DR. PETŐ IVÁN

Teljes szövegű keresés

DR. PETŐ IVÁN
DR. PETŐ IVÁN, a kulturális és sajtóbizottság alelnöke, a kisebbségi vélemény ismertetője: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! A kulturális bizottságban kialakult kisebbségi vélemény szerint is szükséges, hogy legyen az államalapítás 1000. évfordulójára emléktörvény, azonban az a kisebbség közös véleménye, hogy erre a benyújtott törvényjavaslat nem alkalmas, ezért általános vitára alkalmatlannak találtuk; nem alkalmas ez a törvényjavaslat több ok miatt sem.
Az egyik fontos ok az, hogy maga a szorosabban vett emlékező szöveg is alkalmatlan arra, hogy egy ilyen törvény alapja legyen, hiszen olyan területekre kalandozik, amelyek a parlamentnek nem tartoznak a feladatkörébe; történelmi értékelésekben, tudományos kérdésekben kíván állást foglalni. Ráadásul a törvényjavaslat olyasmit is beleapplikál, belevesz a törvénybe, ami egyáltalán nem szükséges a méltó megemlékezéshez, és nem szolgálja a parlamenti pártok, szélesebben értelmezve a nemzet ezen ünnep alkalmából kívánatos egységét. Ilyen természetesen a már többször emlegetett Szent Korona-tan.
Valamelyik előttem felszólaló, többségi álláspontot képviselő képviselőtársam azt említette - talán a miniszter asszony is, ha jól emlékszem -, hogy ami a Szent Koronáról, a Szent Korona-tanról van a törvényben, az a múlttal kapcsolatos. A törvény szövegében azonban tételesen - ahogy Hack Péter képviselőtársam is idézte - az áll, hogy "a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg".
(8.40)
Azt gondolom, ez nyelvtanilag és tartalmilag is félreérthetetlen, és ez a kisebbségi vélemény a máról szól. Véleményünk szerint az ilyenfajta megállapítás nincs összhangban az alkotmánnyal, hiszen az alkotmány szerint a magyar nemzet egységét a köztársasági elnök testesíti meg. Ez nem történeti, hanem mára vonatkozó és bizony, jogi következményekkel járó értékelés.
A kulturális bizottság kisebbségi véleménye szerint van más alkotmányosan vitatható része, mondhatni, alkotmányellenesnek tűnő része az előterjesztésnek: ez a koronatanács. A koronatanácsban nem személyük, hanem közjogi tisztségük alapján kerülnek az emberek, egyebek között a Magyar Köztársaság elnöke, akinek feladat- és hatásköréről magasabb szintű jogszabálynak kell intézkednie, nem egy megemlékező törvénynek. Ráadásul, mintegy mellékesen - ezt kormánypárti képviselők is felvetették - az szerepel a törvényjavaslatban, hogy a koronatanács elnököt választ. A bizottságban kormánypárti képviselőtársaink is egyetértettek azzal, hogy egy olyan testület, amelynek közjogi tisztsége alapján a köztársasági elnök tagja, nem választhat más elnököt, hanem automatikusan a köztársaság elnöke lenne az elnöke, ha ez alkotmányosan ilyenfajta jogszabállyal megoldható lenne. Egyébként a törvényjavaslat indoklásában is más szöveg szerepel a Szent Korona-tannal kapcsolatban, mint ami a miniszter asszony itt elmondott szövegével szinkronban lenne, de ennek részleteibe majd lesz mód belemenni.
Ami a Parlamentbe szállítást illeti, ezt is ellenezte a kulturális bizottság kisebbsége, nemcsak praktikus okokból, hanem elvi okokból is, ha szabad ezt mondani, hiszen bármilyen becses tárgy is a korona, bármennyire is nemzeti ereklye, a kisebbségi álláspont szerint mégiscsak múzeumi tárgy. Nincs köze a mai államhatalmi szervekhez, márpedig az elhelyezése már önmagában is olyan szimbólum - mármint a kormányközeli elhelyezése, a végrehajtóhatalom-közeli elhelyezése -, ami elfogadhatatlan.
A kulturális bizottságban a kulturális minisztérium államtitkár-helyettese csak megerősítette az aggodalmakat, tételesen is kifejtette, hogy később, egy éven belül valószínűleg továbbviszik a Parlamentből a Szent Koronát és a hozzá tartozó ereklyéket, sőt azt is mondta, hogy mindezeknek a mozdítása veszélyeket hordoz magában, a mozgás nagyon komoly következményekkel járhat.
Mindezek nyomán a kulturális bizottság kisebbsége a mai formájában ezt a törvényjavaslatot nem tartja méltónak az államalapítás 1000. évfordulójára szolgáló megemlékezésre, és elfogadhatatlannak tartja.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem