NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a képviselő úrnak a felszólalását. Azt tudom a kormány nevében mondani, hogy ezek az aggodalmak az európai uniós csatlakozással kapcsolatosan bennünk is élnek, és meggyőződésünk szerint meg fogjuk tudni találni a megoldást arra, hogy az Európai Unió áldás legyen a határon túli magyarság számára is, ne pedig átok.
Ennek érdekében a határon túli magyarság kérdése az európai uniós tárgyalási álláspontjaink kidolgozása során meghatározó súllyal esik a latba. Legutóbb átadtuk a schengeni követelményekkel összefüggő magyar tárgyalási álláspontot az Európai Uniónak, és fontosnak tartottuk azt, hogy a kormánydöntés megszületése előtt ebben a kérdésben folyjon egyeztetés a parlamenti pártok között is, így az integrációs bizottság és a külügyi bizottság is megvitatta ezt a kérdést.
Hiszen valóban, a két legérzékenyebb probléma ebben a kérdéskörben ragadható meg. Az egyik a határőrizettel összefüggő problémák, a másik pedig a vízumpolitikával összefüggő kérdés. Végül is olyan tárgyalási álláspontot sikerült elfogadni, amely élvezi az összes parlamenti párt támogatását ebben a rendkívül érzékeny kérdésben. Hadd ne ismertessem ezen a helyen ennek a tárgyalási álláspontnak a részleteit!
A lényeg az, hogy sikerült egy közös álláspontot kialakítani, ami nem csupán a hazai pártok támogatását élvezi, hanem a Magyar Állandó Értekezleten mód nyílt arra is, hogy még a tárgyalási álláspont átadása előtt a határon túli magyar szervezetekkel is sikerült közös véleményt kialakítani ebben a kérdésben.
Ahogy a képviselő úr említette, nem csupán vízumpolitika, nem csupán határőrizet, ami ezen a területen feladatként előttünk áll, hanem nagymértékben elősegítheti a határon túli magyarok szülőföldön maradását, az integrációra való felkészülésüket - az a javaslat, amit mi immáron státustörvény néven ismerünk, amit a Magyar Állandó Értekezlet végül is egyhangúlag fogadott el. Ennek a státustörvénynek a feladata belpolitikai; a magyarországi belső jogban fogja meghatározni azokat a preferenciákat, kedvezményes elbánási lehetőségeket, amivel a határon túli magyarok Magyarországon belül élhetnének, legyen az az oktatás, a munkavállalás vagy az egészségügyi ellátás kérdése.
A munkálatok intenzíven megkezdődtek a Magyar Állandó Értekezlet ülését követően. A szakbizottságok feladata lesz, hogy végül is áttekintsék a magyar jogrendszert, körvonalazzák, hogy mely pontokon szükséges jogszabályalkotás, hogy mik a prioritások, hogy hozzárendeljék értelemszerűen a megfelelő költségvetési vonzatokat. Hadd hangsúlyozzam, hogy kialakult a Magyar Állandó Értekezleten a konszenzus a kormányzat, a parlamenti pártok és a határon túli politikai erők között. Ennek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mindenki részéről szükség volt bizonyos kompromisszumkészségre, de ez végül is meglett.
Meg szeretném nyugtatni tehát a képviselő urat e tekintetben, hogy ennek a bázisán az előkészítő munka mind a kormányzat, mind pedig a szakbizottságok részéről megvan, és én lehetőséget látok arra is, hogy a 2000. év folyamán ez a jogszabály elfogadásra kerülhessen. Tehát rövid időn belül olyan stádiumba ér a szakmai munka, amikor egyeztetni lehet, és tűzzük ki célnak azt, hogy 2000 folyamán ebben a nagyon fontos, szimbolikus jelentőségű évben megszülethessen a státustörvény, amelynek célja nem más, mint hogy a határon túli magyarok szülőföldön maradását és gyarapodását elősegítse. Tehát ennek megfelelően azért számos ellensúlyt, biztosítékot is be kell majd építeni ebbe a jogszabálytervezetbe.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
