KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A privatizációs törvény módosítása kapcsán több hozzászóló a privatizációs folyamat elemzését is elvégezte. Én most ettől eltekintenék, s kifejezetten csak a benyújtott törvénymódosításra szeretnék szorítkozni hozzászólásomban.
Amikor kézbe vettem ezt a törvényjavaslatot, akkor a figyelmem ismét a hatályos törvény preambulumára vetettem. Nem véletlenül, hiszen eléggé ellentmondásos ez a benyújtott törvényjavaslat. A preambulum, amely - még egyszer mondom - jelenleg is hatályos, három nagyon fontos célt fogalmaz meg, egyrészt az állami tulajdon csökkentésének a szándékát, aztán az állami tulajdon magántulajdonba juttatását, ami hasonló célnak tekinthető, és egy nagyon fontos célt, az állam gazdasági szerepvállalásának a csökkentését.
Helyesek-e ezek a célok? Úgy gondolom, helyesek, mégis a kormány nyugodtan átírhatta volna ezt a preambulumot, mert az az érzésem, hogy a benyújtott törvényjavaslat indokolta volna a preambulum megváltoztatását. Persze én azzal nem értettem volna egyet, csak akkor - megítélésem szerint - egyértelművé tette volna a kormányzat a szándékát.
Ma már többször elhangzott és tegnap a napirendi vitában is, hogy a kormányzat már megnyitotta a privatizációs törvény módosítását, folyik a Házban a vita a költségvetés kapcsán, de más vonatkozásban is előkerült az ÁPV Rt. privatizációs tevékenysége. Többször szóba hoztuk itt a Ház falai között a zárszámadási törvény kapcsán az ÁPV Rt. tevékenységét; vagy a költségvetési vitában is, amikor azt láttuk, hogy a kormányzati többség felhatalmazza az ÁPV Rt.-t, hogy több milliárd forintért vásárolja meg a TV-székházat. Azt láttuk, hogy alapítvány részére székház vásárlására kapott felhatalmazást a költségvetési törvényjavaslatban az ÁPV Rt., és láttuk a költségvetés 10. számú mellékletében, hogy megnyílik a lehetőség az üzleti befektetésekre, a tőzsdézésre az ÁPV vonatkozásában. A bizottsági ülésen meghallgattuk az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatóját, aki egyértelművé tette számunkra - legalábbis a bizottsági meghallgatáson -, hogy itt egy fordulat következett be az ÁPV Rt. tevékenységében. A tartós vagyonkezelésre helyezkedik az ÁPV Rt. és arra törekszik, hogy a privatizációs folyamatot lassítsa.
Mi egyébként akkor, amikor a zárszámadásban és a költségvetési törvényjavaslatban szembetaláltuk magunkat a különböző kormányzati javaslatokkal, már akkor elmondtuk, hogy azok a tranzakciók, amiket megcélzott a zárszámadás és a költségvetés, nincsenek szinkronban a privatizációs törvénnyel. Most, amikor kézbe kaptuk ezt a törvényjavaslatot, győződhettünk meg arról, hogy igazunk volt, hiszen most próbál utánamenni a kormányzat a zárszámadásban, illetve a költségvetési törvényben foglalt elhatározásai után. De fordítva kellett volna ezt tenni, államtitkár úr: először kellett volna javaslatot tenni - még akkor is, ha nem értünk ezzel az iránnyal egyet - a privatizációs törvény módosítására, majd ezt követően kellett volna megjeleníteni a költségvetésben, amikor már a privatizációs törvény lehetőséget teremt a különböző tranzakciók lebonyolítására.
Említettem már, hogy az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatójának a meghallgatása során értesülhettünk arról, hogy itt egy új fejezet kezdődött a kormányváltással az ÁPV Rt. életében, és tulajdonképpen ez most vissza is tükröződik ebben a rövid, 11 paragrafusos törvényjavaslatban.
(16.40)
Nem a saját megfontolásomból szeretném ezt igazolni, hanem csak az Állami Számvevőszék megállapításaival szeretném bizonyítani, hogy ez valóban bekövetkezett, és tulajdonképpen ennek egy vonulata jelenik meg ebben a privatizációs törvényben.
Amikor az Állami Számvevőszék a '98-as ÁPV Rt.-s tevékenységet értékelte, megállapította, hogy a vezetésváltásnál, majd azt követően a döntési mechanizmusban bekövetkezett változások is a hatáskörök központosítása, a döntés-előkészítő folyamat rövidítése, gyorsítása irányába mutatnak. Azt is megállapítja, hogy visszalépést jelentett, hogy a működést meghatározó, átfogó szabályzatok kormányhatározattal elfogadott módosítása nem történt meg a feladat- és szervezetstruktúra változtatásával párhuzamosan és összehangoltan. A döntési jogkörök elnök-vezérigazgatói hatáskörbe vonása, a centralizált vezetés és ezen keresztül a döntés-előkészítő folyamatok gyorsításának irányába mutatnak. Valamint volt még egy megállapítása, ami most, a törvényjavaslat módosításának tárgyalásakor különösen érdekes, hogy az új irányítás a feladatstruktúra megváltoztatását és az ehhez szükséges létszám biztosítását helyezte előtérbe az alkalmazottak számának növelésével és cseréjével.
Tehát miközben az lenne a kívánatos, hogy minél előbb fejezze be az ÁPV Rt. az állami vagyon értékesítését, magántulajdonba adását, és ezzel párhuzamosan építse le a saját szervezetét, aközben azt látjuk, hogy a mindennapi gyakorlat egészen másról szól; arra törekszik az ÁPV Rt., hogy bővítse a tevékenységét, újabb és újabb feladatokat próbál saját hatáskörbe vonni, aminek eddig nem voltak meg a törvényi feltételei, és ehhez képest az természetes, hogy a szervezetet is igyekszik ehhez alakítani, vagyis nemhogy csökkenne a szervezet létszáma, hanem éppenséggel növekszik.
Akkor konkrétan mi is a célja a törvénymódosításnak? Két olyan célt olvastam ki ebből a törvényjavaslatból, ami semmiképpen nem támogatható. Az én olvasatomban ennek a törvényjavaslatnak egyrészt - a preambulummal szemben - az állam gazdasági szerepvállalásának az erősítése a célja. Ezt bizonyítani is szeretném. Azt mondja ez a törvényjavaslat, hogy más állami tulajdonosi joggyakorló rendelkezése alatt álló vagyon hasznosítását is ebben a szervezetben próbálja megvalósítani. Erre utaltam, hogy ezt már eddig is csinálta ilyen szerződéses kapcsolattal, de nyilvánvaló, hogy törvényi felhatalmazás nélkül, és megcélozta a költségvetés is a már jelzett ingatlanértékesítéseket, illetve -megvásárlásokat. Ez nem jelent mást, mint az ÁPV Rt. tevékenységének kiterjesztését.
A másik bizonyítékom az, hogy az egyszemélyes gazdasági társaság alapítását eddig is lehetővé tette a törvény, de egy meghatározott célra, és ez a meghatározott cél rendkívül körül volt írva a törvényben. Most ezt a két paragrafust, ami lehetőséget biztosított egyszemélyes gazdasági társaság alapítására, kiveszi a törvényjavaslat, és helyette lehetővé teszi, hogy egyszemélyes gazdasági társaságot bármilyen célra alapíthat az ÁPV Rt. Azt gondolom - és erre már Göndör képviselőtársam is utalt -, ez az, ami lopakodóvá teszi a törvényjavaslatot, hiszen nem tudjuk, mi az igazi szándéka a kormányzatnak azzal, hogy megváltoztatja az eredeti törvényjavaslatot, és tágítja az egyszemélyes gazdasági társaságalapítási jogot.
A harmadik bizonyítékom arra, hogy az állam gazdasági szerepvállalása erősödik a benyújtott törvényjavaslattal, a herendi társaság tartósan állami tulajdonban maradó részének a növelése. Azt mondták itt többen is, akik ezzel a kormányzati javaslattal egyetértettek, hogy azért van arra szükség, hogy növeljük az állam részesedését Herenden, mert ez egy nemzeti érték, nemzeti kincs, és így lehet ezt megóvni. Amikor a költségvetési vita során, illetve a tb-költségvetés vitája során a Club Aligával kapcsolatban ugyanez a kérdés merült fel, amikor is azt mondták a kormánypárti többség képviselői, hogy a Club Aligát azért kell megtartani állami tulajdonban, mert ez egy nemzeti kincs, már akkor is elmondtuk, hogy nem attól nemzeti kincs valami, hogy annak ki a tulajdonosa. Ha többletforrásokra van szükség - márpedig akár a Club Aliga vonatkozásában, akár más vonatkozásban is lehet szükség többletforrásokra -, adott esetben Herend vonatkozásában is, akkor nem az a megoldás, hogy növeljük az állami részarányt, hanem adott esetben meg kell fontolni azt, hogy hogy lehet a tőkenövelést lehetővé tenni.
Szintén kifogásolandó ugyanebben a témakörben az ISM tulajdonosi jogokkal való felruházása a Sportlétesítmények Vállalat esetében. Ez azért is kifogásolandó, mert itt egy közalapítvány látja el a tulajdonosi jogokat. Azt gondolom, hogy nem túlságosan ildomos és nagy valószínűséggel nem is túlságosan alkotmányos egy közalapítványt megfosztani a vagyonától. Amikor a társadalombiztosítási önkormányzatokat megszüntette a kormányzat, már akkor is belebotlott a tulajdon kérdésébe, és akkor sem lehetett a társadalombiztosítási alapokat megfosztani a tulajdontól. Ez sem egy szerencsés elgondolás, hogy a Sportlétesítmények Vállalatot törvénnyel egyszerűen elveszik a közalapítvány tulajdonából.
Azt gondolom, kellően tudtam bizonyítani azt, hogy az állami szerepvállalásnak ez az erősítése a törvényjavaslattal bizony bekövetkezik.
A másik célja a törvényjavaslatnak a tartós állami tulajdonrész leépítése a Matáv, az OTP és a Mol esetében, és a szavazatelsőbbségi részvényekkel biztosítani az állam megfelelő szerepét ezen társaságok esetében. Ezzel csak az a gond - ezt már többen elmondták, de és én is szeretném megismételni -, hogy itt a szavazatelsőbbségi részvénnyel kapcsolatban nincs olyan törvény, amely megfelelően biztosítaná azokat a garanciális feltételeket, amiket joggal várunk el akkor, amikor egy ilyen nemzeti vállalat részvényeinek az értékesítéséről van szó.
Egy másik gond az állami tulajdonrész leépítése, ami adott esetben lehet egy kívánatos irány is, ezt nem zárom ki, de azt mindenképpen hiányolom, hogy a benyújtott törvényjavaslat nem elemzi, hogy miért csökkenthető tovább az állam részesedése. Kívánatos lett volna egy stratégiát benyújtani az országgyűlési képviselők részére, amiből egyértelműen világos lenne számukra, hogy milyen stratégia mentén fogalmazta meg a törvényjavaslatban e pontokat a kormányzat.
Nagyon rövid ez a törvénymódosító javaslat, 11 paragrafusban próbálja meg módosítani a kormány a jelenleg hatályos törvényt. Ez a módosítási javaslat abba a sajátos kormányzati filozófiába illeszkedik, aminek fontos eleme a centralizáció, az állam befolyásolásának az erősítése és meg nem indokolt gazdasági döntések áterőltetése a parlamenten.
Ez a benyújtott törvényjavaslat egy nagyon sovány indokolást tartalmaz, nem járt együtt a vagyonkezelési koncepció benyújtásával, tehát, hogy tudjuk azt másfél év után, hogy hogyan gondolkodik a tartósan állami tulajdonban maradó tulajdoni részről a kormányzat.
(16.50)
Nem tudjuk azt, hogy milyen a kormányzat privatizációs stratégiája, és éppen ezért sajnálatos módon annak ellenére, hogy vannak olyan elemei a benyújtott törvényjavaslatnak, amelyek persze nem nagy jelentőségűek, de a szükséges korrekciókat elvégzik az egyszerűsítés irányába, ezeket persze lehetne támogatni, de összességében megítélésem szerint ez a benyújtott törvényjavaslat nem támogatható a részünkről.
Köszönöm szépen.
