DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm elnök úr. Most valóban az előterjesztés részleteivel szeretnék foglalkozni, és nem igazán belemenni a politikai részébe.
Az előterjesztés 3. § (3) bekezdése kijelenti, hogy a gazdasági kamaraként
a) Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint
b) Agrárkamarát kell alakítani.
Ezzel az előterjesztési ponttal két bajunk is van. Egyrészt az, hogy csak ezt a kettőt jelöli meg, tehát nem helyeseljük a kamarák összevonását, egész más az érdeke a kézműveseknek, egész más az agráriumnak, és egész más a multinacionális cégeknek. Tehát ez számunkra nem elfogadható, hogy összevonják a kamarákat. Ráadásul nem elfogadható a módja, hogy azt mondják, hogy azt kell létrehozni. Szerintünk kamarákat létre lehet hozni, mert az önkéntesség akkor valósul meg, ha a lehetőségeket megadjuk, és nem kötelezünk senkit. Kiket kötelezünk, hogy létre kell hozni, ha ad absurdum senki nem akarja önkéntesen majd a kamarákat létrehozni? Tudom, hogy lesznek olyanok, akik létrehozzák, de ez logikailag bukfenc, hogy kötelezzük azokat, akik nem is akarnak esetleg kamarákat létrehozni, hogy márpedig kötelező, és csak ezzel a két kamarával lehet foglalkozni. Tehát ezt nem tudjuk elfogadni.
Ugyanígy problémát jelent nekünk például az 53. számú módosító indítványban az a javaslat, amely azt mondja, hogy kereskedelmi, ipari és kézműves kamarákon belül ipari, kereskedelmi és kézműves tagozatokat kell létrehozni. Megint a kötelező, hogy ezeket létre kell hozni, akár van rá igény, akár nincs. Nem lehet ennél kevesebbet, mondjuk, csak kettőt, és nem lehet ennél többet, négy vagy öt tagozatot létrehozni, ha esetleg többre lenne igény. Ez ugyancsak egy logikai bukfenc, és egy kényszer a vállalkozóknak, ahelyett, hogy hagynánk őket érvényesülni, hogy azt hozzák létre, amit igazából szeretnének.
Ugyanilyen probléma az is, hogy ezek a kamarák hány, vagy milyen módon szűnhetnek meg. Azt mondja az egyik előterjesztés, hogy megszűnik akkor - az eredeti előterjesztés szerint - ha a legkisebb létszám ott 10 fő alá süllyed, és egy kiegészítés azt mondja, hogy akkor is megszűnik, ha a törvényben, illetve egyéb jogszabályban részére meghatározott közigazgatási feladatot pénzügyi ellehetetlenülés miatt nem tudja elvégezni.
Most szerintünk mind a két eset lehetséges a megszűnésre, akkor is, ha a minimumlétszám alá csökken, és akkor is, ha nem tudja a feladatát ellátni, ezek nem kizáró okok, az előterjesztésben, és a javaslatban vagy, vagy szerepel. Vagy ezért szűnik meg, vagy azért. Szerintünk mind a két okból lehetséges a kamarák megszüntetése.
Nem igazán tudunk mit kezdeni olyan indítványokkal - most módosító indítványról beszélek - amelyek azt mondják, hogy a gazdasági kamarák elősegítik a kis- és közepes vállalkozások működését, valamint az európai integrációhoz való csatlakozás felkészülését. Ez blabla. Ez a régi, szokásos, hatékonyabban, erőteljesebben, jobban. Nem mond semmi konkrétumot. Ha a kamarák feladatait akarjuk meghatározni, akkor az, hogy a kamarák elősegítik, a világon semmit nem mond. Valahogy meg kell mondani, milyen módon segítik elő, milyen feltételekkel, milyen eszközökkel segítik elő ezeket a tevékenységeket.
A következő észrevételünk szintén egy módosító indítvánnyal foglalkozik, amely azt indítványozza, hogy a kamarák a kamarai tagsággal nem rendelkező gazdálkodó szervezeteket figyelmeztethetik, eljárást kezdeményezhetnek, bíróság elé állíthatják. Hát ez nagyon furcsa, hogyha valaki, akinek semmi köze a gazdasági kamarán kívüli szervezetekhez, az különböző szankciókat alkalmazhat ellene. Mint magánszemély a kamara vezetője, vagy bárki, ha észleli, hogy egy gazdálkodó törvénysértést követ el, megteheti az intézkedéseket. De hogy a kamara egy kamarán kívüli szervezettel szemben szankciókat alkalmazzon, én ezt elfogadhatatlannak tartom.
Problémát okoz számunkra az is, hogy meg akarják határozni, hogy hány alelnöke lehet egy kamarának. Nagyon helyeseljük azt a módosító indítványt, amely azt mondja, hogy ahány tagozata van a kamarának, annyi alelnöke legyen, tehát minden tagozat vezetője egyben kamarai alelnök is legyen, nem pedig az előterjesztés szerint négy alelnökben meghatározni ezt a számot, majd a tagozatok megmutatják, hogy mennyire van szükség.
Megjegyezni kívánom, hogy a saját módosító indítványaim arra vonatkoztak, hogy előbbre hoznánk a kamarák kötelező tagságának a megszűnését. Nagyon jó lenne, hogyha ez nemcsak a jövő év végén, hanem valamikor előbb következhetne be. Ennek megfelelően több módosító indítványt is előterjesztettem.
De problémánk van a kamara hibás döntéseivel szembeni eljárással. Az előterjesztés azt mondja, hogy egy miniszter semmisítheti meg, és nagyon helyeseljük azt a módosító indítványt, amely arra vonatkozik, hogy a miniszter csak bírósághoz fordulhat, és a bíróság éljen a törvény adta lehetőségével, és megsemmisítheti a kamarának a törvénytelen, vagy más jogszabályokat sértő intézkedéseit.
Helyeseljük azt is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) hogy a gazdasági kamaráknál választás a kamarák létszámának és ne a súlyának megfelelően történjék.
