GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény rendkívül fontos abból a szempontból, hogy az a vagyon, amelyet kezel, vagy amelyet értékesíteni fog a jövőben, még mindig jelentős, és még mindig nagyon fontos a magyar gazdaság és a nemzet számára.
(15.40)
Ezért rendkívül fontos és fontos volt már az előző ciklusban is, hogy olyan legyen a privatizációs törvény, amely egyre nagyobb átláthatóságot biztosít és megpróbálja csökkenteni azt a bizalmatlanságot, amely körüllengi a privatizációt 1990 óta egyfolytában. Sajnos, ennek a törvénynek a módosítása, úgy látszik, hogy egyre gyakoribbá válik, vagy kormánypárti képviselők, vagy a kormány módosítja annak függvényében, hogy vagy személyi érdekeket szolgáljon, vagy a költségvetés rövid távú forrásigényeit elégítse ki. Sajnos, nem arról beszél ez a törvény, hogyan történjen a vagyonkezelés, hogyan oldja meg hosszú távon a vagyonkezelés kérdését. Feltehetően azért, mert ma pillanatnyilag több vagyonkezelő centrum látszik, és ebben nem próbálnak valamilyen tiszta képet teremteni, jelesül az ÁPV Rt., a kincstár és az MBFB. A költségvetésben módosítják a törvény tehát párhuzamosan van nyitva a törvény, ott a költségvetés éppen 2000. évi forrásigényét célozzák meg privatizációs bevételekből elérni.
Ebben a törvényben, amiért a szocialista frakció nem tudja támogatni - és ezt még többször el fogom mondani -, sajnos egyfajta lopakodó törvényalkotást lehet tetten érni. Szeretném rögtön kiemelni azt a pontot, amikor lehetővé teszik azt, hogy az állami tulajdonú vállalatok leányvállalatait ezek után az ÁPV Rt. engedélye nélkül, felügyelete nélkül lehet privatizálni. Hadd mondjam úgy, újraindul egy folyamat, amely egy spontán, osztogató privatizációra emlékeztet. Tehát azt a pontot, amely a törvénybe bekerült korábban, hogy itt megfelelő ellenőrzés megvalósulhasson, most azzal az egyszerű, olcsó trükkel próbálják meg kiváltani, hogy helyére tesznek egy másik, viszonylag ártatlannak látszó bekezdést.
Külön említést érdemel a szavazatelsőbbségi részvény kérdése. Fontos lenne végre szabályozni azt, hogy a szavazatelsőbbségi részvény - mert a társaságokról szóló törvény vagy más néven Gt. szabályoz -, hogy valósuljon meg, és milyen jogokat kellene kikötni ahhoz, hogy az állami érdek valamilyen formában érvényesülhessen azokban a vállalatokban, ahol még vagy hosszú távon szándéka van a kormánynak arra, hogy befolyása legyen.
Mit jelent a törvényben a Mol, a Matáv és az OTP esetében a 25 alá való csökkentés vagy 25 százalék plusz 1 szavazatra jogosító csökkentés? Ez különösen a Mol esetében érdekes. A Mol alapszabályában szabályozva van, hogy a tulajdonosok egyszerre milyen mértékű részvénypakettel rendelkeznek. Ennek alapján vélelmezhető, hogy az a 25 százalék plusz 1, amely pillanatnyilag is rendelkezésre áll, még mint irányító pakett funkcionáljon, viszont ha ehhez hozzányúlunk, akkor mindaz a sok gyönyörű gondolat, amely ebben a Házban megfogalmazódott különböző törvényalkotások kapcsán, hogy a Mol mint nemzeti vállalat marad tulajdonban, veszni látszik, mert jogosan tehető fel a kérdés, hogy van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy a Molban, egy tőzsdén lévő vállalatban megváltozzon úgy a cég alapszabálya, hogy szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő különleges jogokat elfogadjanak a tulajdonosok. Nem sok esély van rá.
A személyi kérdéseket mi másként ítéljük meg, mint a kormányzati frakció. Itt nem történik más, mint hogy pillanatnyilag ma nincsen meg a 11 tagja az igazgatóságnak, ezért egy tól-ig határt próbálnak elhelyezni. De ez még elviselhető, csak mellette eltűnik a törvényből az, hogy ezek az igazgatósági tagok mikor, mennyi időre vannak kinevezve, hogyan menthetők fel, tehát az egyéb, hozzátartozó nagyon fontos információk, a visszahívás körülményei eltűnnek az eredeti törvényből.
Egyszemélyes társaság alapítása: lehet, hogy így ezt az egymondatos módosítást el lehetne fogadni, ha utána hosszasan taglalná a törvény azt, hogy milyen feltételekkel, milyen körülmények között, milyen céllal alapít majd vagy hoz létre az ÁPV Rt. egyszemélyes társaságokat, ezeket meddig tartja a portfóliójában vagy milyen körülmények között szándékozik ezt majd újra privatizálni. Bízom benne, hogy a módosító kapcsán és a részletes vitában erről szó lesz.
Szintén eltérő a véleményünk a két alapítvány tulajdonosi jogát illetően. Az a véleményünk, hogy itt egyéb problémák is felvetődnek, és bízom abban, hogy a kormány ezt újragondolja, és nem csak az az érv vagy elv vezérli, hogy egy nagy vagyont juttasson az Ifjúsági és Sportminisztériumnak, mert a két alapítványtól ezt elvonni, ez bizony más jogszabályokkal is ütközik. Tehát ezt minden körülmények között megfontolásra javasoljuk.
Valójában egy alig néhány paragrafusból álló törvényjavaslatnak a nagyobb része az, ami erősen kifogásolható, és van benne egy pozitív tétel az 1. §-ban, hogy az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek egyfajta szerződés kapcsán kérhetik az ÁPV Rt.-t, hogy működjön közre a privatizáció lebonyolításában. Sajnos, mivel többségben vannak a nem támogatható bekezdések, paragrafusok ebben a törvényjavaslatban, a szocialista frakció ezt nem javasolja elfogadásra.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)
