SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Postabank Részvénytársaság konszolidációjának részeként a Reorg-Apport Részvénytársaság 41 milliárd forint vételáron 120 milliárd forint névértékű kétes követelést és befektetést vásárolt a Postabanktól a bank által lejegyzett és az állam által garantált kötvények kibocsátásával a múlt év utolsó napján. Noha a teljes portfólió hasznosítására a Reorg-Apport rendelkezésére álló két év csaknem fele már eltelt, tudomásunk szerint az eszközök értékében számított töredékét kísérelték meg csak eddig értékesíteni.
Amit viszont sikerült eladni, ott a rendelkezésre álló információk szerint több esetben is komolyan megkérdőjelezhető a verseny tisztaságának érvényesülése. Három esetet említek. A Mons Sacer Pannonhalma Részvénytársaság Reorg-Apport tulajdonában volt 30 százaléknyi részvénypakettjét például az a Várinvest Részvénytársaság vásárolja meg, mely egyrészt a Reorg-Apport társszervezetének vagy munkaszervezetének, a Reorg-Faktor Rt. vezérigazgatójának magánérdekeltségi körébe tartozott, másrészt melynek jelenlegi társtulajdonos elnök-vezérigazgatója a Reorg-Apport és Reorg-Faktor vezetőinek kollégája volt a korábbi közös munkahelyükön. A bennfentesség gyanúja szembeötlő, még ha a pályáztatás formailag megtörtént is.
(13.40)
Magánszemélyekkel szembeni követeléseinek egy részét a Reorg-Apport saját munkaszervezetének, az eszközök hasznosításában, a pályázatok lebonyolításában közreműködő Reorg-Faktornak értékesítette. Pályáztatás ugyan itt is volt, csak éppen a licitáló vevőjelöltek nagy meglepetésére a lebonyolító saját magát hirdette ki nyertesként. A bennfentesség ezúttal is magáért beszél.
A Budai Hengermalomhoz kapcsolódó, 3 milliárd forintot meghaladó követeléscsomagot pedig pályázaton kívül értékesítették a Magyar Fejlesztési Bank faktoringcégének, a magyar követelést kezelő részvénytársaságnak. Köztudott, hogy Simicska Lajos úr jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank tanácsadója, így a magyar átalakulás ezen történetét nevezhetjük akár a Máté Lászlótól Simicska Lajosig vezető regényes útvonalnak is, ami alig pár milliárd veszteséget okozott mindannyiunknak.
Ilyen körülmények között azután különösen figyelemre méltó, hogy a kormány 15 milliárd forint állami pénzzel kívánja megsegíteni a Reorg-Apportot, az ÁPV Rt. által a Reorg-Apportban végrehajtásra kerülő tőkeemelés formájában, melynek célja a társaság további veszteségeinek ellentételezése lenne. Felmerül a kérdés, ha mind a Postabank, mind annak könyvvizsgálója, sőt három, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló még ez év tavaszán is 41 milliárdra értékelte a szóban forgó portfóliót, akkor rövid idő elteltével, pár hónap múltán s az eszközök csak kicsiny hányadának értékesítése után, ilyenfajta piaci megmérettetést követően miként lehet máris tudni, hogy a 41 milliárdhoz képest is újabb 15 milliárd forint veszteség várható.
Melyek a portfóliónak azok a tételei, ahol ez az arányaiban is óriási vagyonvesztés bekövetkezik? Miként vállalhatott készfizető kezességet a kötvény kibocsátásakor az állam, ha ez az újabb 15 milliárd veszteség már alig fél év után is ilyen világossá vált? Esetleg mindez a Reorg-csoportnál folyó furcsa vagyonértékesítés következménye-e, vagy valami más, előre megírt titkos vagyonhasznosítási forgatókönyv szükséges forrásfedezete lenne? Természetesen ismét az adófizetők cechjére.
Ilyenfajta kérdések feltehetően fel sem merülhetnének, ha a parlament kormánypárti oldala nem utasította volna el annak az SZDSZ által javasolt vizsgálóbizottságnak a felállítását, melynek feladata a Postabank konszolidációs folyamatának ellenőrzése lett volna, többek közt a megelőzés, az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése érdekében. Most nincs bizottság, nincs vizsgálóbizottság, viszont vannak furcsa ügyek. Kár, hogy így történt! (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
