DR. PETŐ IVÁN
DR. PETŐ IVÁN
DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát lehet és lehet, hogy szükséges is emléktörvényt szimbolikus okokból alkotni, bár természetesen ilyenkor mindig mérlegelni szükséges, hogy jogforrásként egy emléktörvény mennyire használható. A megemlékezésnek ugyanis nemcsak deklaratív elemei vannak, hanem normatív tartalma is van tudományos kérdésekben, márpedig - és ilyenek a történelem kérdései is - a történelem számos kérdése nem lehet jogalkotói feladat. A törvény talán legsemlegesebb részében, mondataiban szerepelnek olyan állítások, mintegy szerves részévé váltunk Európának ezer évvel ezelőtt.
A történelemtudományban ez ügyben hosszú viták vannak, és feltehetően pártállástól függetlenül abban egyetértenek a képviselők, hogy a XV. század végétől, a XVI. század elejétől Magyarország más irányba fejlődött hosszú ideig, mint Európa többi országa. Nem Európa centrumához tartozott, ahogy sokan fogalmaznak, hanem bizony, egyre inkább a perifériájára sodródott. Ilyen ügyekben nem lehet törvénnyel eldönteni az igazság kérdését és a véleményeket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Áttérve a korona elhelyezésének ügyére, kezdjük ott talán, hogy ennek a törvénynek nem kell, hogy része legyen a korona elhelyezésének ügye, nem tartozik a megemlékezéshez a korona elhelyezésének ügye, sőt, megengedhető talán az a vélemény is, hogy egyáltalán nem biztos, hogy törvényi szinten kellene erről az elhelyezésről gondoskodni.
De ami a törvényben szerepel, az egyértelmű, hogy a korona éppen a neki tulajdonított szimbolikus jelentése miatt nem kerülhet a Parlamentbe. Sokszor elmondták már előttem is, én magam is kisebbségi véleményként elmondtam, hogy miután Magyarország köztársaság, nincs köze a mai államhatalmi berendezkedéshez magának a koronának, csak a címerben elhelyezkedő koronaszimbólumnak. Ezért nem a Parlamentben, hanem a jelenlegi helyén, a múzeumban, vagy ha egy külön erre kialakított helyet hoznak létre, gondolok itt a Várra, akkor az megfontolandó, hogy ott van-e a helye.
Tegyük ehhez hozzá, tisztelt képviselőtársaim, és ezek már praktikus kérdések, hogy - nem tudok erre jobb szót - brutálisan szakszerűtlen elszakítani egymástól az összetartozó, a koronához tartozó jelvényeket, és itt praktikus megfontolások, hogy a koronához tartozó palást ma nincs szállítható állapotban, nem jönnek szóba. Szakszerűtlen elszakítani ezeket a tárgyakat egymástól.
Tegyük még azt hozzá, amit minden szakember, így a Kulturális Minisztérium képviselői is megerősítettek bizottsági ülésen, nem veszélytelen a korona szállítása. Mint az előttem szóló kisgazda képviselőtársam említette, a magyar korona eddigi sorsa olyan állapotot hozott létre, hogy a korona és a hozzá tartozó tárgyak nem szállíthatók veszélytelenül, már abban az értelemben, hogy nem éri ezeket súlyos károsodás esetleg. Tehát nem praktikus egy évre, néhány hónapra vagy esetleg több évre annak ismeretében a Parlamentbe hozni, hogy majd innen is tovább viszik. Ráadásul az Országgyűlés egy éves törvényt ilyen ügyben jó, hogy nem alkot, ha tudjuk, hogy amúgy is tovább kell vinni innen a koronát, illetve az ide kerülő jelvényeket.
Ma a parlamenti képviselők, nemcsak az ellenzékiek, a kormánypártiak sem tudják pontosan, hogy mi is lesz a parlamenti elhelyezés sorsa. A miniszter asszony egy szombati nyilatkozatában még a Delegációs Termet nevezte meg végső helynek, mármint a Parlamentben, Ferenc József lába előtt, mint tudjuk, hiszen ott ő a főszereplő a fali képeken, most pedig a Kupolateremről beszélt. De ebbe talán nem érdemes túlságosan részletesen belemenni. Számos probléma adódik minden esetben a korona parlamenti kiállításából. A látogathatósággal kapcsolatos problémákat itt nem részletezném.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Szent Korona-tanról érdemes néhány szót szólni. A törvényjavaslatban az áll, hogy ma is a magyar állam egységét testesíti meg a Szent Korona. Itt, úgy tűnik, megint csak nem kormánypárti és ellenzéki véleménykülönbségek állnak szemben egymással, amikor felmerül a kérdés, mit is jelent ez most, túl az alkotmányos problémákon.
Mit jelent ma a magyar állam egysége? Valljuk meg, ennek különösebb tartalma, értelme ebben a pillanatban nincs. A mai magyar állam egysége senki előtt nem kétséges. Ha ennek a kijelentésnek van tartalma, ez történelmi tartalom, a történelmi Magyarországra, a történelmi magyar államra vonatkozik, és azt gondolom, hogy nem kell túlságosan részletezni, hogy milyen messzemenő következményekkel jár, ha ma a történelmi Magyarország egységére hivatkozik a magyar Országgyűlés, mint aktualitásra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a viszonya egyáltalán ennek a nem túl jól sikerült mondatnak a mai alkotmányhoz, a köztársasági elnökhöz, ahhoz, hogy a köztársasági elnök fejezi ki a nemzet egységét.
Végül szeretném megemlíteni, ami nem került mindeddig szóba, hogy a kormány szándéka szerint eredetileg ezt a törvényjavaslatot a következő év január elsején fogadtuk volna el, annak ellenére, hogy Szent István megkoronázására 1001. január 1-jén került sor, legalább is az eddigi ismeretek szerint. Ezt a törvényt tulajdonképpen a millenniumi év betetőzéseként, ha tetszik, éppen egy évvel később kellene meghozni, hiszen akkor történt, legalább is szimbolikusan, az államalapítás. Most egy ünnepséggel valóban meg lehet kezdeni a millenniumi évet, de maga az államalapítás évfordulója 2001. január 1-jén lesz, legalább is szimbolikus értelemben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül szeretném elmondani, ez a törvényjavaslat mai formájában a Szabad Demokraták Szövetsége számára nem elfogadható. Csak akkor lesz elfogadható, ha a korona marad a múzeumban, ha a Szent Korona-tanra történő utalások elmaradnak, és ha a megmaradó preambulum igényesebb, nem fogalmaz meg normatív előírásokat a helyes történelmi álláspontról. Röviden: ha a kormány a nemzet és nem a pillanatnyi kormánypárti többség szavazóira tekint ennek a törvénynek a megalkotásakor.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
