinte egy időben történt lerobbanása és az azt követő kaotikus forgalmi helyzet fokozattan felvetette egy új dunai átkelőhely építésének szükségességét.
Tisztelt Országgyűlés! Az új évezred küszöbére értünk, elértünk oda, hogy 55 éve lerombolt hidat helyreállítsunk, és végre 70 év után Budapesten kívül híd épülhet a Dunán.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria-hidat 1895-ben adták át hivatalosan a forgalomnak. Ez a több mint száz éve épült híd kevesebb mint 42 évig üzemelt. 1944. december 26-án, éppen ötven éve a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Az esztergomi Duna-híd helyreállítása kimaradt a háborút követő újjáépítési hullámból, igazán csak a kilencvenes években került előtérbe az újjáépítés gondolata. Az új magyar és az új szlovák kormány '98 végén felújította a szakértői tanácskozásokat, amelyek végén '99 őszén aláírták a híd újjáépítéséről szóló egyezményt. Az építkezés reményeink szerint a Phare-ral történt egyeztetés után jövő év közepén megkezdődhet.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány ez év tavaszán hozott határozatában döntött az ország tízéves gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztéséről. Döntött arról is, hogy a tízéves ciklus első három évében, tehát 2002-ig bezárólag az M3-as, M7-es autópálya mellett a szekszárdi Duna-híd is megépítendő. A pénzügyi feltételek megteremtésére elrendelte a Nemzeti Autópálya Részvénytársaság megalapítását.
Tisztelt Országgyűlés! Az új Duna-híd és a hozzákapcsolódó 6-os főútvonalat az 51-es számú főútvonallal összekötő, mintegy 20 kilométer nagyságú útszakasz egy régi álmunk megvalósulásának első lépése. A szekszárdi Duna-híd felépítésének elsődleges célja, hogy összekösse a Dél-Dunántúlt a dél-alföldi régióval, lehetővé téve a régiók közötti gazdasági, társadalmi kapcsolatok kialakulását és fejlődését. Közép- és hosszú távon a jelenlegi beruházás az úgynevezett külső gyűrű, a tervezett M9-es gyorsforgalmi út Nagykanizsa és Szeged közötti déli szektorának első eleme. Nyilván a majdan megvalósuló M9-essel nemcsak az ország déli részét keleti és nyugati irányban összekötő, a regionális kapcsolatokat segítő útvonal jön létre, hanem a nemzetközi forgalom számára is létrejön egy déli átjáró.
A nemzetközi szállítások vonatkozásában már napjainkban is igen erősen jelentkező igény, hogy a járművek Dél-, Dél-Kelet-Európa irányába hazánkon keresztül egy megfelelő útvonalon közlekedhessenek. Ezen nemzetközi elvárásnak teljeskörűen csak a tervezett M9 jelű gyorsforgalmi út teljes déli szakaszának kiépítésével tud a magyar úthálózat maradéktalanul megfelelni. De a jelenlegi helyzetben lényeges javulást eredményezhet már a szekszárdi Duna-híd és a hozzákapcsolódó útszakasz megépítése is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mádi László képviselőtársammal közösen beadott módosító indítványunkban a költségvetés XVII. fejezetének 13. címét új jogcímcsoporttal javasoltuk bővíteni. A módosítás a költségvetési fejezeten belül nevesíti a szekszárdi Duna-hidat, és a jövő évre szükséges saját forrást rendeli hozzá.
Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák ez irányú javaslatomat, és köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
