FRANCZ REZSŐ

Teljes szövegű keresés

FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Számtalanszor elhangzott már, hogy az önkormányzatok támogatása növekedni fog. Ez az egyes normatív támogatásokra igaz, bár olyan áron, hogy egyidejűleg a személyi jövedelemadó helyben maradó része 15 százalékról 5 százalékpontra csökkent. Tehát amit a jobb kéz ad, azt a bal visszaveszi. Egyidejűleg ismét többletfeladatokat kapnak az önkormányzatok.
A magam részéről a hangzatos ígéreteket hallva azt hittem, hogy egy olyan kiegyenlítő mechanizmust is létrehoznak, amely mérsékelni fogja az önkormányzatok eltérő adottságaiból adódó különbségeket. Ehelyett mit tapasztalunk? Az egyre inkább konkrét feladatokhoz kötődő állami források bonyolult finanszírozási rendszere tág teret ad az egyedi megítélés alapján történő osztogatásnak. Kiteljesedik az a gyakorlat, hogy a feladatok központi leosztását nem követi a forrás nagyobb mértékű helyben hagyása. Az önkormányzatoknak egyre növekvő mértékben kell saját forrásaikat - már ahol egyáltalán ilyen van - bevonni a kötelező feladatok ellátásába. A helyi bevételek növelésének esélyei, lehetőségei pedig egyáltalán nincsenek arányban az ellátandó feladatokkal. Az általánosan magas központi adóteher mellett az önkormányzatoknak nincs is lehetősége a helyi adóbevételek növelésére mindenütt.
Az önkormányzatok pénzügyi feltételeik szempontjából egyre jobban differenciálódnak. A látványos különbség az önkormányzatok között különösen a hátrányos helyzetű településeket fokozatosan rákényszeríti a pályázati hűségpénzekre, vagy a Jóisten sem menti meg őket a kiszáradástól. Egyes önkormányzatok kénytelenek beépítetlen ingatlanaikat, értékpapírjaikat értékesíteni és ezekkel a bevételeikkel pótolni az intézményeik működtetéséhez hiányzó forrásokat. Egyúttal ez azt jelenti, hogy a továbbiakban a pályázatoknál is hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mert elmarad az a saját erőt jelentő felhalmozási alap, amelyből sikerrel pályázhatnának a saját erő biztosítására. Sajnos egyre több olyan önkormányzat van, melynek nincs és nem is volt mit eladni - ez különösen a kistelepülésekre érvényes -, és teherviselésre alkalmas adóalanynak is híján vannak. Az előttem felszólaló Barkóczy Gellért képviselőtársam jól aposztrofálta ezt a helyzetet, hiszen mind a ketten Somogyból látjuk az ország problémáit, és ott különösen nagyon sok az aprótelepüléses kis körzet, ahol érdemi segítséget sem tudnak egymásnak adni.
Nem szabad abból kiindulni, hogy olyan önkormányzatok is vannak, amelyek nagy helyi bevételekre és jelentős adóterhek elviselésére alkalmas adóalanyok sokaságával rendelkeznek, mert olyan vállalataik vannak, amelyek ezt elbírják. Ezeknek a vállalatoknak az adófizetéseiből nyilván lényeges különbség alakul ki a helyiadó-bevételeket illetően. Sokszor egyáltalán semmi köze az önkormányzatoknak vagy az ő erőfeszítéseiknek ahhoz, hogy a jelentős adóterhet elviselő vállalat éppen az ő településükön van, de ugyanakkor ennek hosszú távra élvezői.
Az adótörvények és a jelen költségvetés nem kezeli ezeket a problémákat, nem teremt kiegyenlítő mechanizmust, ámbár a kormányzó párt erre korábban ígéretet tett. Most is ígért vidékfejlesztést, az egészségügy, az agrárgazdaság finanszírozásának megoldását. Agrárbékét is kötöttek, de ez itt nem köszön vissza, hiszen az agrárbéke ígéreteibe, megállapodásba foglalt feltételeit pénzügyileg is alá kellett volna támasztani. Ígéretekben és kedvező intézkedések túlhangsúlyozásában, azok propagálásában nincs hiány. Az agrártámogatások nagysága és szükségessége körül gyakran újulnak ki a viták.
A kormány antiinflációs célkitűzései okán látványosan igyekszik megfékezni az energiaárak emelkedését, illetve az abból adódó költségek növelését, illetve különösen - az előbbi vitában is elhangzott - a városi és a fővárosi tömegközlekedési díjak emelése ellen tiltakozik. Gyakran halljuk az indoklást, hogy milyen költségnemek emelkedése miatt szükséges emelni a villamos energia árát vagy éppenséggel a gázszolgáltatás, vagy bármilyen más szolgáltatás árát; vízdíjak, tárgyalás az önkormányzatoknál - napirendre fog kerülni.
Az agrártermeléshez szükséges input anyagok árai emelkednek, de a kínálati piac miatt az emelkedő költségeket a termelői árakban nem tudják realizálni. Adódik a kérdés: miért nem csökkentik a termelést az agrártermelők, és egyáltalán miért nem képesek a termelői árak emelését elérni? Nyilván szervezetlenek, kiszolgáltatottak, nem tehetnek mást, mint termelnek. Erre számtalan példát tudnék felsorolni, de ettől a tisztelt Házat megkímélem.
Amennyiben számukra kedvezőtlenül alacsony termelési szinttel csatlakozunk az Európai Unióhoz, akkor az, mondanom sem kell, végzetes lesz a hazai mezőgazdaságra vonatkozóan. Mindenesetre két dolog lehetséges: vagy az állami támogatásokat növelik, vagy pedig a termelői árakat - ellenkező esetben az agrárolló további növekedése folytán az agrártermelők ellehetetlenülnek. Nyilván minden fogyasztónak tetszik az, hogy az árak alig mozdultak; a '99. I-III. negyedéves statisztikai adatok ismertek, összevissza 2,4 százalékos volt az áremelkedés.
Tehát összefoglalva: én nagyon aggódom a kistelepülések, különösen azon kistérségek jövőjéért, költségvetésükért, amelyek érdemi helyiadóalanyokkal nem rendelkeznek, érdemi helyiadó-bevételre nem tesznek szert, maholnap az intézményeik működése kerül veszélybe. Arról nem beszélve, hogy példának okáért új előirányzat született, a 3. számú melléklet 23. pontja: a bentlakásos közoktatási intézményi ellátásban alkottak egy b) pontot fogyatékos tanulók diákotthoni ellátása címen. Tisztelt Ház! Ennek az lett a következménye, hogy az elmúlt évben és ebben az évben is az ilyen bentlakásos intézményekben az egy bentlakóra jutó támogatás 432 ezer 500 forint volt, amit jövőre 250 ezer forintban kívánnak megállapítani.
Én őszintén remélem, hogy ha ezen módosító javaslatomat elutasították korábban, lesz a kormánypárti képviselők közül olyan, aki ezt felvállalja, és talán jobb szívvel szavazza meg a koalíciós párti képviselők tömege, ha egy közülük való képviselő teszi meg ezt az érdemi javaslatot. Remélem, ezt támogatni fogják.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem