DR. PETŐ IVÁN, a kulturális és sajtóbizottság alelnöke, a kisebbségi vélemény ismertetője: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! A kulturális bizottságban kialakult kisebbségi vélemény szerint is szükséges, hogy legyen az államalapítás 1000. évfordulójára emléktörvény, azonban az a kisebbség közös véleménye, hogy erre a benyújtott törvényjavaslat nem alkalmas, ezért általános vitára alkalmatlannak találtuk; nem alkalmas ez a törvényjavaslat több ok miatt sem.
Az egyik fontos ok az, hogy maga a szorosabban vett emlékező szöveg is alkalmatlan arra, hogy egy ilyen törvény alapja legyen, hiszen olyan területekre kalandozik, amelyek a parlamentnek nem tartoznak a feladatkörébe; történelmi értékelésekben, tudományos kérdésekben kíván állást foglalni. Ráadásul a törvényjavaslat olyasmit is beleapplikál, belevesz a törvénybe, ami egyáltalán nem szükséges a méltó megemlékezéshez, és nem szolgálja a parlamenti pártok, szélesebben értelmezve a nemzet ezen ünnep alkalmából kívánatos egységét. Ilyen természetesen a már többször emlegetett Szent Korona-tan.
Valamelyik előttem felszólaló, többségi álláspontot képviselő képviselőtársam azt említette - talán a miniszter asszony is, ha jól emlékszem -, hogy ami a Szent Koronáról, a Szent Korona-tanról van a törvényben, az a múlttal kapcsolatos. A törvény szövegében azonban tételesen - ahogy Hack Péter képviselőtársam is idézte - az áll, hogy "a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg".
Azt gondolom, ez nyelvtanilag és tartalmilag is félreérthetetlen, és ez a kisebbségi vélemény a máról szól. Véleményünk szerint az ilyenfajta megállapítás nincs összhangban az alkotmánnyal, hiszen az alkotmány szerint a magyar nemzet egységét a köztársasági elnök testesíti meg. Ez nem történeti, hanem mára vonatkozó és bizony, jogi következményekkel járó értékelés.
A kulturális bizottság kisebbségi véleménye szerint van más alkotmányosan vitatható része, mondhatni, alkotmányellenesnek tűnő része az előterjesztésnek: ez a koronatanács. A koronatanácsban nem személyük, hanem közjogi tisztségük alapján kerülnek az emberek, egyebek között a Magyar Köztársaság elnöke, akinek feladat- és hatásköréről magasabb szintű jogszabálynak kell intézkednie, nem egy megemlékező törvénynek. Ráadásul, mintegy mellékesen - ezt kormánypárti képviselők is felvetették - az szerepel a törvényjavaslatban, hogy a koronatanács elnököt választ. A bizottságban kormánypárti képviselőtársaink is egyetértettek azzal, hogy egy olyan testület, amelynek közjogi tisztsége alapján a köztársasági elnök tagja, nem választhat más elnököt, hanem automatikusan a köztársaság elnöke lenne az elnöke, ha ez alkotmányosan ilyenfajta jogszabállyal megoldható lenne. Egyébként a törvényjavaslat indoklásában is más szöveg szerepel a Szent Korona-tannal kapcsolatban, mint ami a miniszter asszony itt elmondott szövegével szinkronban lenne, de ennek részleteibe majd lesz mód belemenni.
Ami a Parlamentbe szállítást illeti, ezt is ellenezte a kulturális bizottság kisebbsége, nemcsak praktikus okokból, hanem elvi okokból is, ha szabad ezt mondani, hiszen bármilyen becses tárgy is a korona, bármennyire is nemzeti ereklye, a kisebbségi álláspont szerint mégiscsak múzeumi tárgy. Nincs köze a mai államhatalmi szervekhez, márpedig az elhelyezése már önmagában is olyan szimbólum - mármint a kormányközeli elhelyezése, a végrehajtóhatalom-közeli elhelyezése -, ami elfogadhatatlan.
A kulturális bizottságban a kulturális minisztérium államtitkár-helyettese csak megerősítette az aggodalmakat, tételesen is kifejtette, hogy később, egy éven belül valószínűleg továbbviszik a Parlamentből a Szent Koronát és a hozzá tartozó ereklyéket, sőt azt is mondta, hogy mindezeknek a mozdítása veszélyeket hordoz magában, a mozgás nagyon komoly következményekkel járhat.
Mindezek nyomán a kulturális bizottság kisebbsége a mai formájában ezt a törvényjavaslatot nem tartja méltónak az államalapítás 1000. évfordulójára szolgáló megemlékezésre, és elfogadhatatlannak tartja.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)