BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A második vitaszakasz - mint az elnök úr ezt említette - az új intézmény, az új felügyelet vezetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Ebben a kérdésben - mint ismeretes - a benyújtott törvényjavaslat változtat az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vezetőjének eddigi pozícióján és ezzel az egész felügyelet eddigi pozícióján.
Az eddigi helyzetet az jellemezte, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vezetőjének kinevezésénél és felmentésénél egyfajta kettős függőség létezett azzal, hogy a miniszterelnöki kinevezéshez az előterjesztést a pénzügyminiszternek és a jegybank elnökének együttesen kellett megtennie.
Ettől a benyújtott törvényjavaslat eltér, amikor egyszerűen a pénzügyminiszter javaslatára, tehát egy kormánytag - a miniszterelnöknek alárendelt kormánytag - javaslatára történő miniszterelnöki kinevezésről beszél. Mint erről Mádi képviselő úr már beszélt, a kormánykoalíció képviselői is érzékelték, hogy ez problematikus, hiszen ezáltal elbizonytalanodik ennek a fontos intézménynek a pozíciója, a végrehajtó hatalom napi politikájától való relatív függetlensége, és ezért tettek egy új javaslatot. Egy olyan új javaslatot, amelyik azt tartalmazná, hogy a Országgyűlés látja el a felügyeletet, ezt is javasolta Kósa képviselő úr egy, az előző vitaszakaszba tartozó, de itt nem kommentált módosító javaslatában, másrészt azt javasolja, hogy az Országgyűlés válassza meg az elnököt.
Ezek megfontolandó javaslatok, de mindenesetre vegyük figyelembe, hogy egy teljesen egyedülálló államberendezkedési helyzetet hoznának létre, hiszen nem változna az, hogy ezt az új felügyeletet a kormány irányítaná, ugyanakkor az elnökét az Országgyűlés választaná. Arra szeretném felhívni a kormánykoalíciós képviselők figyelmét, hogy ez egy jó szándékú törekvéssel létrehozott abszurd helyzet lenne.
A magyar államberendezkedés nem ismer olyan vezető tisztségviselőt, akit az Országgyűlés választ, és ugyanakkor a kormánynak alárendelten tevékenykedik - ilyenről legalábbis nem tudok. Lehet, hogy valamit kifelejtettem, de tudomásom szerint ilyen nincs. Akit az Országgyűlés választ, az független a kormánytól; az legfeljebb az Országgyűlésnek felelős, mondjuk az ombudsmanok vagy a Számvevőszék elnöke, de a kormánynak nem.
Azért tartom ezt fontos kérdésnek, mert vajon valódi országgyűlési választásról van szó, vagy csak névleges országgyűlési választásról és visszahívásról. (Mádi László Keller Lászlóval beszélget.) Két lehetőség van tehát, Mádi képviselő úr.
Az egyik lehetőség, hogy ebből az országgyűlési választásból indulunk ki, ezt fogadjuk el, de akkor az intézmény státusát is ennek megfelelően kell rendezni, és akkor az intézmény nem lehet kormányzati alárendeltségben - ez az egyik lehetőség. Mi a magunk részéről készek vagyunk ezt a lehetőséget is megfontolni.
A másik lehetőség, hogy megtartjuk az intézménynek, a felügyeletnek a kormányzati apparátus részeként való működését, ebben az esetben azonban a relatív függetlenséget nem úgy kell biztosítani, ahogy ezt Kósa képviselő úr javasolta, hanem a relatív függetlenséget úgy kell biztosítani, ahogy eddig volt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél, és ahogy módosító javaslatainkban, egymástól függetlenül Font Sándor képviselő úr - a kormánykoalíció egyik pártjából -, illetve én magam is javasoltam. Tehát ebben az esetben vissza kell térni, pontosabban fönn kell tartani az eddigi szabályt, hogy a miniszterelnök nevezi ki, de az előterjesztést a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke együttesen teszi.
A magunk részéről készek vagyunk mind a két megoldást elfogadni, de akármelyik megoldást fogadjuk el, fogadja el az Országgyűlés többsége, azt az államberendezkedés normális szabályai szerint konzekvensen kell megcsinálni, és nem egy olyan hibrid megoldással, ami Kósa Lajos képviselő úr benyújtott módosító javaslataiból következnék. Tehát amikor bizottsági módosító indítvány vagy kapcsolódó módosító indítvány készül, akkor azt javaslom Mádi képviselő úrnak és a többieknek, akik ezzel foglalkoznak, hogy gondolják végig, hogy mit csinálnak, és ennek megfelelően találjanak megoldást.
Én a magam részéről még mindig azt gondolom, hogy ha Font képviselő úr nem sértődik meg, a Font-Bauer-féle megoldást fogadja el esetleg az Országgyűlés; én nem sértődöm meg - a félreértések elkerülése végett. Persze, az is hozzátartozik a dologhoz - és ez bizonyos értelemben független attól, hogy melyik megoldást választják -, hogy azt az új felmentési indokot, amely bekerült a törvényjavaslatba - nevezetesen, hogy az eddig az ÁPTF-törvényben szereplő felmentési indokok mellé még bekerült egy olyan felmentési indok, amit némi leegyszerűsítéssel úgy lehetne megfogalmazni, hogy akkor is fölmenthető, ha a kormány valamiért megharagszik rá, tehát az e) pontban szereplő felmentési indokot -, viszont mindenképpen el kell hagyni a felmentési indokok közül. Erre is egymástól függetlenül jöttünk rá Font Sándor képviselő úrral, a Magyar Demokrata Fórumból.
(17.50)
Jó lenne tudni, hogy a Fidesz és a Kisgazdapárt illetékesei készek-e ezt a módosító javaslatunkat majdan támogatni. Ha ezt a módosító javaslatunkat is elfogadják, és az elnök kinevezésére és felmentésére valamelyik jó megoldást megtalálják, akkor a törvényjavaslat lényegesen közeledik ahhoz, hogy a magunk részéről esetleg mi is megfontoljuk majd a támogatását.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)
