DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Az alkotmányügyi bizottságban jelen lévő ellenzéki képviselők kifejtették azt az álláspontjukat, hogy nagyon kívánatos lenne, ha egy olyan törvényről tudnánk vitatkozni, amely valóban a nemzet egységét és a pártok közötti egységet szimbolizálja.
Egy ilyen törvény benyújtásának és elfogadásának megvolt a lehetősége, hiszen 1999. szeptember 13-án az ellenzéki pártok ezzel kapcsolatos véleményüket a kormánnyal történt egyeztetésen kifejtették. Ugyanakkor ezen az egyeztetésen kifejtették azokat az aggályaikat is, amelyek egy olyan törvénnyel kapcsolatosak, amely, ahelyett, hogy az egységet szolgálná, megosztást hoz létre. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Ti hozzátok létre!) A kormány mégis azt az utat választotta, hogy ilyen tartalmú javaslatot nyújtott be.
Mi a magunk részéről a bizottság ülésén, a jelen lévő ellenzéki képviselők, kifejtettük azt az álláspontunkat is, hogy változatlanul nyitottak vagyunk egy olyan kompromisszumra, amely az egység megteremtését szolgálja, annak ellenére, hogy - még egyszer mondom - maga a javaslat nem ebbe az irányba tett lépés.
A bizottság ülésén a törvényjavaslattal - tehát az előttünk lévő, és nem a nyilatkozatokban megnyilvánuló törvényjavaslattal - kapcsolatban kétféle kritika fogalmazódott meg. Az egyik egy elvi kritika, a Szent Korona-tannak a törvény részévé való tétele, a másik pedig technikai problémák sorozata.
Az elvi problémát illetően a bizottság ellenzéki képviselői úgy ítélték meg, hogy a törvényjavaslatnak az a megfogalmazása, amely úgy szól, hogy "a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg", ezt a rendkívül fontos, és az ellenzéki képviselők által is fontosnak tartott nemzeti ereklyét, egyedülálló történeti ereklyét aktuálpolitikai üzenettel próbálja felruházni, különös tekintettel arra, hogy ez a mondat a Szent Korona-tant méltató bekezdést követi. Tehát a mondat nyelvtani értelmezéséből, az "is" szó helyes értelmezéséből az következik, hogy az előző bekezdésben szereplő Szent Korona-tanra utalva szól úgy a mondat, hogy "továbbra is a magyar állam egységét testesíti meg" - tehát ma is. Ezért úgy ítéltük meg, hogy amíg ez a fogalmazás benne van a javaslatban, az nem támogatható.
Ugyancsak elvi aggályként fogalmazódott meg a bizottság ellenzéki képviselői részéről a Szent Korona kezelésével kapcsolatos testület összetétele és annak funkciói; aggályként fogalmazódott meg technikai értelemben az, hogy miközben a kormány egyes képviselői úgy nyilatkoznak, hogy csak egy évre történik a Parlamentbe szállítása a koronának, a törvényjavaslat végleges elhelyezést (Dr. Dávid Ibolya közbeszól.) mond, amiről pedig a kormány képviselője úgy nyilatkozott, hogy a későbbi elhelyezésről majd a Szent Korona-testület fog dönteni, ami megint csak ellentétes magával a javaslattal. Tehát nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány képviselői sincsenek a bizottsági ülésen tisztában azzal, hogy valójában mi is történik ennek a törvénynek a következtében.
Aggályként fogalmazódott meg az is, hogy a Parlamentben való elhelyezéssel a korona megtekintését lényegesen nehezebbé teszi az előterjesztő, hiszen úgy ítéltük meg, hogy a 400 ezer múzeumlátogatóhoz képest a 240 ezer Parlament-látogató jóval kevesebb látogatót eredményez, és különös tekintettel arra, hogy a millenniumi év (Dr. Dávid Ibolya: Mert eddig nem volt itt!) protokolláris... Elnézést, miniszter asszony, én nem szóltam bele az ön expozéjába. (Dr. Dávid Ibolya: Ötször körülbelül! Ötször!)
