GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A részletes vita ellenére hadd indítsam onnan, ami a kezdet kezdetén az ügyrendi vita volt, és hogy miért tartottuk volna olyan fontosnak a kormány állásfoglalását, és ebben Sümeghy képviselő úrral is hadd vitatkozzam nagyon határozottan.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat, amelyről valójában vitatkoztunk és amelyhez módosító javaslatokat nyújtottunk be, a T/1610. számot viseli.
(10.20)
E törvényjavaslat preambulumában az szerepel, hogy a kamarák feladata a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával kapcsolatos..., és hadd ne folytassam. Ezzel szemben a Rigler és Babák képviselő urak által benyújtott csomag - amelyre hivatkozott Lotz Károly képviselő úr is - rögtön úgy kezdődik a preambulumban, hogy kiemelnék ebből a preambulumból a gazdasággal összefüggő közfeladatokat, a köztestületi formát, az önigazgatást. Ez azt jelenti, sőt, ha a csomag többi részét nézem, a közfeladatokat, közigazgatási feladatokat is kiemeli, és ez azt jelenti, hogy teljesen ellentétes ez a módosító csomag a törvényjavaslat preambulumával. Miközben ez a két, egymással szemben álló tény van, a kormány a bizottságok üléseink csakis és kizárólag az ebben a csomagban szereplő módosító javaslatokat támogatta. Tehát ez azt jelenti, hogy a kormány az általános vita időszakában feltehetően megváltoztatta álláspontját, és már nem a saját maga által benyújtott törvényjavaslatot támogatja, hanem annál egy még szörnyűbb, nem akarok jelzőket használni, ezt megtette már Lotz képviselőtársam, de azt hiszem, ennél csak szörnyűbb dolgokat lehetne erről mondani. De hadd térjek vissza, és nekem is a vitaszakaszokkal is gondom van.
Gondolom, képviselőtársaim hasonlóan megnézték, de tessék most megnézni, az első vitaszakaszban beszélnünk kell - vagy kellene - az 1-31-ig és utána felsorolt még közel ötven módosító javaslatról. Ezek a módosító javaslatok nemcsak a preambulummal foglalkoznak, hanem a közigazgatási feladatokkal, egyszerű elnevezésekkel, tehát nyelvtani pontosításokkal, foglalkoznak az érdekképviseletekkel való viszony kérdéséről, aztán foglalkoznak a szolgáltatási díjak kérdésével vagy átmeneti kérdésekkel, hatályba léptetéssel, vagy a kamarai vagyonnal való elszámolással, vagy egyszerűen a vagyontól való megfosztás kérdésével. Miközben ez össze van csomagolva az első vitaszakaszban, ez ugyanígy megjelenik a második, harmadik, negyedik és az ötödik vitaszakaszban is. Tehát feltételezhető, hogy a mai napon, amikor ebben az öt órában vitatkozunk, akkor ugyanarról a kérdésről többször kell hogy fölálljunk és szóljunk, mert egyszerűen nem lehet idecitálni. Hiába mondjuk azt, hogy mi benyújtottunk például a közigazgatási feladatokra vonatkozóan módosító javaslatokat, mert ezek majd csak a második vitaszakaszban kerülnek sorra, miközben a Rigler-Babák változatnál ez az egyes vitaszakaszban szerepel.
Ezért most annyit szeretnék még elmondani, képviselőtársaim, ami mellett mi, a szocialista frakcióból jelen lévő képviselők mind-mind érvelni fogunk, és az a sok módosító javaslat, amit képviselőtársaimmal együtt benyújtottunk, azok arról szólnak, hogy a kamarák, figyelemmel arra, hogy elindult egy folyamat, egy pozitív irányú folyamat, amelyet tovább kellene erősíteni, a szolgáltatások színvonalát növelni - ilyen jellegű módosító indítványokat adtunk be -, mindenképpen megőrizni az automatikus kamarai tagságot. Tehát amikor egy gazdálkodó szervezet megalakul, legyen az egyéni vagy társas vállalkozás, automatikusan taggá váljon a kamarában. Viszont ehhez szorosan kötődnek azok az indítványaink, amelyek a kamarai tagdíjra vonatkozóan törvényi mentességet írnának elő azoknak a vállalkozóknak, akiknek véleményünk szerint 4-5 millió forintos évi bevételi forgalmuk van, ne kelljen tagdíjat fizetni. Ugyanakkor a kormány járuljon hozzá a költségvetésből a közfeladatok legalább részbeni finanszírozásához, hogy ezt ne kizárólag a vállalkozóknak kelljen vállalni a tagdíjfizetéssel. Ez indokolható lenne abból a szempontból, hogy a mi véleményünk, további közfeladatokat kellene átadni ahhoz, hogy úgy, mint az eredeti törvényjavaslat preambuluma fogalmaz, erősödjön a kamarákban az önigazgatás, a gazdaság szereplőinek érdekképviseleti funkciója tovább erősödhessen. Természetesnek tartjuk azt, hogy a tagdíj vonatkozásában az alapszabálynak még további lehetőségeket kell tartalmaznia, hogy meglegyen lehetősége annak, hogy maguk a vállalkozók, a vállalkozók képviselői a kamara tagjaként dönthessenek arról, hogy milyen körben akarnak ezzel a kérdéssel foglalkozni, vagy kire nézve akarnak további mentességeket adni.
Bevezetőben csak ezt kívántam elmondani, és a befejező mondatom ugyanaz, amivel indítottam. Mivel ma mi úgy ismerjük, hogy a kormány szándéka még mindig a kamarák köztestületi jellegének megszüntetése ezen indítvány alapján, a közigazgatási feladatok kiemelése, és nem látunk a módosító csomagban, még így ebben a 40-től 390-es ajánlási pontig felsoroltban sem arra vonatkozóan konkrét és valós intézkedést, hogy ezeket a feladatokat ki veszi át, milyen terhe lesz. Szeretném fölhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a költségvetésnél elég előrehaladott szakaszban vagyunk, és egyetlen olyan módosítás nincs arra vonatkozóan, hogy ki fogja kifizetni, ki fogja finanszírozni azt a testületet vagy azt a szervezetet, amelyik ezeket a közfeladatokat átveszi, és ennyiben csak megismétlem Lotz képviselő urat. A kamarai tagok eddig befizetett díjából egy olyan infrastruktúra jött létre, amellyel azelőtt a közigazgatás nem is rendelkezett, legfeljebb csak az álmaiban volt ilyen. Most ezt a rendszert ez a módosító csomag, amit - hadd használjam én is ezt a 43-as számot, amiben feltehetően az egyes szakasz ezért van így összevonva - teljes egészében megszünteti. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
