SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt hetekben Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor úr többször is vitatta a kormány döntését a tömegközlekedési tarifák jövő évi emeléséről, de nem csökkenteni, hanem emelni akart. Mint köztudott, a kormány kisebb mértékű, 6 százalékos emelés mellett érvel; a főpolgármester úr pedig egy magasabb, 14 százalékos jegyáremelést akar.
A sajtóból értesülhettünk arról, hogy Demszky Gábor javaslata milyen konkrét összegeket takar. Ez alapján például egy havi dolgozói, felnőttbérlet 3900 forintba, egy tanuló- és nyugdíjas-havibérlet 1270 forintba kerülne. Mindez azt jelentené, hogy egy kétgyermekes család havi tömegközlekedési költsége a már eddig is magas 9 ezer forintról 10 340 forintra nőne. Nem igazán követhető a 14 százalékos emelés sem, hiszen a tanuló- és nyugdíjas-havibérleteknél 15,5 százalékos emelés valósulna meg, de még ezt is felülmúlná az éves bérletek 16,2 százalékos emelése.
A fővárosi polgárok számára, az itt lakó, dolgozó képviselők számára sem mindegy, milyen jegy- és bérletárak valósulnak meg, mennyire terheli meg az áremelés a tömegközlekedést használók pénztárcáját.
(13.30)
Úgy gondolom, hogy a családok teherviselő képességét meghaladja ez az emelési mérték.
Tisztelt Ház! A jegyárak az utóbbi tíz esztendőben évről évre nőttek, gyakran az inflációt meghaladó mértékben. Ezzel párhuzamosan a BKV egyre növekvő arányban volt veszteséges, '96 óta a vállalat költségvetése már rendre veszteséget tervezett. 1999 végére a veszteség 9 milliárd forint körül várható. A BKV adósságállománya, mint azt a lapok megírták, 13 milliárd forint. Az évek óta növekvő veszteség miatt ma már komoly terhet jelentő adósságállomány alakult ki. Az elmúlt időszakban a BKV finanszírozásában átrendeződés volt megfigyelhető. A jegyek és bérletek eladásából származó, az utazóközönség által fizetett menetdíjbevétel több mint háromszorosára nőtt, miközben a központi költségvetés által fizetett árkiegészítés közel négyszeresére emelkedett az említett időszakban. Ezekkel ellentétben a tulajdonos, a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulása mindössze 1,3-szeresére növekedett.
A számokból kiolvasható tehát, hogy a '91 és '98 közötti időszakban a költségvetés hozzájárulása reálértékben nőtt, miközben a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulása reálértékben csökkent. A főváros költségvetésének adatai is a fenti állítást támasztják alá; miközben Budapest költségvetésében a BKV támogatása '91-ben a kiadások 17,6 százalékát jelentette, addig ugyanez 1998-ban már csak 5,7 százalékot tett ki. Az ilyen módon kialakult helyzet rákényszerítette a BKV-t, hogy a folyamatos üzemeltetéshez szükséges felújításokat, karbantartásokat ne végezze el. Ennek eredményeként '96-tól a zsúfoltság olyan nagy lett a tömegközlekedési eszközökön, hogy a járatmegszüntetéseket már nem folytatták tovább, az itt élő polgárok - a közelről és távolról rendszeresen bejárók - szerencséjére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt tartom egyértelmű célnak, hogy a tömegközlekedést használó fővárosi és vidéki polgárok megfelelő színvonalú ellátást kapjanak megfizethető áron. Az elébb említett számok alapján számomra ma úgy tűnik, hogy a jegy- és bérletbevételekből, valamint az állami támogatásból ez nem valósítható meg. A főváros vezetői folyamatosan vonulnak ki a BKV működtetéséből, és így nem felelnek meg a tulajdonosi pozíció követelményeinek. Mivel a főváros közlekedése sokkal nagyobb mértékben érinti az ország gazdaságát, működőképességét, semhogy a kormány pusztán kívülállóként figyelhetné a tulajdonos felelőtlen lépéseit, felvetődik több kérdés is. Milyen mozgástere van a kormánynak egy olyan cég esetében, amelynek nem tulajdonosa, de működéséhez támogatást ad? Milyen lépéseket kényszeríthet ki az az akár zsarolásnak is minősíthető főpolgármesteri kijelentés, miszerint ha nem emelhet a főváros vezetése 14 százalékkal menetdíjat, leállítják az este negyed tíz utáni BKV-járatokat?
Azt hiszem, hogy a főpolgármester úr politikai szándékaira a kormánynak is meg kell találni a megfelelő választ. Tisztelettel várom az ebbéli reagálásukat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
