DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Wiener György képviselő úr rendkívül részletes és alapos ismertetését adta a Szent Korona tanainak, mert ezt talán többes számban is valóban jogos használni, bár nem volt teljes körű ez az ismertetés, de nem azért mondom, hogy kiegészítsem (Derültség.), mert ez is épp elég volt.
Meg is akarom köszönni mindazt, amit Wiener képviselő úr mondott, mert amit mi mondunk, azt igazolja a képviselő úr felszólalása. Tudniillik amit Szent Korona-tanként előadott a képviselő úr, az az, ami ebben a törvényjavaslatban nincs benne. A lényegét illetően ott mutat rá leginkább Wiener képviselő úr erre, amikor a népszuverenitás elvét és a Szent Korona-tan elvét összehasonlítja. Így van, ahogy mondta. A Szent Korona-tan lényegi eleme - sok eleme van, de a lényegi eleme -, hogy a hatalom forrása a Szent Korona. A népszuverenitás elvének pedig lényegi eleme, hogy a hatalom forrása a nép. Ha ebben a törvényben találunk egy olyan mondatot, hogy a hatalom forrása a Szent Korona, akkor én is a törvény ellen fogok szavazni. De én nem találtam ilyen mondatot. Egész más dolgokat találtam, de ilyen mondatot ebben a törvényben nem.
Még egy történeti pontosítás. Az, hogy az 1848-as választójog vagyoni és műveltségi cenzus szerint korlátozta a választók számát nagyjából 7-8 százalékra, egyébként nem a Szent Korona-tan bűne, ez az, hogy a népszuverenitás a XIX. század derekán szerte a világon így érvényesült. Egyébként Magyarország megelőzte még Angliát is, mert 1848-ban 3-4 százalék volt az angol választópolgárok száma; a Magyarország története című könyv ilyen összehasonlító adatokat tartalmaz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
