BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök urak. Tisztelt Országgyűlés! Magam is a 26. és 58. pontban szereplő módosító indítványainkat szeretném újra az önök figyelmébe ajánlani, mely módosító indítványaink, ahogy matematikusok mondják, ekvivalensek Schvarcz Tibor, Vojnik Mária és Kökény Mihály szocialista, illetve Hegedűs Mihály, Tímár György, Molnár Róbert, Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda képviselők módosító javaslatával. Én azonban azt az indoklást, amelyet tartalmi oldalról Vojnik Mária megadott - és amelyet én szintén képviselek és majd szeretnék erről is szólni -, kiegészíteném egy formai típusú indoklással.
A magunk részéről még akkor is az egészségügyi törvény módosításának az elhagyását javasolnánk ebből a törvényjavaslatból, ha történetesen a javaslat tartalmával egyetértenénk. Azért javasoljuk ezt, mert elvileg nem tudjuk helyeselni azt, hogy abban a törvényjavaslatban, amelynek a címe "Az államszervezetre vonatkozó egyes törvényi rendelkezések, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról rendelkező törvény, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat" - igaz, államtitkár úr?, ez a címe ennek a törvényjavaslatnak -, egy ilyen törvényjavaslatban el legyen rejtve az egészségügyi törvény módosítása.
Ha jól emlékszem, az államtitkár úr mintegy hétperces expozéban vezette elénk az általános vita kezdetén ezt a törvényjavaslatot, és nem ejtett szót sem az expozéban, sem az általános vitában arról a kérdésről, hogyan kerül ez a kérdés ebbe a törvényjavaslatba, nem tartotta fontosnak ezt indokolni - a magam részéről pedig ezt egyszerűen elfogadhatatlannak tartom.
Sokat beszéltünk már az elmúlt hónapokban arról, hogy ez a kormány rendszeressé tette az úgynevezett csomagtörvényeket, és valamennyien emlékszünk a szervezett bűnözés elleni törvénycsomagra, ahol a szervezett bűnözés cím alá suszterolták be a menekültügyi és az idegenrendészeti törvény módosítását, aminek semmi köze a valódi szervezett bűnözéshez, csak éppen a kormány hasonló szemléletű módosításokat akart oda behozni. Aztán jött - nem is olyan régen - a szociális és munkaügyi törvények módosítása, ahol a munkanélküliség szabályozása mellé suvasztották a fogyatékosokról szóló törvény módosítását. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Részletes vita van, elnök úr!)
Tisztelt Képviselő Úr! Én azt indoklom, hogy abban a módosító javaslatunkban, amelyben az egészségügyi törvény módosítását javasoljuk elhagyni - hogy is szól a címe: Az államszervezetre vonatkozó egyes törvényi rendelkezések, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról rendelkező törvény, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvény módosításáról. Hogyan kerül ide az egészségügy? Én azt indoklom, hogy ennek itt miért nincs helye, és miért kell ezért ezt innen elhagyni. (Dr. Kökény Mihály: Az előterjesztőnek nem ide kellett volna tennie!) Én egy módosító javaslatot indokolok, tisztelt képviselő úr!
Azt gondolom, hogy még ha egyet is értenék ezzel az egészségügyitörvény-módosítással, amellyel egyébként nem értek egyet, akkor is azt kellene követelnem, hogy ebből a törvényből ez mindenképpen maradjon ki. Emlékszünk rá, hogy a Bokros-csomagot megtámadó - egyébként, ha nem tévedek, éppen az államtitkár úr pártjától, a Magyar Demokrata Fórumtól származó - alkotmánybírósági beadványt honorálva az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy szükséghelyzetben el tudja fogadni az effajta csomagot, feltéve, hogy az abban szereplő törvénymódosítások között van valami logikai, tartalmi összefüggés. Az önök által benyújtott csomagok egy részében kétségkívül van ilyen, de itt azon kívül, hogy ugyanaz a kormány körülbelül ugyanabban az időben kívánja módosítani a törvényeket, én a magam részéről más logikai összefüggést nem látok. Abban az interpretációban tehát, amit az Alkotmánybíróság annak idején adott, ez az összekapcsolás kétségkívül alkotmányellenes.
Még egy dologra szeretném emlékeztetni önöket és az államtitkár urat. Egy későbbi alkotmánybírósági döntésben, amelyet a földtörvény módosításával kapcsolatos népszavazás kapcsán hozott, az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy ha tartalmilag nem is volna egy törvény alkotmányellenes, de a meghozatalának eljárása alkotmánysértő, akkor az Alkotmánybíróság az ilyen törvényt meg fogja semmisíteni. Nos, ebben az esetben kétségkívül alkotmánysértő az az eljárás, amikor önök az egészségügyi törvény módosítását eldugják az államszervezetre vonatkozó egyes törvényi rendelkezések, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról rendelkező törvény, valamint a halászatról és horgászatról szóló törvény módosítására beadott törvényjavaslatba.
Ez az eljárás, ahogy ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, az Alkotmánybíróság akkori döntésének felfogása szerint kétségkívül alkotmányellenes, és ha ez igaz, akkor az ennek nyomán létrejövő törvény is az Alkotmánybíróság felfogása szerint alkotmányellenes lesz. Ha tehát ezt az alkotmányellenességet önök el akarják kerülni, akkor barátilag azt tanácsolom önöknek, hogy függetlenül attól, mit akarnak kezdeni a dajkaterhességgel, azt a módosító javaslatunkat, amelyik ebből a törvényből kivenné ezt a rendelkezést, fogadják el, és jól fognak járni. Ennyit a módosító javaslatunk indoklásaként, hogy úgy mondjam, jogpolitikai szempontból.
Most áttérnék a tartalmi kérdésre, amelynek a legfontosabb vonatkozásait Vojnik Mária képviselő asszony szerintem meggyőzően indokolta. Mindazt, amit ő elmondott, nem szeretném megismételni, egyetlenegy dolgot szeretnék itt hangsúlyozni - bocsánat, kettőt.
(19.10)
Az egyik az, amit önök rendszeresen mondanak, hogy ami itt történne, az a természet rendje ellen van, és ezért nem helyes, ha az állam ezt lehetővé teszi - most hallottuk itt, Horváth képviselő úr.
Nos, itt néhány példa már a múltkor is elhangzott és ma is elhangzott.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, nincs köztünk vita, hogy a boncolás, az orvostudomány, az egészségügy által széles körben alkalmazott eljárás a természet rendje ellen van - nem is olyan régen még tiltotta is az egyház. És azóta rendszeresen él ezzel a lehetőséggel az egészségügy és még a büntetőügy is, pedig a természet rendje ellen van. A természet rendje ellen van, mint erre már ma is utalás történt, az abortusz, tiltja is az egyház; a természet rendje ellen van a szervátültetés, a lombikbébi, és még nagyon sok minden egyéb, amivel manapság élünk.
Sokan vannak polgártársaink közül Magyarországon is és a világ más országaiban is, akik eme természetellenes eljárások, cselekmények ellen tiltakoznak, mert az erkölcsi érzékükkel ellentétes. És tartsuk valamennyien tiszteletben az ő erkölcsi érzéküket! Azt tanácsolom mindenkinek, akinek az erkölcsi érzékével ez ellenkezik, hogy ne éljen ezekkel a lehetőségekkel. Azt azonban nem lehet elfogadni, hogy az állam a polgárok egy részének erkölcsi elveit ráerőltesse a polgárok másik részének az életére, hiszen amit Horváth képviselő úr itt kifejtett a múltkor is, az gyakorlatilag ezt jelenti.
Még egy dolgot hadd tegyek hozzá, és ez a másik dolog, amiről beszélni szeretnék. Amikor Horváth képviselő úr felsorolja, hogy a dajkaterhesség abban a családban, amelyik a gyerek kihordására önként vállalkozik, milyen szociológiai, pszichológiai gondokat okoz, milyen veszedelmeket szül, akkor azt kell mondanom, hogy igen, Horváth képviselő úrnak ebben teljes mértékben igaza van. Ez vele jár a dajkaterhességgel. Nem is javasolja senki, hogy a dajkaterhességet bárkinek kötelezően írják elő! Amit az előző Országgyűlés által elfogadott törvény jövő évi hatálybalépése előír, az pusztán ennek a lehetővé tétele. És ez az, amit önök el akarnak törölni, úgy, hogy közben a másik családra egyáltalán nincsenek tekintettel - ja, nem, tekintettel vannak, csak abban a tekintetben nem, hogy lehetővé tennék nekik ilyen módon azt, hogy saját gyerekük legyen; csak ebben nincsenek rájuk tekintettel, minden más tekintetben tekintettel vannak rájuk.
Szeretném hangsúlyozni, itt a vita köztünk egyrészt egy konkrét kérdésről folyik, hogy lehetővé tegye-e a magyar állam polgárai számára a dajkaterhességet. De a vita mögött egy általánosabb elv áll, az az általánosabb elv, hogy az államnak kell-e ilyen erkölcsi kérdésekben az éppen kormányzó politikai csoportosulás által képviselt világnézet erkölcsi maximáit az egész társadalomra érvényesíteni. Ez pedig az, amin a demokratikus országok, a plurális berendezkedésű demokratikus országok már túljutottak. És erről folyik köztünk az alapvető elvi vita!
Úgyhogy én ebből a két megfontolásból javaslom a tisztelt kormánykoalíció képviselőinek, hogy fogadják el módosító javaslatunkat, ne erőltessenek bele egy más törvénybe egy egészségügyi törvénymódosítást, és egyáltalán, ezt a törvénymódosítást ne hajtsák végre.
És végül még egy utolsó megjegyzésem van. Hogyan működik egy olyan demokratikus állam, ahol az egyik országgyűlés hoz egy törvényt, a törvény meghozatalától eltelik másfél év, a hatálybalépésig hátra van egy hónap, és akkor a következő országgyűlés ezt a törvényi rendelkezést rajtaütésszerűen, ahogy ezt más összefüggésben is már mondtam, hirtelen módosítja? Miféle jogbiztonság, miféle bizalom van az államban és az állam kiszámíthatóságában, ahol így folyik a jogalkotás? Kérem, ezt is gondolják végig!
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
