FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséhez benyújtott és a 36. §-ához benyújtott módosító indítvánnyal kapcsolatban szeretném a képviselőtársaim és minden érdeklődő figyelmét felhívni arra, hogy mennyire fontos és a mezőgazdaság számára mennyire létkérdés ennek a módosításnak a beterjesztése - és később, remélem, a jóváhagyása.
Azon hitelezési és hitelviszonyok közötti különbségek és problémák, amelyek az agrárágazatban kialakultak, úgy gondoljuk, nagyon sürgősen rendezésre kell hogy kerüljenek, éppen ezért a módosító indítvány megtesz mindent annak érdekében, hogy ez a rendkívüli állapot minél hamarabb megszűnjön.
Engedjék meg, hogy néhány gondolatban először az agrárágazat hiteleinek az összesítéséről szóljak néhány szót. Az éven belüli kamattámogatás melletti hitelállomány mintegy 110 milliárd forint, amelyhez 12-13 milliárd forint állami garancia kapcsolódik, és a kiadási főösszeg százalékában meghatározott garanciakereteket terheli. Az éven belüli hitelállományból körülbelül 10 milliárd forintos nagyságrendű hitel prolongált, melyhez 3 milliárd forint garancia kötődik.
A másik megállapítás az, hogy a jellemzően ötéves futamidejű tőkepótló hitelek nagyságrendje mintegy 100 milliárd forint, a középlejáratú tőkepótló hitelekhez a hitelgarancia-szervezetek átlagosan 60 százalékos garanciát vállaltak, amelyeket a költségvetés 70 százalékában viszontgarantál, így átlagosan a költségvetési garanciaterhelés 42 százalék hitelre vetített lehet. Összegszerűségében a garantőr intézmények készfizető kezességvállalása mintegy 40 milliárd forint, a költségvetés viszontgarancia-vállalása 28 milliárd.
A következő megállapítás az, hogy mintegy 36 milliárd forintot tesz ki az éven túli beruházási hitelállomány; ezek a hitelek kamattámogatás melletti hitelek, költségvetési garancia nem kapcsolódik hozzájuk.
Összességében tehát az agrárágazatban megközelítőleg mintegy 250 milliárd forint az az összes kintlévő hitelállomány, amelyből 10 milliárd forintot tesz ki a prolongált hitelállomány.
Az is látható, hogy jelentős különbségek vannak az állam által biztosított garanciák tekintetében az egyes hitelfajták között. A jelenlegi helyzetben 250 milliárd forint összes hitel mögött 16 milliárd forint nagyságrendű egyenes ágú állami garancia és 28 milliárd forint viszontgarancia áll.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az érdekképviseletek által megkötött megállapodás egy reorganizációs programról szól, melynek keretén belül olyan kibontakozási programról szól, amely hosszú távon garantálja a működőképességet, és ezt a programot a pénzintézet és egy tárcaközi bizottság is elfogadja. A kibontakozási program pályázatos, és arra lehet pályázni, hogy a program elfogadásakor a fennálló hitelek egy része, legfeljebb 50 százaléka, a parasztgazdaságok esetén mintegy 70-90 százaléka a rendezési programba bekerüljön, illetve bekerülhet.
A rendezésbe vont hitelnagyságra vonatkozóan, az állam százszázalékos készfizető garanciavállalása mellett a bank hosszú távra, megközelítőleg 10 évre vállalja, hogy a hiteleket átütemezi, és egyéves moratóriummal a hitel lejártához igazodó egyenlő részletekben visszafizetési kötelezettséget ír elő. Az állami garancia a visszafizetési kötelezettség ütemével valószínűleg azonos lesz. A beváltott garancia a termelő szempontjából nem válik állammal szembeni kötelezettséggé. A beváltásra az lesz jogosult, aki programját időarányosan teljesíti, a fenti technikával átütemezett hitelekhez átlagosan 50 százalékos kamattámogatás párosulhat.
Az eddigi viták során a Pénzügyminisztérium azt az álláspontot is képviselte, és a kormány ezt fogadta el a módosító indítványok kapcsán, hogy markáns különbséget kell tenni az egyes hitelfélék között, hiszen a garanciavállalás konstrukciója, illetve mértéke jelentősen függ attól.
Az elmúlt időszakban több javaslat is elhangzott a minisztérium részéről a hitelkonszolidációval kapcsolatban, így erről én itt most már nem kívánok szólni; csak pusztán annyit szeretnék még, hogy a hitelkonstrukció és a hiteltámogatás egy rendkívül sürgős intézkedése lesz a kormánynak, és ez a javaslat továbbra is csak a tőkepótló hitelekre vonatkozik, tekintettel arra, hogy az éven belüli hitelek fedezete az adott év terméke, terménye, illetve a beruházási hitelek esetében az eszközök és vagyontárgyak.
(Az elnöki széket
Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A tőkepótló hitelek törlesztésében segítene az állam, és azt mondaná, hogy az egy év türelmi idő után két évvel úgynevezett hitelkonszolidációs támogatást nyújt majd a tárgyévi agrárköltségvetés kerete terhére, amelyet természetesen a pályázaton nyertes gazdálkodónak a tőkepótló hitel törlesztésére kell majd fordítani.
A támogatás mértékét a vállalt garancia nagyságrendje, illetve ahol nincs garanciavállalás, a kibontakozási program, illetve objektív okok határozhatják meg. Ennek nagyságrendje megközelítőleg 45-50 milliárd forint lenne, amely, két évet figyelembe véve, évente nem érné el a tárgyévi agrárfejezetek támogatásának 10 százalékát. Az úgynevezett hitelkonszolidációs támogatás mellett változatlanul működni kell a hatályos pénzügyi konstrukcióknak, továbbra is hatályban marad az állam által támogatott középlejáratú hitellehetőség, az úgynevezett tőkepótló hitelkonstrukció, esetleg a 70 százaléknál nagyobb állami viszontgaranciával is.
A javaslat lényegében tartalmilag megfelel a megállapodásban szerepeltekkel, hiszen abban is az állam törleszti a hiteladós terheinek egy részét, csak jóval egyszerűbb megoldással.
A vita lényegében mértékvita volt, mert a javaslat feleakkora támogatást nyújtana, mint a megállapodásban aláírtak, viszont jóval rövidebb idő alatt realizálódik, és nem vet fel újabb derogációs problémákat. A javaslat könnyen illeszthető a kormány 2000. évi költségvetési törvényjavaslatába. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy ez a gazdáknak, termelőknek egy olyan lehetőség, amellyel a rendkívül nehéz időszakot - nemcsak gazdaságilag, hanem természetben is, amit okoz az időjárás - túl tudja élni, és az európai uniós csatlakozás folyamatában is részt tud venni.
Ennek a programnak valószínűleg egy reorganizációs gazdahitelprogram lesz a neve, amely, úgy gondolom, kicsi, nagy, de főleg a kis- és paraszti gazdaságoknak fog új távlatokat, új lehetőségeket nyitni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
