DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Még csak az ingatlan-nyilvántartás... (Közbeszólás: Nem hallom!) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A T/1517. számú törvényjavaslat - mint ahogy ezt tudja, aki érdeklődve elolvasta vagy a parlamenti vitát követte - számtalan törvény módosítását célozza. Ezek egy része szerepel a címben, egy másik része nem szerepel a címben.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló elfogadott, de még hatályba nem lépett törvény azon törvények sorába tartozik, amelyik abban a megtisztelő figyelemben részesült a kormány által, hogy a módosítására a címben is felhívta a figyelmet. Nem minden törvény járt így, de most éppen az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosításához benyújtott módosító indítványokról szeretnék szólni. Ezek sorából is szeretnék az ajánlás 8., a 11., illetőleg a 12. pontjában szereplő indítványokkal kapcsolatosan megjegyzéseket tenni.
A 8. sorszámon javasoltam elhagyni a törvényjavaslat 5-33. §-ait. E módosító javaslat célja lényegében az, hogy a jogkövető állampolgárok ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy oda nem illő címek alatt kerüljenek módosításra az ő életüket befolyásoló alapvető törvények. A kormány 1999. második félévi jogalkotási elképzeléseiről szóló átiratban, határozatokban szerepelt egyes államszervezetre vonatkozó törvények módosítása az Igazságügyi Minisztérium mint előterjesztő megnevezésével. Szerepelt az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény és szerepelt a halászatról és a horgászatról szóló törvény. E két utóbbi előterjesztője a földművelésügyi tárca lett volna. Ilyen-olyan ok miatt ezek a törvényjavaslatok a megfelelő előkészítésen nem mehettek keresztül ezek szerint, legalábbis kellő időben nem. Ennek következményeként ezekről az egyébként önmagukban is nagyon-nagyon fontos kérdésekről itt és most az államszervezeti ügyek között kell szót váltanunk.
Az Országgyűlés tekintélyének megóvása, valamint a jogkövető állampolgárok jogkövetéshez fűződő érdekeinek védelme céljából javasoltam azt, hogy ez a törvényjavaslat kizárólag az államszervezetre vonatkozó ügyeket rendezze. Ezt célozná a 8. számú indítvány, amelyet természetes módon az előterjesztő képviselője nem támogatott, de szeretném képviselőtársaim figyelmét és felelősségérzetét felkelteni ezen indítvány mellett, hiszen támogatottsága okán itt a Házban szavazni fogunk róla.
A következő indítvány a Koppánné Kertész Margit képviselőtársam által benyújtott indítvány egy része, ez a 11. ajánlási pontban szerepel. Erről az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában élénk vita alakult ki, és tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy egyik szemünk sír, a másik meg nevet, hiszen az előterjesztő képviselője is egyetért az indítvánnyal, végül is valamennyi bizottság is támogatta, és én magam is szívesebben hajlok arra, hogy ezt az indítványt támogatni kellene.
Ugyanakkor mégis meg kellene fontolni még ennek a pontos szövegét, hiszen itt egy érdekes helyzet alakult ki. A polgári törvénykönyvünk szabályai szerint ugyanis a tulajdonjogi igények nem évülnek el, és igazából a polgári törvénykönyv rendezi annak szabályait is, hogy nem tulajdonostól nagyon-nagyon szűk körben, értelemszerűen lényegében egyedül a nyílt árusítású boltokban, tehát a kereskedelmi forgalomban lehet - legalábbis eddig lehetett - tulajdont szerezni. Aztán van az elbirtoklás, az már ehhez képest egy sajátos helyzet, de az is körülbelül ebbe a körbe tartozik, ott is legalább tíz évnek kell eltelnie. És most jön ez a javaslat, amely a jóhiszeműen szerzett jogok védelme és a közhitelesség céljából - amennyiben a jóhiszeműen szerző fél adott esetben gyorsan, másodszorra is eladja egy jóhiszemű harmadiknak - gyakorlatilag legalizálja három év elteltével a jogsértést.
(18.30)
Ezt azért kell hogy elmondjam itt és most is képviselőtársaimnak, mert természetesen én amellett vagyok, hogy az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége a lehető legritkább esetben lehessen megkérdőjelezhető. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy az ingatlan-nyilvántartás, bár fontos, de mégsem a polgári jogi alapjogoknak a törvénye. Ha tehát ilyen jellegű, tényleg alapos megfontolást igénylő rendelkezésre van szükség, talán mégiscsak inkább a polgári törvénykönyv tulajdonjogi szabályai között lenne helye ennek.
Tudom, nincsen benne ebben az öszvér törvényjavaslatban a polgári törvénykönyv, nagyon örülök neki, hogy nincsen benne. De ez is jelzi, a 11-es indítvány kapcsán szerintem érdemben lefolytatandó vita vagy polémia, hogy bizony, alaposabb megfontolást igénylő kérdések ezek annál, semhogy így hevenyészetten, év végén - mert valamilyen határidő köt bennünket - ezért gyorsan sok törvényt egy ernyő alatt módosítsunk.
Ugyanakkor itt is szeretném megjegyezni, hogy megítélésem szerint az ingatlan-nyilvántartási törvény hatálybalépése kapcsán nem jelentene tragédiát, hogyha most ezt a törvényjavaslatot nem fogadná el az Országgyűlés. Azzal viszont nagyon egyetértek, hogy érdemben és az előbb említett módon, tehát akár a polgári törvénykönyvre is kiterjedő módon érdemes lenne megvizsgálni, hogy még milyen rendelkezéseit célszerű módosítani.
Ezzel együtt, ha nem sikerül a dologban előrehaladni, a beterjesztetthez képest Koppánné Kertész Margit indítványa javít a szövegen, tehát én azt gondolom, ha végül is szavazásig megy a dolog, akkor ajánlom, hogy képviselőtársaim is támogassák a 11. számú indítványt.
Más a helyzet a 12-es, Vitányi István képviselőtársam által benyújtott indítvánnyal, ezt én személyesen sem támogatom. Itt és most azért szeretnék róla szót ejteni, mert ehhez az indítványhoz egy kapcsolódó módosító javaslatot terjesztettem be, és erre szeretném felhívni az államtitkár úr, illetőleg képviselőtársaim figyelmét.
Az általános vitaszakaszban is elmondtam, hogy a halászatról és a horgászatról szóló törvény alapvetően átforgatja a halászati és horgászati jogokat. A korábbi törvény a víz tulajdonához kötötte a halászati jogokat, és előírta annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.
A mostani javaslat - ahogy erről majd, amikor oda kerülünk, beszélni fogunk - a halászati és horgászati jogokat a medret is magában foglaló földrészlet tulajdonához köti. A meder bizonytalanságai, az, hogy hol víz alatt van, hol nincs víz alatt, most még inkább indokolttá tennék azt, hogy az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza, hogy mely ingatlanhoz tartozik halászati jog, és tartalmazza azt, hogy ezt másokkal közösen vagy önállóan gyakorolhatja. Elsősorban természetesen nem az önálló, hanem a társult halászati jogok azok, ahol garanciális okokból nagyon fontos lenne fenntartani azt a jelenleg hatályos szabályt, miszerint a halászati jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
Ezt a kis kitérőt azért fogalmaztam meg, mert, mint említettem, Vitányi István képviselőtársam javaslatához kapcsolódva, aki az ingatlan-nyilvántartási törvénynek a 16. §-át nyitotta meg e vonatkozásban számomra... - ezért itt egy olyan indítványt fogalmazott meg, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó halászati jog legyen a bejegyezhető jogok felsorolásában.
Összességében, azt gondolom, a beterjesztett módosító indítványok is jelzik, hogy az elfogadott, de még hatályba nem lépett ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény nem annyira rosszul sikeredett törvény. Sok módosítására sokkal inkább azért van most szükség, mert a kormányváltást követően a földtörvényhez kapcsolódó, annak is elsősorban a földhasználat regisztrációjával összefüggő rendelkezései más helyzetet teremtettek és teremtenek; ami mondandó itt és most csak azért érdekes, mert szeretném itt és valószínűleg e vitában utoljára elmondani azt, hogy időnként helyénvalóbb lenne, azt gondolom, meghallgatni a parlamenti vitában elhangzó olyan ellenzéki érveket, amelyek egyik vagy másik törvény megfogalmazása kapcsán rögzítik, hogy ahhoz a szabályozáshoz még szükséges volna egy másik törvény módosítása.
Így volt ez a földtörvény módosításakor, amikor - igaz, hogy azt nem az igazságügyi tárca, hanem a földművelésügyi tárca terjesztette be, gondolom, kormány-előterjesztés volt mind a kettő - elhangzott a vitában, hogy szükséges az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása, a földhasználati regisztráció szabályainak a megváltoztatása a földtörvényi rendezés miatt, ez elmaradt. Valószínűleg sokkal előremutatóbb lenne mind a parlamenti működés, mind pedig a meghozandó törvények minőségét illetően is, ha az együvé tartozó kérdések, akkor, amikor felmerülnek, együtt kerülhetnének rendezésre is.
Nagyon szépen köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
